A Fidesz árvízvédelmi bizottságot hoz létre, hogy a kormányváltásnál ne legyen probléma az árvízi védekezésben – jelentette be Orbán Viktor és Fónagy János Nagymaroson. A bizottság vezetője Fónagy János lesz, aki vízügyi miniszterként már a 2002-es árvíznél is tapasztalatot szerzett. A bizottság követi az eseményeket, tanácsokat adnak és oda mennek, ahol a legnagyobb baj van. A Fidesz elnöke közölte azt is, hogy árvízvédelmi garanciaalapot is létrehoznak, hogy ne csak a köztulajdonban, hanem a magántulajdonban esett károkat is meg tudják téríteni. Referenciaként a beregi újjáépítést említette Orbán Viktor.
Részletek>>>
Rogán: Tízmilliós nagyságrendű támogatás gyűlt össze A Magyar Szolidaritás Napján
Tízmilliós nagyságrendű támogatás gyűlt össze a Fidesz vasárnapi Kossuth téri nagygyűlésén, a pontos összeget és a támogatandók körét még ezen a héten nyilvánosságra hozza a Fidesz – mondta el Rogán Antal. A politikus elmondta: a Fidesz a vasárnapi rendezvényén eredetileg a Bethesda gyermekkórház és egy fogyatékos egyesület számára szervezett gyűjtést, hétfőn azonban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte, hogy az összegyűlt pénzből az árvíz elleni védekezést is támogatják majd.
A kormány 12 pontja
Közben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány mai ülésén elfogadtak egy 12 pontos Árvízvédelmi Cselekvési Programot. Ebben szerepel többek között, hogy a kormány a pénzügyminisztert arra kéri, hogy a vízügyi szakemberek által jelzett, az árvízi védekezéshez szükséges pénzügyi igényeket azonnal köteles átutalni. Az ehhez szükséges költségvetési előirányzatot felülről nyitottá teszi, vagyis az igények szerinti kifizetéseket haladéktalanul kell biztosítania. Erre azután kerülhetett sor, hogy tegnap a kormányzati koordinációs bizottság kihirdette az árvízi vészhelyzetet – mondta a kormányfő.
Részletek>>>
A tavaszi áradások elhárítási költségei a hiányt növelik
Az árvízi védekezés eddig 7,3 milliárd forintba került, a rendkívüli kiadásokra félretett költségvetési tartalék azonban oly mértékben csökkent, hogy a pénzhiány problémát jelent a további árvízi kiadásoknál. A kormány a büdzsé 15 milliárd forintos, erre a célra tervezett keretét nagyrészt már elosztogatta, például a Széchenyi-és Kossuth-díjakra. A Pénzügyminisztérium adatai szerint a büdzsé tartaléka már ennek a hónapnak a közepére annyira megcsappant, hogy az első fél évre csak négymilliárd forint maradt a rendkívüli tételekre; ez pedig a vízügyi tárca tegnap közölt igényei alapján nem lesz elegendő az árvízi védekezésre.
A költségvetési szakemberek már a költségvetés tavalyi parlamenti vitájakor a kötelező tartalékolás alacsony szintjére és az ebből fakadó kockázatokra figyelmeztettek. Persányi Miklós szakminiszter cáfolta, hogy ne lenne elég pénz az árvízi védekezésre. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Molnár Albert szerint van és lesz is elég pénz a védekezésre, mert hozzányúltak a költségvetés általános tartalékához. Ha azonban ez is kiürül, a költségek már a hiányt növelnék. „Az államháztartási törvény szerint az államháztartási tartalék negyven százalékát használhatjuk fel, ez az összeg rendelkezésre áll. Ezen felül pedig valószínűleg hiányt fogunk növelni azzal, hogy ha több pénzt használunk fel, mint az államháztartási tartalék. De az árvíz miatt a kormány ezt is bevállalja, ha emiatt nő az államháztartás hiánya„ – mondta Molnár Albert.
A politikai államtitkár a hírTV kérdésére, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján miért nem terveztek elég pénzt a védekezésre a költségvetés általános tartalékába, azt mondta: „csak a Jóisten tudhatta, mennyi víz van a Duna vízgyűjtőjén”.
– Az árvízi veszélyhelyzet kihirdetése után a költségvetés valamennyi forrását fel lehet használni az árvízi védekezésre – mondta Veres János pénzügyminiszter, aki keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nőhet a költségvetés hiánya az árvízi kiadások miatt.
