Azt, hogy az anyaországban a magyar irodalom immár nehezebb helyzetben van, mint a határon túli, már a könyvhéten elhangzott beszélgetésekből tudtuk meg. Mezey Katalin, a Széphalom Könyvműhely vezetője, az Írószakszervezet főtitkára elmondta lapunknak: egyedülálló már az egykori szocialista országokhoz képest is, hogy Magyarországon a jelenlegi kulturális kormányzat nem hajlandó támogatni azt sem, hogy az újabb kori magyar irodalmi alkotások bekerüljenek a közkönyvtárak állományába. Ezért még esélye sincs arra az élő irodalom képviselőinek, hogy az olvasóközönség megismerje a munkáikat, hiszen a nagy kereskedelmi hálózatok már szinte csak mutatóba hajlandóak átvenni, csekély példányszámú kötetet a legismertebb magyar íróktól is.
Magyarul, Mezey Katalin szavait tovább gondolva, ez annyit jelent: ha nem lennének megszorítások és nem pauperizálódott volna az olvasóközönség, akkor sem biztos, hogy ma már tudná, hogy kiknek a munkáit érdemes olvasni, hiszen, ha a pompásan léghűtött könyváruházak kínálatából tájékozódik, azt hiheti, hogy a Harry Pottert megalkotó Rowling a világ legfontosabb angol írója, a magyarok közül pedig Moldova György kommersznek érdektelen, irodalomnak értéktelen életműve, vagy Tisza Kata valamelyik agyonreklámozott beststellere az igazi. Közben pedig az állam kivonul először a nemes irodalom, majd a tudományos és a szakkönyvkiadás támogatásából is. Ezzel a könyvhétzáró kérdőjelhez jutottunk. Mi lesz az ezer sebből vérző szakkönyvkiadással? Tegnap, a fesztivál zárónapján a Napvilág Kiadó Alkotmány utcai szerkesztőségében a szakkönyvkiadók képviselői tettek volna föl kellemetlen kérédéseket Manherz Károlynak, az oktatási és kultusztárca államtitkárának – ha eljött volna a könyvhétzáró eszmecserére, bár a meghívón is föl volt tüntetve a neve beígért résztvevőként. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó igazgatója kijelentette: ennyire közömbös, a kultúra és az ország dolgai iránt immunis kormánya soha nem volt hazánknak, mint most. Nem tudni, hogy az érektelensége vagy a szakértelemhiánya nagyobb. A tankönyvkiadás és a szakkönyvkiadás a kormányzat esztelen privatizálási láza miatt végveszélybe került.
Csak azért is ünnepeltünk
Mindezek ellenére, sem az olvasók, sem a szerzők nem hagyták elrontani a könyv ünnepét. Mintegy háromszázötven pavilonban, közel ezerötszáz szerző dedikálta műveit öt napon át a Vörösmarty téren. A számszerű összegzés majd legkésőbb péntekig megtörténik, ma már, ekkora kínálatnál meglehetősen nehéz a hivatalos, illetve az alternatív könyvheti kínálat kelendőségét értékelni. Az bizonyos, hogy a rekordot idén Orbán Viktor, a Fidesz elnöke érte el, aki szombaton délután két órakor ült le a Helikon Kiadó könyvsátránál és éjjel negyed háromkor fejezte be az Egy az ország című könyvének dedikálását. A második helyen Lévai Anikó A konyhaablakból című szakácskönnyve áll, aki pénteken fél napon keresztül írta alá az olvasói páldányokat a Jokerex Kiadó sátránál. Szűnni nem akaró tömeg fogadta szombaton és vasárnap Jókai Annát, aki a Godot megjött című rendhagyó regénnyel jelentkezett a Széphalom Könyvműhely jóvoltából. Ebben a nagyszerű kötetben a Kossuth-díjas írónő elmondja: mi lenne, ha Godot – a Mindenható eljönne itt és most Magyarországra, vagy Közép-Kelet Európa, esetleg a nagyvilág bármelyik tartományába? Mit kezdene vele a mai, gyakorlati materialista átlagember? Egy csodálatos templomról, Nagymagyarország egykori ékességéről írt könyvet Jankovics Marcell A lőcsei Szent Jakab templom szárnyas oltárai című kötetében. Méry Gábor fotói revelációs erővel idézik föl bennünk a trianoni országcsonkítás tragikumát. Jankovics Marcell e könyvét pénteken is, szombaton is együtt dedikálta a felvidéki Méry Ratio Kiadó standjánál. A cannes-i nagydíjas rendező illusztrálta a könyvhét egyik váratlan sikere, Mirtse Zsuzsa Lovagkór című szellemes-szomorkás regényét is. A Püski Könyvesház sátra előtt sikeresen dedikálta műveit Csurka István, Csoóri Sándor, Püski Sándor és a többiek. A legtöbben a nemrégiben elhunyt Kossuth-díjas költő, Nagy Gáspár összegyűjtött verseit vásárolták, szinte biztos, hogy ez a könyv is a rekorderek között lesz az összegzés után.
Vasárnap még telt ház volt a 78. Ünnepi könyvhét fő helyszínén, a Vörömarty téren. Az Oroszlános kútnál fölállított színpadon sokan hallgatták Kövesdy Zsuzsannát, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőjét, aki két jeles magyar költővel folytatott a kora esti órákban hangulatos beszélgetést. Kiss Benedek Szomorún és boldogan című verseskönyve a költő 2003 és 2006 között keletkezett költeményeit tartalmazza. Kalász Márton Látható, láthatatlan című verskötete a Szent István Társulat gondozásában látott napvilágot Zsille Gábor költő utószavával. A tegnapi zárónapon Mezey Katalin költő a Széphalom-sátornál dedikálta a Holdének és más versek gyerekeknek című könyvét. Szép számban fogyott Turczi István Áthallások című verskötete is.
Kék korláton sárga ernyő, avagy a reneszánsz író-színművész
Mind Budapesten, mind a könyvhét kaposvári zárónapján nagy sikert aratott egy kiváló színész-író, Csernák Árpád Kék korláton sárga ernyő című, tárcákat, novellákat, recenziókat tartalmazó kötete, amelyet a Hungarovox Kiadó rendezett sajtó alá. Csernák Árpád reneszánsz egyéniség. Író, a kaposvári Csiky Gergely Színház fénykorának vezéralakja, aki tavaly szeptember 18-ától kezdve ötvenhat napon át minden este tüntetést tartott Kapsovár főterén, követelvén a kormány lemondását. Kaiser László költő, kiadóvezető így jellemezte Csernák Árpádot a könyvhéthez kapcsolódó bemutatón a Rátkai Márton Klubban. – A nagy összegzések, nagy szembenézések is önmagunkkal, múlttal, jelennel. Kevesen vannak, akik rezzenés nélkül megtehetik. Az író, színész Csernák Árpád bátran teheti. Erre is bizonyíték az elmúlt évtizedekben és években született, elsősorban újságokban, folyóiratokban publikált írásainak gyűjteménye, a Kék korláton sárga ernyő.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
