Gyurcsány: jönnek külföldről dolgozni, hála a jó égnek!

Ne a fizetett hirdetésekre hallgassanak a választók, hanem nézzen körül mindenki, hogy milyen volt számára az elmúlt négy esztendő – javasolta Orbán Viktor a Gyurcsány Ferenccel folytatott televíziós vitában. Orbán Viktor bejelentette, győzelmük esetén Budapest-fejlesztési minisztériumot hoznak létre, s radikálisan, 100 ezer forintra emelik a minimálbért. A kormányfő, aki végig arrogánsan, kioktatóan beszélt, adatokkal próbálta szemléltetni az ő, és elődje miniszterelnöksége közötti különbséget. Gyurcsány Ferenc utalt arra, hogy győzelmük esetén szocialista miniszterre cserélné Magyar Bálintot. • Orbán Viktor: A vitában kiderült, ki milyen ember• Négymillióan nézték Gyurcsány és Orbán vitáját• Pokorni Zoltán: Gyurcsány álszent hipokrita• A közönség előtt Orbán győzött• Gyurcsány kontra Orbán a német sajtóban • Politikusok véleménye a vitáról• Színésztanonc, arrogáns, támadó – elemzői vélemények

Ottlik Judit
2006. 04. 06. 12:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor kormányfőjelölt közti szerda esti televíziós vita elején mindkét vitapartner a gátakon dolgozóknak küldött üzenetet. Gyurcsány „köszönetet mondott” az árral küzdőknek, Orbán Viktor „erőt, kitartást” kívánt a gátakon dolgozóknak.

Nyitányként gyurcsányi hiszek egy...

Gyurcsány Ferenc bevezetőjében kijelentette: hisz abban, hogy „teremthető egy jobb ország”, egy igazságos ország, ahol falura születni nem átok, mely nem a múltba fordul és ahol nem sértegetést jelent a politika. „Hiszek ebben az országban, s abban, hogy csinálható egy jobb ország” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor arra emlékeztetett: 16 éve „rendszerváltást, szabadságot akartunk”. A szabadság, mint mondta azt jelenti, hogy az emberek maguk hozhatnak döntést. A Fidesz elnöke azt ajánlotta: a jövő vasárnap ne a fizetett hirdetésekre hallgassanak a választók, hanem nézzen körül mindenki, hogy milyen volt számára az elmúlt négy esztendő, betartották-e az ígéreteket. Ha úgy látja igen, s elégedett, „szavazzon a változatlanságra”, ha jobban akar élni, a változást válassza.

Gyurcsány az „orosz kapuk” bezárásásán kesergett

A miniszterelnök-jelölti vita első nagyobb témája a mezőgazdaság volt, amit jelenleg Gyurcsány Ferenc szerint a politika és a belvíz fenyeget leginkább. Arra emlékeztetett, hogy négy éve a Fidesz odaadta a mezőgazdaságot egy fővárosi ügyvédnek, s most pedig – sérelmezte – odadják gazdáknak. Gyurcsány a beruházás és a piac fontosságát is hangsúlyozta, mondván ők mennyit tettek az orosz piacért, elődje meg semmit. Sérelmezte azt is, hogy Orbán Viktor négy év alatt egyszer sem jutott el Moszkvába, most pedig még Putyin is idejött. (Gyurcsány Ferenc a vita során egyetlenegy országot nevezett néven, azt viszont többször: Oroszországot – szerk.)

Orbán Viktor a mezőgazdaság kapcsán kifejtette, a Fidesz számára a legfontosabb a magyar termőföld védelme, valamint az, hogy a magyar termékeknek piacot szerezzenek, ezt ugyanis a pártelnök szerint a kormány elmulasztotta négy év alatt, holott ez lenne a kötelessége. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a meglévő piacokat meg kell védeni. A politikus emlékeztetett arra, a gazdák az elmúlt négy évben is tették a dolgukat, ám a kormány cserbenhagyta őket, ezért demonstrációval kellett kikényszeríteniük jogos jussukat. Leszögezte azt is: a mezőgazdaságban vannak tartalékok. Sérelmezte a kisposták, az iskolák és az óvodák bezárást.

Gyurcsány Ferenc a téma kapcsán arrongáns és kioktató hangon a Fidesz és Orbán Viktor szemére vetette, hogy pont az tart előadást a piacszerzésről, aki éppen bezárta a kaput Oroszország felé.

