Tovább nőtt a Fidesz és az MSZP választói támogatottsága közötti különbség a Századvég Politikai Elemzések Központja és a Forsense választáskutatási programjának 2006. évi júliusi adatfelvétele szerint. Az összes megkérdezett körében 8, a biztos szavazó pártválasztók körében 9 százalékpont a Fidesz előnye. Az SZDSZ és az MDF egyaránt a bejutáshoz szükséges minimális támogatottsági szinten mozog, rajtuk kívül más pártnak nem lenne esélye a küszöb átlépésére. Nemcsak az MSZP, hanem vezető politikusainak megítélése is romlott az elmúlt időszakban.
Az MSZP-től való elfordulás az empirikus adatok szerint a 45 évnél fiatalabb választói korcsoportokban, illetve a budapesti és nagyvárosi választók körében történt, a párt támogatóinak köre egyre inkább a törzsszavazói bázisnak számító idős korú választókra szűkül. Júliusban már csak az 58 évnél idősebbek körében élvezett az MSZP támogatottsági előnyt a Fidesszel szemben – az áprilisi választások előtt ez a határvonal 10 évvel lejjebb húzódott.
Budapesten egyébként kiegyenlítődtek az erőviszonyok, mégpedig oly módon, hogy az MSZP támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében júniusban még 50 százalék volt, júliusra viszont 39 százalékra csökkent, miközben a Fidesz budapesti támogatottsága nem változott, továbbra is 39-40 százalék körül mozog.
Májusban még öt százalékponttal vezetett az MSZP a Fidesz előtt az összes megkérdezett körében, júniusban viszont fordult a kocka, a Fidesz négy ponttal átvette a vezetést, július második felére pedig már 8 pontra nőtt a legnagyobb ellenzéki párt előnye. Május eleje óta 10 százalékponttal csökkent az MSZP támogatóinak aránya az összes megkérdezett körében, ugyanakkor a Fidesz-szavazóké nem szignifikáns mértékben, mindössze két százalékponttal emelkedett. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a megszorító intézkedések által meghatározott közhangulatban az MSZP támogatói elbizonytalanodtak, de ahogy azt az elmúlt években megszokhattuk, a kormánypártoktól elfordulók először a bizonytalanok táborát növelik, így a szocialista párt jelentős mértékben csökkenő támogatottsága nem jelenti automatikusan a legnagyobb ellenzéki párt népszerűségének emelkedését. A két kisebbik parlamenti párt – az SZDSZ és az MDF – támogatottsága egyaránt 3 százalék az összes megkérdezett körében, míg a KDNP támogatottságát a felvétel 1 százalék alatt regisztrálta.
A biztos szavazó pártválasztók csoportjában hasonlóak a tendenciák, mint az összes megkérdezett körében. Az MSZP támogatóinak aránya 5 százalékponttal csökkent, jelenleg 39 százalékon áll – ami megegyezik a tavaly nyár végi, az MSZP imázs-kampányát megelőző értékkel -, a Fideszt pedig 48 százalék támogatja, amely 1 százalékponttal magasabb az előző hónaphoz képest. Júliusban az SZDSZ a biztos szavazó pártválasztók körében 5, az MDF 4 százalékon áll, rajtuk és a két nagy párton kívül egyetlen párt támogatottsága sem haladja meg az 1 százalékot.
A tényadatokhoz képest továbbra is jóval többen állítják, hogy részt vettek áprilisban a választások első fordulójában – a júliusi felvétel során a megkérdezett 87 százaléka nyilatkozott így, ezen a csoporton belül 46 százalék nevezte meg az MSZP-t és 43 százalék a Fideszt szavazatával támogatott pártként. Ugyanakkor júliusban a választáson való részvételről beszámolók körében már egyértelműen többen vannak, akik inkább elégedetlenek a választások eredményével (55 százalék), mint akik inkább elégedettek (41 százalék).
Júliusban is jelentős a különbség a két nagy párt elutasítottságában. Az összes megkérdezett 37 százaléka semmiképp nem szavazna az MSZP-re, 28 százalék pedig a Fideszre. A megszorítások bejelentése óta tovább erősödött az MSZP elutasítottsága, ugyanakkor a Fideszé nem csökkent szignifikáns mértékben.
Az előző havi adatfelvétel már a kormány alapvetően negatív megítélését regisztrálta, ez a júliusi felvétel alapján sem változott. Júliusban is az összes megkérdezett mindössze 32 százaléka vélekedik pozitívan a kormány munkájáról, noha ez az arány a választásokat megelőző hónapokban folyamatosan 50 százalék felett mozgott. Most 62 százalék alkot negatív véleményt a kormány tevékenységéről, míg 6 százalék nem tud, vagy nem akar véleményt nyilvánítani. Ugyanakkor nem sokkal kedvezőbb az ellenzékről alkotott kép sem: mindössze 38 százalék nyilvánít pozitív véleményt (júniushoz képest plusz 3 százalékpont), míg 50 százalék azok aránya, akik negatívan ítélik meg az ellenzék munkáját. A kormány és az ellenzék viszonylatában újdonság, hogy 2005 júniusa óta most először valamivel kedvezőbb az ellenzék megítélése, mint a kormányé.
A két nagy párt választási esélyeinek megítélésében jóval nagyobb különbség mutatkozik, mint a tényleges pártpreferenciákban. A megkérdezettek 49 százaléka szerint egy most vasárnap rendezendő választáson a Fidesz nyerne, míg az MSZP győzelmére csak 20 százalék tippel – ez extrém különbségnek minősül, és a társadalmi véleményklíma alapvető módosulását jelzi a választások időszakához képest.
A várható megszorító intézkedésekre vonatkozó bejelentések hatása már az előző havi politikusi rokonszenv indexeken is éreztette hatását. Júniusban Gyurcsány Ferenc rokonszenv indexe példátlan mértékben, 12 ponttal zuhant a választásokat követő hetekhez képest. Így Gyurcsány a rokonszenv listán a kilencedik 45 ponttal, Orbán Viktor pedig 53 ponttal az ötödik helyen áll. Az összes többi politikus esetében hibahatáron belüli a különbség júniushoz képest. A közelgő önkormányzati választások tekintetében figyelmet érdemel, hogy Demszky Gábor országosan népszerűbb, mint a budapestiek körében.
A megkérdezettek körében továbbra is valamivel többen vannak, akik helyeslik a kormányzati intézkedéseket (53 százalék), mint ahányan ellenzik azokat (43 százalék). A júniusi helyzethez hasonlóan a Fidesz szavazóinak 70 százaléka ellenzi az intézkedéscsomagot, az MSZP szavazóinak 92 százaléka viszont helyesli azt, míg a bizonytalan pártpreferenciájúak körében mérsékelt a különbség az ellenzők (47 százalék) és a támogatók aránya (41 százalék) között.
A megszorító intézkedéseknek az ország gazdasági helyzetére gyakorolt hatásról júliusban is erősen megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek 48 százaléka vár romlást, 19 százalék szerint a helyzet nem változik, míg javulást 28 százalék jósol a következő egy évre.
Júliusban valamelyest nőtt a személyes anyagi helyzet romlásával számolók aránya az előző hónaphoz képest (73 százalék, +4 százalékpont), de az MSZP szavazóinak körében már most is feltűnően alacsonyabb azok aránya, akik helyzetük javulását várják (11 százalék) a romló helyzetre számítókhoz képest (52 százalék).
(szazadveg.hu)
autópálya
M1-es autópálya: Lázár János elárulta, mikor kezdődik a hatsávosítás
