Az EU soros elnöksége aggasztónak tartja a szlovákiai magyarveréseket

Aggasztónak tartja az Európai Unió finn elnöksége azt, ami jelenleg Szlovákiában történik. Matti Vanhanen finn miniszterelnök beszélt erről az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának vezetőségét fogadva. A szlovák kormányt kiadott válaszjegyzéke alapján viszont a magyar reakciók az ügy túlzott médiajelenléte is nyugtalanítja. • Fico a magyarokat hibáztatja

Az elnökséghez tartozó magyar delegációvezető, Szájer József a találkozó során kérte, hogy a soros EU-elnökség figyeljen oda a Szlvákiában kialakult helyzetre.
Szájer felhívta a figyelmet arra: az EU azon politikájának, hogy ilyen esetben a tetteket vizsgálja, mindenképpen ki kell terjednie arra, hogy minden országon számon kérjék a közös uniós értékeket. Márpedig Szlovákiában az történt, hogy a gyűlöletbeszéd hatására e kérdést érintő jelenségek is felbukkantak – vélte Szájer József.
Egyértelműen közös európai szempont, hogy az uniós értékeket és elveket figyelembe vegyék – hangoztatta Szájer József, akivel egyetértve Vanhanen miniszterelnök is leszögezte, hogy az alapelveket számon kell kéri minden tagországon.
E pillanatban talán még megállítható, hogy ez a folyamat, az etnikai feszültségek kiterjedjenek a térségben és helyrehozhatatlanná váljanak – ítélte meg a magyar EP-képviselő.
Szájer József fontosnak nevezte, hogy az EU-tagországok kormányait tömörítő tanácshoz is eljussanak a megfelelő információk a szlovákiai helyzetről. Emlékeztetett arra, hogy a tanács részéről eddig még nem volt nyilatkozat ebben az ügyben.
Szintén fontosnak mondta, hogy a tanácsban a magyar kormány is felvesse ezeket a kérdéseket. Hangoztatta: nem kétoldalú helyzetről van szó ugyanis, hanem általános európai értékekről és elvekről, mindenekelőtt a diszkriminációellenesség képviseletéről.

A szlovák kormányt a magyar reagálások mellett az ügy túlzott médiajelenléte is nyugtalanítja

Válaszul a budapesti szlovák nagykövetnek három napja átadott magyar szóbeli diplomáciai jegyzékre Pozsonyban a szlovák fél hasonló jegyzékben ismertette álláspontját a két ország kiéleződő viszonyáról Győrffy Csaba pozsonyi magyar nagykövettel.
A kialakult helyzetben biztató előrelépésnek számít, hogy a felek megállapodtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyes bizottság mielőbbi összehívásáról.
A szlovák külügyi közleményből kiderül, hogy a szlovák kormány „egyértelműen elítéli a szélsőséges jelenségek mindegyikét és a Szlovákia területén megtörtént incidenseket”, amelyek ügyében az ország rendőrsége teljes elszántsággal nyomoz, s ahogy eddig, úgy a továbbiakban is szigorúan megbünteti az elkövetőket. „A szlovák hatóságok ezt a jogállamiságba vetett hitükből eredő kötelességük tudatában és nem a határon kívülről érkező felszólítások alapján teszik” – fogalmaz a szlovák diplomácia, és jelzi: a szlovák kormány a jövőben sem kívánja megtűrni az idegengyűlöletből és a népellenes indítékokból fakadó bűncselekményeket.
Pozsony nyomatékosan közli: nyugtalanítónak ítéli meg – a magyarellenes szlovákiai incidensek nyomán elhangzó magyarországi reagálásokat és a kérdés mértéken felüli bevitelét a médiába, különösképpen az ügy nemzetközi kiteregetésére irányuló törekvéseket, amelyek azt a benyomást keltik, hogy céltudatos kampány folyik, amelynek kezdetei egybeesnek a szlovák kormány hivatalba lépésének kezdeteivel. „Az ilyen törekvéseket, nemkülönben a demokratikus parlamenti választások legitim eredményeit megkérdőjelező szándékot határozottan elutasítjuk” – áll a dokumentumban, amelyben a szlovák diplomácia nyomatékosan hangsúlyozza, hogy „a koalíciós kormány egyetlen pártja sem tekinthető szélsőségesnek”.
Felemlegeti, hogy a közelmúltban megtörtént incidensekhez hasonló, ám egyedi esetek időnként korábban is előfordultak, a magyar fél azonban rendszerint nem reagált azokra.
Ján Kuderjavy a szlovák külügy európai kérdéseket felügyelő szekciójának főigazgatója a magyar nagykövettel közölte: „Pozsony a Magyarországon megnyilvánuló szlovákellenes szenvedélyek eszkalációját tapasztalja.” Bizonyítékul a budapesti szlovák nagykövetség elleni incidenst, a magyar futballhuligánok büntetlenségét, a mosonmagyaróvári, pilisszentkereszti, pilisszentlászlói és a Budapest VII. kerületében megesett vandál cselekményeket nevesítette. Különösen aggasztónak és megengedhetetlennek, a jószomszédi viszonnyal összeegyeztethetetlennek minősítette a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának élén álló Németh Zsolt kijelentését, aki – mint emlékeztetett – „félfasisztának nevezte a szlovák kormányt”. Szlovákia ragaszkodik az esetek kivizsgálásához és a vétkesek megbüntetéséhez.
Sérelemlistáján a szlovák fél egyebek között felemlegeti, hogy Magyarországon a két világháború nyomán bekövetkezett változások és Trianon területi követelésekkel kísért revízióját szorgalmazó törekvések mutatkoznak, szlovák állami jelképeket becstelenítenek meg, nem méltányolják a Szlovák Köztársaság hivatalos nevét és földrajzi helységneveit. Pozsony mindezeket eddig a jószomszédság érdekeire való tekintettel megfelelő tartózkodással kezelte, nem sérelmezte – így a jegyzék szövege.
A jegyzékben a szlovák fél a további jószomszédi kapcsolatok erősítése és a szenvedélyek lecsillapodása mellett tesz hitet, nem kíván a szenvedélyek felkorbácsolásában érdekelt egyének és szélsőséges csoportok, a garázda bajkeverők nyomdokain járni, ezért: „Közös fellépésre, az európai elveknek megfelelő eljárások és megoldásokra, politikai bölcsességre, körültekintő állami felelősségre szólítja a magyar felet.” Emlékeztet rá: ehhez megfelelő alapul elsődlegesen a magyar-szlovák alapszerződés kínálta mechanizmusok, ezen belül pedig a két ország kisebbségi kérdéseit felügyelő vegyes bizottság kínálkozik a legalkalmasabbnak.
(mti)