Szamárság

Az adókról és a költségvetés helyzetéről szólva Orbán Viktor kifejtette, nem csak az árban, hanem az államadósságban is úszunk. A Fidesz elnöke elmondta, felelőtlenség ilyen helyzetbe hozni az országot, az embereknek pedig joguk van ahhoz, hogy valós számadatokat ismerhessenek meg az adósságállományról. Gyurcsány Ferenc a Fidesz elnökéhez szólva úgy fogalmazott, „elképesztő, hogy végveszélyt ecsetelget”, majd Orbán Viktor fizetésén próbálta meg levezetni, hogy az MSZP adócsökkentési politikája révén ő is a kormányváltás egyik nyertese, hisz neki is több maradt a borítékjában. Gyurcsány szerint több autópályát építettek, mint a Fidesz, „ez az ország épül, szépül” – fogalmazott. Hangsúlyozta, neki csak egy autója van, míg Orbán Viktornak tíz volt. A Fidesz elnöke ezt visszautasította, s arra kérte a miniszterelnököt, ne próbálja meg szamárságokkal félrevezetni a nézőket. Orbán az autópályaépítéssel kapcsolatban megjegyezte: erre a munkára az jellemző, az egyik kormány elkezdi, a másik befejezi azt.

Gyurcsány panelprolizott

Gyurcsány Ferenc az otthonteremtésről és családtámogatásról folytatott vita során egy olyan megjegyzést tett, miszerint a lakótelepeken nem panelprolik élnek. Orbán Viktor jelezte: szülei és jómaga is évekig éltek panellakásban, ezért kikéri, hogy Gyurcsány őt és szüleit sértegesse. A fiatalok és a családosok támogatásával kapcsolatban a polgári kormány miniszterelnöke emlékeztetett, hogy kormánya adókedvezményt nyújtott a családosok számára, s támogatta a többgyermekeseket. A Fidesz kormányfőjelöltje hangsúlyozta, pártja számára kulcsfontosságú az otthon és a család, ugyanis, ha kevés a gyermek, akkor nem lehet fenntartani sem a gazdaságot, sem a magyar nemzetet. Orbán Viktor ismét arra kérte az embereket, hogy ne hallgassanak senkire, hanem saját helyzetüket felmérve mérlegeljék, könnyebben jutnak-e lakáshoz most, mint négy éve. Szólt arról is, ha győznek, visszaállítják az adókedvezményt, elősegítik a részmunkaidős foglalkoztatást, s elindítják a családi gépkocsi-programot. Ez utóbbi azt jelenti, eltörlik az 1600 köbcentis és az annál kisebb benzinüzemű, a 2000 köbcentis és annál kisebb dízelüzemű személygépkocsik utáni regisztrációs adót, és a két kategóriában felére csökkentik az éves autópálya-matrica árát.

Orbán: Az egészség nem üzlet

Emelni kell az egészségügyre fordítandó összeget – jelentette ki Orbán Viktor az egészségügy helyzetét érintő vitapont kapcsán. A Fidesz elnöke rávilágított, a kórházak eladósodott helyzetben és a működésképtelenség határán vannak. Hangsúlyozta, álláspontjuk szerint az egészségügy nem üzlet, ezért állami felelősségi körben kell azt tartani azt, az ágazatban dolgozókat pedig tisztességesen meg kell fizetni. Gyurcsány Ferenc azzal vádolta meg a Fidesz elnökét, hogy borús, sötét képet fest az egészségügyről, mint mindenről. Szerinte muszáj tiszta vizet önteni a pohárba, hiszen 1998-ban Orbán Viktor mondta azt, hogy el kell adni a kórházakat, ők ilyet nem akarnak tenni. A miniszterelnök szerint a Fidesz elnöke démonokkal küszködik. Orbán viszont arra emlékeztetett: maga Gyurcsány nyilatkozott arról, hogy napirendre kell tűzni a vizitdíj és a receptdíj ügyét, s hasonlóan beszélt a pénzügyminiszter is.

Oktatás: Orbán káoszról beszél, Gyurcsány szerencsepénzt mutogat és lecserélné Magyar Bálintot

Miközben folyamatosan nő a diplomások száma, egyre kevesebben tanulnak szakiskolákban, akik pedig mégis itt végeznek, gyakran olyan szakmához jutnak, amely a végzésük idejére már nem piacképes – vetette föl az oktatás témakörével kapcsolatban a moderátor. Gyurcsány erről elmondta: a világ megváltozott, „ma nem egyszerűen olyanokra van szükség, akik képesek megfogni a kalapácsot”. A fejlett gondolkodási készség tálentum – fejtette ki, „megdöbbenéssel” utalva Mikola Istvánra, aki szerinte „körmöst” akar adni a kisdiákoknak. Ezzel állította szembe a kormányfő a „legyél bátor és kreatív” elvét. „Tehetséggel nekiindulni: ebből lesz egy sikeres Magyarország” – így Gyurcsány, aki jelezte, hogy koalíciós partnerével is szembeszállt, mivel úgy látja: meg kell tartani a falusi kisiskolákat. S olyan iskolákra, melyben a számítógéptől a tornateremig minden készen áll, ahonnan Teller Ede is kinőtt. Hozzátette: kell egy új felsőoktatás, a Magyar Universitas program, hogy aki nálunk tanul, annyit tudjon, mintha Párizsban vagy Firenzében tanulna.

