Júniusban 14,2 százalékos, tavaly júliusban 17,1 százalékos volt a többlet az egy évvel azelőttihez képest. A munkanélküliség 9,4 százalékosra csökkent a júniusi 9,6 százalékról, jelentették szintén kedden a lengyel statisztikai hivatalban. Az elemzők 9,5 százalékra számítottak. Tavaly júliusban 12,2 százalékos volt az állástalanok aránya. Egy más módszerű – csak az aktívan munkát kereső állástalanokat összesítő – statisztikai hivatali felmérés szerint a második negyedévben átlagosan 7,1 százalékra csökkent a munkanélküliség az első negyedévi 8,1 százalékról, közölték szintén kedden. Lengyelországban júliusban 4,8 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció a júniusi 4,6 százalékról. Tavaly júliusban 2,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció.
Lengyelországban csökken a munkanélküliség, a kiskereskedelmi forgalom rendkívüli módon nő a korábbi, igen alacsony szintekről, a központi bank utoljára június végén emelte alapkamatát újabb negyed százalékponttal, 6,00 százalékra. Idén eddig négyszer, előtte tavaly is négyszer szigorított a Lengyel Nemzeti Bank negyed-negyed százalékponttal. Ettől az infláció kora tavasszal átmenetileg enyhült, de június óta megint gyorsul. Ám a központi bank június óta kénytelen volt szünetet tartani a felzárkózó valutákat, köztük a zlotyit is feltornászó devizapiaci spekuláció miatt, jóllehet 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel. Elemzők egyöntetű véleménye, hogy a következő, szerdán esedékes kamatdöntés is "változatlan" lesz. A központi bank nem akar tápot adni a zlotyi felértékelődésének. Reméli, hogy a gazdasági növekedés várható lassulása magától is visszafogja az inflációt az év további részében, viszont talán nem áll szándékában még jobban rontani az exportkilátásokat, amelyek amúgy is elég felhősek az euróövezeti gazdaságok lassulása miatt. Ezért az ipari termelés növekedése – éves összehasonlításban – júliusban már érezhetően lassult.
A bank tavaly április végén kezdte meg a szigorítást az addigi rekord alacsony, 4 százalékos kamatszintről, az EU-beli, nyugati munkapiacok konkurenciája miatt gyorsuló, nagy béremelkedéssel, azzal összefüggésben a termelékenység gyengülésével, az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása miatt érezhető inflációs nyomással magyarázva intézkedéseit. Idén éves összehasonlításban eddig 12 százalék közelében állandósult a havibér emelkedése az egy évvel korábbihoz képest, miután tavaly átlagosan 9,2 százalékkal volt magasabb az átlagbér – 2,5 százalékos évi átlagos infláció mellett -, mint 2006-ban. 2006-ban az évi bérátlag még csak 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, 1,0 százalékos évi átlagos infláció közben. Ugyanakkor tavaly a foglalkoztatottak száma 5 százalék körüli mértékben nőtt 2006-hoz képest. A lengyel hazai össztermék növekedési üteme az első negyedévben 6,1 százalékra csökkent éves összehasonlításban a tavalyi évi átlagos 6,6 százalékról, amely tíz éven belül a leggyorsabb volt, meghaladva a körülbelül 6 százalékos GDP-növekedésre szólt, előzetes kormánybecslést. 2006-ban átlagosan 6,2 százalékkal bővült a lengyel gazdaság, kilenc éven belül a leggyorsabban, a 2005-ös, 3,6 százalékos ütem után.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!