Hiller István levelet írt az országos listát állító pártoknak, hogy a kampány helyett a védekezésben vegyenek részt. Emlékeztetett rá, hogy az MSZP gyűjtést kezdeményezett, eszközt, pénzt csoportosít át. – Azt hallom, hogy van olyan párt, amelynek 400 ezer szabad aktivistája van – mondta Hiller István. Hozzátette: „Azt javasoljuk, ne az előszobákba, ne a konyhákba járjanak, hanem menjenek a folyópartra. Arra kérem a magyar politika szereplőit, mutassuk meg, hogy bajban képesek vagyunk összefogni.”
Az árvízi helyzet miatt a közutakban eddig 2-3 milliárd forintos kár keletkezett, ezért is üdvözlendő a kormány döntése, hogy a vis major pénzügyi keretet megnyitotta – mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Hozzátette: a helyzet olyan rossz, amilyen sohasem volt még Magyarországon. Egyszerre mind a két nagy folyónk történelmi- leg legmagasabb vízállása közelében vagy afelett tetőzik, illetve fog tetőzni – közölte. Mint mondta: ez a veszély rendkívül hosszú ideig húzódik majd el, ami szivárgásokkal, buzgárok feltörésével járhat, elkerülhetetlenné téve a második, harmadik védvonal kiépítését. – A politikusok elbohóckodnak a gátakon. Hiszem, hogy ebben az ügyben a kormánypárt és ellenzék egyetért. A legelső a védekezés, nem pedig a támadás egymás ellen – szögezte le.
Sólyom László köztársasági elnök a Dunakanyarban több árvíz sújtotta települést keresett fel, ahol tájékozódott a gátakon folyó munkákról. Sződligeten Sólyom László ellátogatott abba az általános iskolába, ahol tanítási szünetet rendeltek el, mert a tornateremben a víz alá került Viktor Speciális Otthon 79 lakóját helyezték el.
Megalakult az Árvízvédelmi Tudományos Tanács
Az árvízvédelmi tevékenységet központilag irányító Országos Irányító Törzs mellett a mai napon megkezdte a működését az Árvízvédelmi Tudományos Tanács. A testület tagjai árvízi ügyekben is nagy tapasztalatú meteorológus, hidrológus, talajmechanikus és vízépítő szakemberek. A grémium felhívta a figyelmet: az árvízi helyzet nem ér véget a folyók tetőzésével, a folyamatokat az apadó ágban is kézben kell majd tartani.
Visegrádon sikerült helyreállítani egy átszakadt gátat
Az árvíz ellen közel háromezer kilométeren védekeznek valamilyen szinten, 1574 kilométeren, a legmagasabb, harmadfokú a készültség, több mint 150 kilométeren pedig rendkívüli a védekezési szint. Harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Dunán Dunaföldvártól az országhatárig. A készültséget meg lehetett szüntetni a Túron és a Zagyva középső szakaszán.
A munkálatokban országszerte összesen 25 ezren vesznek részt: civil önkéntesek, valamint a Magyar Honvédség, a Tűzoltóság, önkormányzatok, vízügy és más egyéb együttműködő szervezet szakemberei.
A legkritikusabb helyzet továbbra is a Dunakanyarban van, Visegrádtól Szentendréig, valamint a Duna másik partján, Kismaros, Nagymaros, Vác térségében. Visegrádon reggel átszakadt a gát, az átfolyó víz ingatlanokat öntött el. A víz lakóházakat, élelmiszerboltokat, panziókat és éttermet is veszélyeztetett, a gátat azonban végül sikerült helyreállítani.
Eddig már 516 embernek kellett elhagynia otthonát az ár- és belvíz miatt, főképp Pest megyében. Az ár- és belvíz összesen 11 és félezer épületet veszélyeztet és körülbelül 32600 ember van veszélyben. Vácon egy idősotthon lakóit kellett kimenekítenie a szakembereknek, hogy megvédjék őket a dunai ártól.
Esztergomnál már apad a Duna
Esztergomnál már kissé apad, és a jelek szerint Nagymarosnál is tetőzött a Duna. A vízügy adatai szerint Nagymaroson már órák óta 714 centit mérnek.
Súlyos helyzet alakult ki a szentendrei gáton
A szentendrei védvonalon a reggeli órákban egy komoly buzgár alakult ki, amelyet az idevezényelt 150 katona segítségével ideiglenesen sikerült megállítani. Jelenleg búvárok a Duna oldaláról fóliázással és homokzsákokkal próbálják megerősíteni a töltést, miközben Szentendre elől önkéntesek százai pakolják a homokzsákokat. A kialakult helyzet miatt a Védelmi Bizottság úgy döntött, hogy elkezdik egy második védvonal építését is a 11-es úton, így ha a gát átszakad, a város védelme nem sérül.