Gyurcsány aláhúzta: szocialista oktatási miniszter kell, „mert mi szocialisták pontosan értjük, hogy lehet összehangolni ellentétesnek tűnő szempontokat: ott maradni a lakóhely közelében, a kisiskolában, de versenyképesnek is lenni.” Elmondta: elindították a szakképzést, az országban 50 regionális szakképző központot építenek, 1000 iskolát fognak 10 év alatt európai szinten felújítani.

Orbán Viktor egyetértett abban, hogy a jövő kulcsa a tanulás, ám hozzáfűzte, hogy csak akkor lehet munkához jutni ezáltal, ha jó a szakképzés és a közoktatás. Orbán ígérgetésnek nevezte az 1000 iskolát, s figyelmeztetett: vitapartnere még hozzá sem kezdett ahhoz, amit megígért. Falusi iskolákat zártak be az elmúlt négy évben, az oktatási rendszerben alig igazodik ki valaki, „szétverték azt is, ami működött”. Az érettségi botrányokat is fölemlegetve kijelentette: kaotikussá vált a magyar oktatási rendszer. Emlékeztetett: az a magyar oktatási rendszer, melyből Teller Ede is kinőtt, haladó volt és nyitott.

Ezzel szemben „az elmúlt négy évben kaotikussá vált a magyar oktatás” – jelentette ki Orbán. A szétvert érettségi rendszert helyre kell állítani, újabb lépést tenni az ingyenes tankönyv és étkeztetés felé. Vissza kell szerezni a Nemzeti Tankönyvkiadót, melyet privatizáltak és gyorsan tovább is adtak. Orbán felidézte a Gazdasági Konzultáció megbeszéléseit, melyen a partnerek jelezték, hogy elvárják a szakképzés átalakítását. A Magyar Gazdasági és Iparkamara német mintára kidolgozott, hazai viszonyokra alkalmazott rendszert dolgozott ki, mely az új magyar szakképzési rendszer alapja lesz – jelentette ki Orbán. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok ne „a feleslegesség érzésével” jöjjenek ki az iskolából – így Orbán, emlékeztetve, hogy szomorú csúcson van a frissen végzettek munkanélküliségének száma, minden 5. fiatal munkanélküli.

Gyurcsány erre replikázva kiszámolta, hogy ha a Gazdasági Konzultáción valóban 3,2 millió emberrel beszélt volna Orbán, akkor 90 év kellett volna ehhez. Ezután elővett egy szerencsepénzt, és kijelentette: Orbán csak az egyik oldalát látja mindennek, ha pedig ugyanaz van mind a két felén, akkor hamis pénz van nála. Moderátorként itt Süveges Gergely figyelmeztette Gyurcsányt, hogy a megállapodás szerint semmilyen demonstrációs tárgyat nem szabad használni a vitán.

Kell-e Széchenyi-terv?

Élesen eltértek a vélemények a gazdaságról és a vállalkozásfejlesztésről szóló vitában arról, hogy kell-e új Széchenyi-terv Magyarországnak. Orbán rámutatott: nem az elosztási, hanem a termelési rendszerekkel van baj. A magyar gazdaság előtt nagy lehetőség áll, a Balti-tengertől az Adriai-tengerig nagy növekedési régió van kialakulóban – hívta fel a figyelmet a Fidesz elnöke, figyelmeztetve, hogy mindeközben Magyarország sereghajtóvá vált. Orbán a Széchenyi-tervre utalt, melynek keretében „mindenki munkalehetőséghez juthat, aki munkából szeretne megélni”. Erre a magyar költségvetés forrásai és az uniós források adnak alapokat. Magyar gazdasági szakemberekre és vállalkozókra utalva aláhúzta: ha csökkentjük a tb-járulékot, a munkáltatók munkát tudnak adni azoknak is, akik ma segélyre szorulnak. Mindez gazdasági növekedést indukál – jelentette ki Orbán.

Gyurcsány Ferenc kifogásolta, hogy Orbán – szerinte – nem mond adatokat. A miniszterelnök úgy vélte: 600 milliárd forintot dobna ki Magyarország az ablakon a Fidesz által tervezett tb-járulék-csökkentéssel. Gyurcsány azt mondta, inkább az úthálózatot kell fejleszteni, hogy az elmaradottabb térségek felzárkózhassanak. A miniszterelnök az ipar, a bioenergia, a „beruházások és építkezések” köré fűzné fel a gazdasági felemelkedést. Ismét Oroszországot emlegetve Gyurcsány a piacteremtést emlegette alternatívaként. Orbán Viktor ugyanakkor figyelmeztetett: ne kezeljük le a magyar vállalkozók véleményét, akik szerint a járulékcsökkentéssel munkahelyeket lehetne teremteni.

