Századvég: Még mindig nagyon vezet a Fidesz

A Századvég és a Forsense 2006. november 20-29. között elvégzett vizsgálata szerint novemberben sem szűkült lényegesen a két nagy párt támogatottsága közötti jelentős különbség. A teljes sokaságon belül 6, a pártválasztók között 8, míg a biztos szavazó pártot választók körében 13 százalékpont a Fidesz előnye.

A 2006 novemberi adatfelvétel eredményei alapján az összes megkérdezett 30 százaléka szavazna a Fideszre, 24 százalék pedig az MSZP-re. Az egy hónappal korábbi felvételhez képest a Fidesz esetében mindössze 1 százalékpontos csökkenés, míg a szocialistáknál ugyancsak 1 százalékpontos emelkedés látható. A Fidesz így továbbra is jelentősen, 6 százalékponttal vezet a nagyobbik kormánypárttal szemben. A biztos szavazási részvételt jelző pártválasztók – akik egyébként novemberben a választásra jogosultak 55 százalékát teszik ki – 48 százaléka szavazna most vasárnap a Fideszre és 35 százaléka az MSZP-re, ami azt jelenti, hogy októberhez képest egyik pártnak sem sikerült javítani támogatottságán. A Fidesz négy, az MSZP egy százalékpontos csökkenést könyvelhetett el novemberben.

Érdekesen alakul a két kisebbik parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF támogatottsága. A 2002-2006-os kormányzati ciklusban csak elvétve akadt olyan felvétel, amelynél az SZDSZ-t megelőzte volna az MDF, olyan pedig nem volt, amikor az MDF támogatottsága megközelítette volna a 10 százalékot. A Századvég novemberi mérésében az MDF a teljes sokaságban 8, a biztos szavazó pártot választók körében pedig 9 százalékponton áll, míg az SZDSZ 5 és 7 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Kérdés azonban, hogy az MDF jó szereplése egyszeri hatások összegződéseként jelentkezik-e, vagy tartósabb trend kialakulásának előjele.

Hasonlóan az előző hónapokban elvégzett felvételekhez, a Fidesz pártpreferenciákban tapasztalható jelentős előnye novemberben sem kapcsolódik össze a párt kormányzóképességének többségi pozitív megítélésével. A megkérdezettek többsége ugyanis a kormány és az ellenzék tevékenységét egyaránt negatívan ítéli meg (60-60 százalék), miközben a pozitív véleményt alkotók aránya is azonos (34-34 százalék). A Fidesz és az MSZP szavazóinak körében is kimutatható mind a saját oldallal, mind a nagy riválissal szembeni ellenérzés.

A fideszesek 17 százaléka értékeli negatívan az ellenzék, míg a szocialisták 12 százaléka a kormány munkáját. Szintén a Fidesz kormányzóképességének bizonytalan választói megítélésével áll összefüggésben, hogy a relatív többség továbbra is Gyurcsány Ferencet (39 százalék) tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra, szemben Orbán Viktorral (31 százalék). Kétségtelen azonban, hogy novemberben igen magas, 21 százalék azok aránya is, akik szerint egyik politikus sem alkalmas a kormányfői poszt betöltésére. Saját táborán belül valamivel gyengébb Orbán Viktor alkalmasságának megítélése (84 százalék) a Gyurcsányt alkalmasabbnak tartó MSZP-szavazók arányához képest (88 százalék), emellett a bizonytalan pártpreferenciájú választók körében is nagyobb arányban tartják Gyurcsányt alkalmasabbnak (33 százalék) Orbán Viktorhoz képest (12 százalék).

A kormány működésével elégedetlen válaszadók 52 százaléka azt szeretné, ha a mostani kormány maradna hivatalban, ehhez képest a megkérdezettek 36 százaléka kíván kormányváltást. Hasonló képletet mutat az is, hogy a megkérdezettek relatív többsége szerint (45 százalék) annak lenne nagyobb kockázata, ha az ellenzék kerülne kormányra, míg a jelenlegi kormány hatalmon maradásának kockázatát ennél jóval kisebb arányban (31 százalék) feltételezik a megkérdezettek.

Népszavazás: elfelejtve?

Október 23-án Orbán Viktor népszavazást hirdetett hét, kormányzati elképzelésekhez és tervezett lépésekhez kapcsolódó kérdésben. 3-4 nappal a népszavazási kezdeményezés bejelentése után – az akkor lebonyolított felvétel szerint – a megkérdezettek 85 százaléka hallott a hírről. Az empirikus felvételek szerint azonban a Fidesz nem tudta tartósan fenntartani a közérdeklődést az ügy iránt, amit három adat is jelez. A népszavazás kérdése novemberben nem került bele a megkérdezettek által az elmúlt hét legfontosabbnak ítélt eseményei közé, nem növekedett a népszavazási kezdeményezésről ismerettel rendelkezők aránya (84 százalék), és október végéhez képest kevesebben tudták önállóan, segítség nélkül felsorolni a kezdeményezés által érintett témákat. Novemberben a megkérdezettek a népszavazás kérdései közül két témakörre asszociáltak leggyakrabban: az egészségügyre és az oktatásügyre. Októberben 55, illetve 49 százalékuk emlékezett erre a két kérdésre, november végén viszont már csak 50, illetve 39 százalék. A nyugdíjak kérdéskörét a kérdezettek mintegy negyede, a földkérdést pedig hatoda említette, ez utóbbi két esetben is jelentősen csökkent a kérdéskörre emlékezők aránya.

Ha népszavazási kezdeményezés kérdéseiben referendumot rendeznének, azon a novemberi adatok szerint a megkérdezettek 49 százaléka venne részt biztosan az előző havi 61 százalékkal szemben. Nyilván nem meglepő, hogy a Fidesz szavazók mutatkoznak a legaktívabbnak, 86 százalékuk mindenképpen részt kíván venni egy esetleges ügydöntő referendumon. A többi parlamenti párt támogatói, valamint az ismeretlen preferenciájúak azonban gyenge érdeklődést mutatnak a népszavazás iránt. Az SZDSZ-es szavazók 40, az MDF-et támogatók 39, míg az MSZP-szavazók 28 százaléka nyilatkozik úgy, hogy mindenképpen részt venne a népszavazáson.
(szazadveg.hu)