Blair komoly eredményeket ért el a közszolgáltatások reformjában, az Egyesült Királyságot pedig tartós növekedési pályára állította. A brit oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer és a közszolgálat reformjának eddigi sikerei és nehézségei a magyar kormány számára is hasznos tapasztalatokkal szolgálnak – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök kiemelte: a magyarok a hiteles, következetes Európa-pártiság korszakaként emlékezhetnek Tony Blair miniszterelnökségére, hiszen Blair egyike volt azoknak a befolyásos politikusoknak, akik mindvégig következetesen kiálltak az unió bővítése mellett.
Magyarország nem fogja elfelejteni Tony Blairnek azt sem, hogy az Egyesült Királyság elsőként nyitotta meg munkaerőpiacát az új tagállamok állampolgárai előtt, amivel haladó és követendő példát mutatott a tizenötök többi tagállamának is – mondta a miniszterelnök, aki úgy vélte, az új uniós polgárok, köztük a magyarok mellett így megnyilvánuló egyértelmű európai szolidaritás ahhoz hasonló élményt jelentett, mint amilyet a vasfüggöny magyarországi megnyitása jelenthetett egykor a keletnémeteknek.
„Személyesen is tanúja voltam annak, hogy Tony Blair mindent elkövetett annak érdekében: a sok vita mellett végül legyen kompromisszum az EU új költségvetése ügyében, amelyben soha nem látott fejlesztési-felzárkózási források állnak hazánk rendelkezésére is„ – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzáfűzte: ennek jelentőségét a magyarok többsége talán csak akkor tudja majd felfogni, amikor – nagyjából a ciklus második felében – elindulnak az uniós forrásokból finanszírozott beruházások, és a hétköznapokban is megélhetőek lesznek a fejlesztések.
Az MTI azon kérdésére, hogy a Blair által képviselt úgynevezett harmadik út politika jegyében lehet-e úgy növelni a szociális biztonságot, a társadalmi igazságosságot, hogy közben a versenyképesség és a gazdaság dinamizmusa ne csökkenjen, Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a válasz sokféle lehet.
„Egy elem bizonyosan változatlan: csak reformok, érdemi átalakítások révén érhető el, hogy egy ország össze tudja egyeztetni a gazdasági és a – fogalmazzunk így – társadalmi versenyképességet” – szögezte le a miniszterelnök-pártelnök.
Mint mondta, csak a fenntartható fejlődés, az egyensúlyon alapuló gazdasági növekedés az, amely a társadalmi felzárkóztatásnak, az igazságosságot szolgáló programoknak biztos hátországot képes nyújtani. Ha a gazdasági növekedés nem valóságos, mert fenntarthatatlan folyamatokra épül, amelyek hajtóereje nem a versenyképesség, hanem például a fogyasztás vagy az állam egyre nagyobb szerepvállalása, akkor előbb-utóbb azzal kell szembesülni, amivel Magyarországnak kellett az elmúlt bő másfél évtizedben. Gyurcsány úgy vélte, a jóléti intézkedéseket törvényszerűen megszorító, azonnali és kényszerű egyensúlyteremtő lépések követik, egyfajta „húzd meg-ereszd meg„ ciklikusság alakul ki a gazdaság és az állam működésében.
„Az a modernizációs politika, amelyet pontosan-pontatlanul gyakran hasonlítanak a Blair-féle reformpolitikához és amelyet az általam vezetett kormány ma véghez visz, ebből a közös tanulságból táplálkozik: egyensúly, reform, fejlesztés – ezen alapul a programunk” – jelentette ki az MSZP elnöke az MTI-nek. Hozzátette: egyensúlyba hozzák a költségvetést, megreformálják az állam működését, „hogy az uniós források már ne a régi, lyukas zsákba folyjanak bele„, végrehajtják azokat a beruházásokat, amelyek megújítják Magyarországot.
Gyurcsány Ferenc szerint ez nem tüneti kezelés, hanem tartós gyógymód az ország régi bajaira – ennyiben pedig nem indokolatlan ezt a reformpolitikát ahhoz hasonlítani, amit Tony Blair kezdett el egy évtizede Nagy-Britanniában.
A miniszterelnök úgy vélte, hogy a reformpolitikát nem a folyamata, hanem az eredménye minősíti, a hatása és a kommunikációs, népszerűségi csatavesztések nem keverendők össze e politika létjogosultságával.
Kifejtette: a populizmussal nem az a legnagyobb baj, hogy óhatatlanul radikális tettekhez, megosztottsághoz vagy rosszkedvhez vezet, hanem az, hogy „a populizmus gyáva, nem meri vállalni a holnapért a mai konfliktusokat, egy holnapi, igazságosabb gyakorlatért a mai érdeksérelmeket”.
A miniszterelnök-pártelnök szerint a populista politika saját gyávasága foglya: vagy azért nem mer hozzányúlni semmihez, mert attól fél, hogy nem tud hatalomra kerülni, vagy azért nem, mert fél, hogy megbukik. Kiemelte: a populista politika ezért álcázza magát gyakran konzervatívnak; úgy tesz, mintha nem a jövőtől félne, hanem a múltat őrzi, így azonban automatikusan radikálissá, megosztóvá, modernellenessé, a múltat felmagasztalóvá válik. Ennek kapcsán szólt arról, Magyarországon még az az ordító ellentmondás is beleférhet, hogy a populista politika a Kádár-rendszer iránti nosztalgiára épít, miközben politikai genezise épp annak tagadásához kapcsolódik.
„Az idő azonban nem a populistáknak dolgozik. Az emberi félelmek felnagyítására, az érvek nélküli tagadásra épített népszerűség nem 'fenntartható fejlődés', törvényszerűen kiábrándulás követi. A kérdés csak az, hogy egy ország, vagy csupán egy párt kiábrándulása„ – mondta végül Gyurcsány Ferenc az MTI-nek adott interjúban.
MTI
origo.hu
Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