Ugyanehhez a témához kapcsolódott a munkahelyteremtésről szóló vita is; Orbán nem ment bele a Gyurcsány által gerjesztett vitába a munkanélküliek számáról. A foglalkoztatottság növekedésére vonatkozó érveket Orbán azzal söpörte le, hogy aki egy órát dolgozik, az is bejelentett munkaerőnek számít. Jelezte: Magyarországon több mint 450 ezer embernek nincs munkahelye. Orbán a részmunkaidőt sújtó bürokrácia csökkentése mellett tette le voksát.

Gyurcsány Ferenc a munkanélküliségről szóló vita kapcsán kijelentette: „jönnek be külföldről dolgozni – hála az égnek, kell a munkáskéz”.

Budapest-fejlesztési minisztériumot akar Orbán

Újabb választási bejelentéseket főleg a nyugdíjakról, bérekről és megélhetésről szóló vitában tett Orbán: megígérte, hogy hatalomra jutásuk esetén Budapest-fejlesztési minisztériumot állítanak fel, hiszen jelenleg szétforgácsolódnak a fővárosra fordított gazdasági fejlesztések. Kijelentette: a béremelés nem azt fogja jelenteni, hogy az egyik kézzel beteszik, a másikkal kiveszik a munkavállalók zsebéből a pénzt. Megígérte a gyógyszer- és gázárak rendezését, ezek ugyanis jelenleg igen magas megélhetési költségeket jelentenek. Orbán radikális, 100 ezer forint felé emelkedő minimálbért ígért a szolidáris állam jegyében. Megismételte: a 14. havi nyugdíj megilleti a nyugdíjasokat. Gyurcsány ellenfele érveire adathalmazzal válaszolt, szerinte az Orbán időszakában jellemző 100 százalékos gyógyszerár-emelés helyett 25 százaléknyi volt a gyógyszerárak emelkedése, s míg 2002-ben 26 percet, ma 21 percet kell dolgozni egy kiló kenyérért. Míg Orbán azt állította: ő maga is megszavazta a 13 havi nyugdíjt, Gyurcsány szerint az ellenzék ezt nem szavazta meg. Orbán Viktor szerint az orvosoknak és a nyugdíjasoknak egyaránt azt kell megvizsgálniuk, valóban jobban élnek-e, mint négy esztendeje. Zárszavában Gyurcsány a magyar vidék felszabadítását emlegette, míg Orbán a valós demokráciára utalt, ahol valóban mindenki elmondhatja véleményét, s „nem fél, ha bekopogtatnak hozzá”. Azt ajánlotta, hogy a kis közösségek, a szomszédok is vitassák meg az elmúlt éveket, mielőtt szavaznak.

Egy perc reagálásra

Az április 5-i miniszterelnök-jelölti vitát Gyurcsány kezdhette egy bevezetővel, a megszólalási sorrendről még hétfőn döntöttek sorsolással a Magyar Televízió budapesti székházában.
Az eseményen elsőként a mezőgazdaságról tárgyaltak, majd az adókról és a költségvetésről, az otthonteremtésről, a családtámogatásról, és az egészségügyről esett szó. A hatodik téma az oktatás volt, ezt követte a gazdaságpolitika, a munkahelyteremtés, végül a nyugdíjak, a bérek és a megélhetés kérdése került terítékre.

A két nagy párt miniszterelnök-jelöltje az április 5-i vita elején és végén is 2-2 percben összegezhette gondolatait. A vitatott kérdésekben egyikük három percben fejthette ki álláspontját, amelyre a másik jelölt egy percben reagálhatott, majd saját álláspontját szintén három percben mondhatta el, ezután az első felszólaló válaszolhatott az elhangzottakra.

A két moderátor Rábai Balázs és Süveges Gergely volt.

Április 6-án Orbán Viktor (Fidesz) kap elsőként megszólalási lehetőséget, őt követi Kuncze Gábor (SZDSZ), Gyurcsány Ferenc (MSZP) és Dávid Ibolya (MDF). Elsőként a munkahelyteremtésről, majd az egészségügyről, a korrupcióról és a fejlesztésekről vitáznak a kormányfőjelöltek.

A négypárti miniszterelnök-jelölti vitákat a legtöbb televíziós csatorna – köztük a Hír TV is – élőben közvetíti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.