Ágh István dicséretét Zelnik József író mondotta el. A költő Nagy László öccse, méltóvá vált a kiemelkedő testvér örökségéhez. A nemzeti elkötelezettségű magyar irodalom emblematikus alakjává vált. Több, mint harminc kötettel büszkélkedhet, ezek mind eseményei a magyar irodalomnak.
Ágh István eredeti nevén Nagy István Iszkázon született 1938. március 24-én. Iszkáz, e pannon falu üstökösi tehetségű költő testvérpárt bocsátott útjára. Ágh István bátyja Nagy László, a testvéröcs eddigi életművével fényesen bizonyította, hogy méltó az örökségre, amelyet Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Ady Endre, Szabó Dezső, József Attila, Nagy László, Ratkó József, Buda Ferenc és mások neve fémjelez irodalmunkban. Ágh Istvánt az 1956-os forradalomban súlyosan megsebzett a Kossuth téri ÁVH-s sortűz egyik célzott golyója.
A költő Balassi Bálint-esszéje s a Balassi című verse konkrétan is kötődik a nagy elődhöz. „Csizmámra lentről / fölragyog a Duna, / megsarkalja ezüsttel, útnak indít, / most kezdődik a sehovase út / túl a karokból vetett hurkon / a te katonád voltam, Uram, / és az te seregedben jártam” – így szólaltatja meg Balassi archaizáló tónusát Ágh István. Ám az egész költészete híven kapcsolódik ahhoz a magyar hagyományhoz, amely orátorként, szószólóként szólaltatja meg egy egész nemzet közérzetét.
John Ridland díját Czipott Péter kaliforniai magyar irodalmár vette át, aki a tavaly magyarított Balassi-versek nyersfordítását elkészítette Ridland számára. A díjazott személyéről a Balassi Kuratórium dönt. A kuratórium Molnár Pál újságíró kezdeményezésére alakult 1996 decemberében. Az akkor a Magyar Nemzetnél dolgozó kiváló író, újságíró, közéleti személyiség Lőcsei Gabriella újságírót, Zelnik József néprajzkutatót és Rubovszky András szállodaigazgatót hívta egybe, ezután kérték föl elnöknek Makovecz Imre építészt, majd egy-két év múlva Zelnik József íróval bővült a bizottság.
A szervezői munkát és sajtófelelős feladatát profi szinten végzi Molnár Csenge Hajna, civilben a Magyar Napló című folyóirat szerkesztője. A testületnek az indulás óta a díjazottak is tagjai. A magyar költők a Magyar Honvédség katolikus tábori püspökétől – kezdetben Ladocsi Gáspártól, később Szabó Tamástól, majdosztjáról való önkéntes távozása után Lackner Pál evangélikus tábori lelkész, majd Ternyák Csaba egri érsektől vették át az elismerést.
A külföldi műfordítónak általában Makovecz Imre nyújtja át a szablyát, 2008-ban Zelnik József cselekedte ezt Jurij Guszev kitüntetésekor. A hagyományosan a budai Gellért szállóban tartott átadási ceremónián – a mindenkori honvédelmi miniszter engedélyével – eddig tíz alkalommal szerepeltek a 32. Budapesti Őr- és Díszezred, újabban a Támogató Dandár katonái, így ez az irodalmi ünnep az európai katonai hagyomány részévé is emelkedett.
A kitüntetést 1997 óta adományozzák. A kardot minden évben Budán a Gellért Szállóban ünnepélyes körülmények között február 14-én, Bálint napján adják át. A szablyát bonyhádi Fazekas József kardkovács, a díszokleveleket pedig Vincze László szentendrei nyomdász készíti. 2002 óta a világhírű Herendi Porcelán Manufaktúra egy, erre a célra készített Balassi-szoborral is megajándékozza a költőket. 2006 óta, előzőleg országos versenyen kiválasztott, „Balassi-kard” védjeggyel ellátott bort is kapnak az érintettek, utalva a „Jó borokkal töltett aranyos pohárok járjanak mi közöttünk” verssorra.
2004-ben – Balassi 450. születésnapja alkalmából – Puszt Tibor rendező és Molnár Pál dokumentumfilmet készített az irodalmi díjról Kardtársak címmel. A hagyományoknak megfelelően kiosztották a Balassi Emlékérmeket is, melyben idén Reményi Károly karnagy, a Balassa Kórus vezetője, Balassa Sándor zeneszerző, Czipott Péter író, irodalomtörténész, Serdián Miklós György író, könyvkiadó vett át a Reneszánsz Irodalmi társaságtól, melynek a díjazottak a tagjává válnak.
