Az 1988 óta Magyarországon élő német Jan Mainka, aki 1999-ben alapította hétezer példányban megjelenő, főként a Magyarországon dolgozó német üzletemberek körében népszerű Budapester Zeitungot, kifejti: német újságíróként nem érzi, hogy az új médiatörvény bármiben korlátozná. Amellett – mutat rá – a magyar törvények esetében is igaz a mondás, „nem eszik olyan forrón a kását”. Ráadásul kétségei vannak a médiatörvény megvalósíthatóságával kapcsolatban is, hiszen mindazt, ami az interneten megjelenik, szinte lehetetlen ellenőrizni.
Mainka a magyar médiatörvényre való nyugati reagálásokat eltúlzottnak, hisztérikusnak tartja. Orbán Viktor már tanúságot tett civil kurázsijáról a rendszerváltás időszakában, a magyar miniszterelnök nem „antidemokrata”, Magyarország pedig nem Észak-Korea, hanem egy nyitott ország – mondja.
A német újságírót a magyar médiatörvényt kísérő heves reakciók Thilo Sarrazinnak – a német jegybank elnöksége egykori tagjának – a muzulmán bevándorlókat bíráló könyve körüli németországi hisztériára emlékeztetik. A kritikusok ízekre szedték a később bestsellerré vált művet anélkül, hogy vették volna a fáradságot, hogy elolvassák, vagy egyáltalán a kezükbe vegyék.
Mainka súlyos bírálattal illeti a sajtót is, mondván, hogy miközben a nyolcéves szocialista kormányzás idején teljes volt a sajtószabadság, nem sikerült megakadályozni, hogy a politikai osztály és a hozzá közel álló körök a közérdek kárára gátlástalanul gazdagodjanak, miközben a gondjaikra bízott ország a gazdasági összeomlás szélére jutott. Hol voltak a mai figyelmeztetők és önjelölt magyarbarátok, amikor az ország nyolc év alatt egyre mélyebbre süllyedt a korrupció és a rossz gazdálkodás mocsarába? – teszi fel a kérdést. Az ártatlanság vélelme a magyar kormányt is megilleti, amely – igaz, olykor ügyetlenül és nem hozzáértő módon – megpróbálja kihúzni az ország szekerét a kátyúból – jelzi az interjúban a Budapester Zeitung kiadója.
(MTI)
origo.hu
Így zajlott Magyar Péter szír álhírgyártása
