Boross: ha valakinek joga van nem megbocsátani, akkor ám tegye

Nem baj, ha az 56-osok egy része nem akar együtt ünnepelni a kormánnyal -- jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök.

Ha valakinek a történelem jogot érlelt arra, hogy eldöntse, miként élte meg azt a sok szenvedést, halálfélelmet, ami az '56 utáni megtorlások során osztályrésze volt, azt nem lehet arra kötelezni, hogy ezen felülemelkedjen – fogalmazott Boross a köztévé reggeli műsorában. Ha valakinek joga van nem megbocsátani, akkor ám tegye – tette hozzá.

Boross Péter véleménye szerint nem az a baj, amikor egy
sokéves börtönt megélt '56-os mond valami gorombát, az azonban már egy kicsit visszásnak tűnik, amikor 1956 után született emberek heveskednek '56-os hivatkozásokkal.

Az újságírók feltették a volt miniszterelnöknek a kérdést, mit tenne Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke helyében a megbékélés érdekében. Válasza: mindenképpen hívó jellegű gesztusokat tennék. Példaként hozta fel azt a megoldást, hogy a két vezető politikusnak egy villásreggelin kellene találkoznia egy olyan helyen, ahol nincs jelen a sajtó. Pusztán a meghívás ténye kifejezne egy emberi magatartást – tette hozzá.

Boross Péter úgy vélekedett, hogy a két legnagyobb parlamenti pártnak nem kell összefognia, csak a harci módszereken kellene finomítani, árnyalni, parlamenti jelleget adni neki, s a legdurvább utcai megnyilvánulásokat mellőzni.

Az utcai demonstrációk egy bizonyos idő után nem biztos, hogy előnyösek voksszerzés céljából – jegyezte meg az MDF befolyásos politikusa.

Közölte azt is: a maga részéről nem bánná, ha az a nyolc százalék, aki nem érti az időket ,és szélsőséges megnyilatkozásaival részben lejáratja az országot, részben egy kicsit nevetségessé válik, az a része a szélsőségnek párt formájában bekerülne a parlamentbe, mert, mint mondta, a parlamenti frakció mindig tompább, mint az utcai demonstráló.

(mti)