Részletek>>>
Ma hajnalra várják a fővárosnál a Duna tetőzését
Budapesten már elérte az előre jelzett maximális magasságot, a 860 centit a folyó, a vízszint azonban tovább emelkedik. Itt a tetőzést hajnalra várják. Közben másodfokúra emelték az árvízvédelmi készültséget a Duna alsó, baranyai szakaszán, mert a vízszint Mohácsnál meghaladta a 856 centimétert.
Budapestnél 2002-ben 848 centimétert mértek. (Hajnal 6-kor 856 centiméter volt a vízállás) Tetőzését a fővárosnál ma estére várják a szakemberek 860 centiméter közeli szinten. A folyó Komáromnál reggel az árhullám 781 centiméteres vízállással – 20 centiméterrel a legnagyobb vízállás alatt – tetőzött. Az előrejelzések szerint a Duna Bajánál péntekről szombatra virradóra tetőzik majd. A jelek szerint a vízszint a Tolna megyei Bátán is megdönti a 2002-es rekordot, sok helyre csak csónakkal tudnak bejutni a lakók.
Várhatóan lezárják a Bem rakpartot a Lánchíd és a Margit-híd között Budapesten, a víz ugyanis alámosta az úttestet.
Beszakadt a Pala utca, kétirányúvá tették a Fő utcát
Ma kétirányúsították az I. kerületi Fő utcát, mert a párhuzamos Pala utcát alámosta a víz és a burkolata beszakadt. A Margit-híd budai hídfőjénél már korábban beszakadt az útburkolat, s ezért a Bem-rakpartot délelőtt lezárták.
A fővárosban intenzíven folyik az árvízi védekezés a Római-parton és a szentendrei HÉV vonalán. A Margitszigeten több helyen meg kellett erősíteni a homokzsákokból épített gátat, de a védekezés stabil volt. A III. kerületben a Kossuth Lajos üdülőparton is intenzíven folyik az árvízi védekezés. A Batthyány téren az aluljárókat homokzsákokkal vették körül a BKV munkatársai. Az aluljáró még nincs veszélyben, a víz nem tört még be, és a metró is közlekedni fog.
A Szentendrei-szigeten lévő Szigetmonostoron tanítási szünetet rendeltek el, mert a nehezen megközelíthető településre nem tud eljutni a pedagógusok egy része. Szilágyi Lajos polgármester elmondta, több mint százan a munkahelyükre sem tudnak eljutni Szigetmonostorról.
A Tisza vízszintje egy-másfél méterrel marad el a rekordértéktől
Közben tovább árad a Tisza és több mellékfolyója is. A Tiszán harmadfokúra emelték a készültséget Tiszafüredig, valamint a Felső-Tisza szakaszán Tiszatelek és Gávavencsellő között. A folyó vízszintje még egy-másfél méterrel marad el a rekordértéktől.
A Tisza áradása miatt Borsodban nem járható a Balsától északra fekvő terület, az Ároktő és Tiszacsege közötti, komphoz vezető út, a Révleányvár ártéri terület, továbbá a zemplénagárdi révhez vezető út. A Sajó áradása miatt nem közlekedhetnek az autósok Sajóivánka és Sajókaza között, a sajóörösi bekötőúton valamint Köröm településen. Csongrád megyében a Tisza magas vízállása miatt szünetel a kompközlekedés Csongrádnál, Mindszentnél és Szeged-Tápénál is. Szegeden lezárták a Huszár Mátyás rakpartot is.
Az árvíz miatt áthelyeztek három szavazókört
Két Pest megyei településen három szavazókör számára jelöltek ki új helyszínt az árvíz miatt – mondta az Országos Választási Iroda vezetője. Nagymaroson két, Szigetmonostoron pedig egy szavazókört helyeztek át a jegyzők; a változtatásról értesítik a választókat – közölte Rytkó Emília.
Korlátozás több vasútvonalon
A folyók magas vízállása miatt több vasútvonalon korlátozásokat vezetett be a MÁV, egyes szakaszokon egyáltalán nem közlekednek a szerelvények. A Duna és a Bodrog áradása miatt sebességkorlátozást vezettek be a Budapest-Győr és a Szerencs-Sátoraljaújhely közötti vonalon, ezért itt késésekre kell számítani. Komárom és Almásfüzítő között buszok szállítják az utasokat. Baja és Pörböly között is sebességkorlátozás van érvényben, ezért kisebb késésekre kell számítani.
(Forrás: Magyar Rádió, Info Rádió, Klubrádió, Híradó, HírTV, Index.hu, MTV Teletext)
origo.hu
Menczer: A teljes magyar dollármédia cinkos, támogatnak egy hazaárulót – videó
