Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Peter Carstens Több muzulmán, mint gondolták című cikkében ismerteti a frissen elkészült tanulmány tanulságait. Németországban lényegesen több muzulmán él, mint ahogy azt eddig gondolták. Ez olvasható az Iszlámkonferencia megbízásából a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) által készített tanulmányban. Eddig létszámukat 3,1-3,4 millióra becsülték, most a „Muzulmán élet Németországban” című tanulmány szerint számuk elérte a 4,3 milliót. Valamivel kevesebb, mint felük rendelkezik német állampolgársággal. Ez a témában elkészült első alapos tanulmány. Kiderül belőle, hogy a muzulmánok töredéke, alig két százaléka él a keleti tartományokban. Legnagyobb részük, közel egyharmaduk Észak-Rajna–Vesztfáliában lakik. A tanulmány rámutat, hogy a 16 évesnél idősebb muzulmánok több mint fele tagja egy német egyesületnek, s csak töredékük – négy százalék – kizárólag a származási országa valamely egyesületének. Szintén meglepő, milyen alacsony a muzulmánok aránya a vallási egyesületekben, mindössze minden ötödik lépett be ilyen szervezetbe. A szülők vallásosságáról is kiderül, hogy ez elsődlegesen a muzulmánok származási országától függ. A délkelet-európai muzulmánok – például a bosnyákok – sokkal kevésbé mélyülnek el az imában, mint afrikai hittestvéreik. Az irániak alig tíz százaléka tartja magát „mélyen vallásosnak”, háromnegyedük még sohasem látogatott vallási rendezvényt. A Törökországból érkezett muzulmánok 41,4 százaléka sorolta magát a mélyen vallásos csoportba, miközben 70 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy ritkán vagy sohasem látogatja a vallási eseményeket. Érdekes, hogy csak minden második, magát mélyen vallásosnak tartó nő hord fejkendőt a nyilvánosság előtt. Viszonylag alacsony a vizsgálat adatai szerint azon muzulmánok száma, akik gyermekeiknek nem engedik, hogy bizonyos oktatási formákon részt vegyenek. Száz megkérdezettből heten nem engedik a lányukat úszásoktatásra, és négyen tiltják a szexuális ismeretektől. A tanulmány egyik általános felismerése, hogy a muzulmánok Németországban rosszabbul integráltak, mint a többi bevándorló. Még a bevándorlási körülmények figyelembevétele esetén is feltűnő az alacsony iskolai végzettségük. A közel-keletiek (libanoniak, palesztinok) mellett a török bevándorlók rendelkeznek a legalacsonyabb végzettséggel. A törökök, akik körülbelül kétharmadát adják a németországi muzulmánoknak, felének nincs végzettsége (16,5 százalék), vagy csak általános iskolai bizonyítvánnyal (33,5 százalék) rendelkezik. Hasonlóan alacsonyan képzettek az arab bevándorlók. Körükben még nagyobb (17,1 százalék) az iskolai végzettség nélküliek aránya, s jelentős azok száma is (11,8 százalék), akiknek csak általános iskolai bizonyítványuk van. Ugyanakkor a második bevándorló generáció lényegesen magasabb végzettséggel rendelkezik, mint a szüleik. Itt is érvényes az a felismerés, hogy a fiúk korábban távoznak az iskolából, mint a lányok.
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A konzervatív fővárosi német napilap Berlin több mint 50 000 eurót költött a romákra című cikkében ismerteti a 110 romániai cigány két hónapos tartózkodásának költségeit. Berlin a spandaui menekültszállásra befogadott roma csoportra több mint 50 000 eurót (mintegy 15 millió forintot) költött. A szállás és ellátás megközelítőleg 26 000 euróba került Berlinnek – nyilatkozta Heidi Knake-Werner (Baloldali Párt), Berlin szociális szenátora csütörtökön a fővárosi képviselő-testület ülésén. A hazautazásuk támogatásának költségei a szenátor adatai szerint meghaladták a 25 000 eurót. A menekültszállásokon alkalmazott mediátorokra 1000 eurót költöttek. Knake-Werner egyúttal védelmébe vette a szenátus eljárását a Romániából turistaként beutazott cigányokkal kapcsolatban. Mint mondta, az eset hozzájárult ahhoz, hogy szembesüljenek gyerekek, nők és családok akut vészhelyzetével. Ő abból indul ki – folytatta –, ezek a személyek most már abba a helyzetbe kerültek, hogy képesek lesznek gondoskodni magukról. A szenátor hangsúlyozta, egy Berlin méretű metropolisz esetében helyesen cselekedtek, mert egyértelműen fennállt a humanitárius szükséghelyzet. Közel 100 roma tartózkodott tavasszal öt héten keresztül Berlinben, és legutóbb a spandaui menekülttáborban szállásolták el őket. A cigányok, akik berlini lakásban és munkában bíztak, előbb egy kreuzbergi parkban kempingeztek, majd egy egykori bethaniai kórházban találtak szállásra. Napokkal később megszálltak egy templomot, mielőtt a Motardstrassén fekvő intézetbe kerültek. Június közepén elfogadták a szenátus ajánlatát, hogy pénzért cserébe hazatérjenek. Arról ugyanakkor nincs tudomása a városvezetésnek, hogy valóban hazautaztak volna.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
