Szále László: Ha a Népszabadság egyik fontos híroldalán téma lehet Orbán Viktor karórájának ára, márkája, akkor oda kell írni, hátha érdekli a Magyar Vizslától kiakadt baloldali olvasót. Ugyan milyen erkölcsi fölény mutatkozik meg abban a gesztusban, hogy „én is tudnék olyan visszataszító és destruktív lenni, mint a Magyar Vizsla, de nem akarok”? Ám ha nem akar, miért mondja, hogy lehetne? Hány normális erkölcsi érzékű embernek jut eszébe verni a mellét, hogy lophatnék, de nem lopok, ölhetnék, de nem ölök. Ez nem érdem. Egyszerű erkölcsi kényszer. Akinek van ilyenje, úgyse tudna lopni vagy ölni. Vagyis ha egy lap sajtóetikai elveibe nem fér bele, hogy a politikus órájával szórakozzon, akkor nem fér bele. Pont. A Népszabadságnak – melynek fő legitimációját olvasótábora adja – nem kell erkölcsi fölényét demonstrálnia, mert nincsenek egy súlycsoportban egy névtelen, ingyen terjesztett időszaki kiadvánnyal.
Régen rossz, ha mégis ezt teszi.
(Magyar Hírlap, 2006. január 14.)
Lezárták az Óbudai-szigetet
