Brazília döntése azért is figyelemre méltó, mert az Egyesült Államok mögött ebből a gabonaféléből a második legnagyobb termesztőnek számít, de kivitelének hatvan százaléka még génmódosított szója. Brazília világviszonylatban ugyancsak második – szintén az Egyesült Államok mögött – a génmódosított növénytermesztésben. A brazil kormány döntésében közrejátszhatott az Európai Unió – egyik legnagyobb kereskedelmi partnerének – következetes elutasító álláspontja is, amellyel a génmódosított növények behozatala ellen tiltakozik. A brazil gabonakivitelt így is veszteségek érik a pénzügyi és hitelválság miatt is. Brazíliában 2003-tól fokozatosan engedélyezték a génmódosított termények termesztését, például a gyapotét, a kukoricáét és a szójáét – a szociális mozgalmak ellenkezése ellenére. A szóját főleg Mato Grosso államban termesztik, és Ivan Paghi, az új program megbízott vezetője szerint megfordíthatják az eddigi tendenciát, vagyis hetven százalékban nem génmódosított szóját fognak vetni az államban és az országban is. Attól függően, hogy milyen az európai és/vagy ázsiai kereslet. Alexandre Cattelan, a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó gabonaellátó vállalat, az Embrapa vezetője elmondta még, hogy Mato Grossóban valóságos piaci háború dúl, és a gazdák már panaszkodnak, hogy nem jutnak a piacon elegendő mennyiségű és nem génmódosított gabonához. Brazíliában az amerikai Monsanto, illetve a német Bayer Cropscience és a Basf a piacvezető a génmódosítottgabona-eladás terén.
(estadao.com.br – Brazília, elmundo.es – Spanyolország)
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
