A vandálok egyik legkorábbi szállásterülete Skandinávia déli részén volt. Innen Dánián keresztül húzódtak dél felé, majd az Odera mentén jutottak el Sziléziába.
A vandálok és a kelták találkozása
Vándorlásaik során más népekkel keveredtek. A vandálokra különösen erős hatást gyakoroltak a kelták, így a Kárpát-medencébe érkező vandálokban már egy kelta–vandál keverék népet láthatunk. Hazánkban a Hagony völgyében régészeti leletek támasztják alá a vandálok jelenlétét-írta 1963-ban az ózdi Vasas. Mit tudunk a vandál településekről?
Társadalmukban a mesterségek elkülönültek. Földművelők, fazekasok, fegyverkészítők biztosan voltak köztük. Házaik különböző méretű, földbe süllyesztett, az oldalakon cölöpökkel és sövényfonattal megerősített lakóhelyiségek voltak.
A II. és a IV. század között élhettek a Kárpát-medencében, majd továbbvonultak Róma felé. A forrásokban Róma szövetségeseként és ellenfeleiként is megjelennek. Leleteik az úgynevezett Przeworsk-kultúrához köthetők. A temetkezések többsége hamvasztásos volt, urnával és sírmellékletekkel. Kiemelkedett a harcos elitjük, akiknek félelmetes volt a híre a késő antik világban. A hasdingok a vandálok alcsoportját alkották, közülük ismeretes Godesigel nevű uralkodójuk, aki a limes (római határvonal) áttörésekor halt meg 405 körül.
Miért hagyták el a Kárpát-medencét a vandálok?
A 4. század végén a hunok megjelenése mindent felborított. A vandálok nagy része miattuk indult tovább nyugat felé: átkeltek Gallián és Hispánián, majd Észak-Afrikában hoztak létre saját államot, amelynek Karthágó lett a központja. Innen indultak később tengeri hadjáratokra – ezért váltak a római világ egyik rettegett népévé.
Róma kifosztása
A nyugatrómai császár, III. Valentinianus meggyilkolása után Rómában káosz tört ki. Az új uralkodó, Petronius Maximus felrúgta azt a házassági egyezséget, amely a császári családot a vandál királyi házzal kötötte volna össze.Ez ürügyet adott Geiserich vandál királynak a támadásra: a flottájával átkelt Afrikából, és 455-ben megjelent Róma előtt.
Amikor a vandál sereg megérkezett Róma kapuihoz, I. Leó pápa személyesen ment ki Geiserich elé tárgyalni. A pápa elérte, hogy a vandálok ne gyújtsák fel a várost, ne mészárolják le a lakosságot, és ne rombolják le Róma főbb épületeit és templomait.
Cserébe a vandálok szabadon fosztogathattak. Vagyis: Leó pápa nem tudta megakadályozni a város kifosztását, de jelentősen mérsékelte az erőszakot és a pusztítást. Tarján Tamás történész Róma kifosztását így írta le, hangsúlyozván a támadás barbárságát: Geiserich vandáljai ezt követően két héten át dúlták a várost: számos polgárt kardélre hánytak, túszokat szedtek, miközben kirabolták a palotákat és szentélyeket, és lerombolták a város legdíszesebb épületeit. A barbárok kapzsiságát jelzi, hogy még a Jupiter-templom aranyozását sem sajnálták megszerezni. Az általuk végrehajtott példa nélküli pusztítás nyomán a „vandál” név a kegyetlen és értelmetlen rombolás szinonimájává vált. A pusztítás mértékét a történészek máig vitatják, de kétségtelen tény, hogy a második kifosztás után az antik Róma soha nem találta meg régi önmagát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!