Nem bünteti Magyarországot az Európai Unió

Az Európai Unió nem fogja büntetni Magyarországot a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a magán-nyugdíjpénztári pillérből az állami nyugdíjrendszerbe visszaáramoltatás miatt – közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden Brüsszelben.• Adómentes lesz az áttérésnél a pozitív reálhozam

Beszámolt arról, hogy az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácskozásán megállapodás született: a visszalépést hátrányos szankcióval sújtó jogszabályt csak a jövő év augusztusában vagy szeptemberében hozza meg az unió, visszamenőleges hatály nélkül. Márpedig Magyarországon már ebben a hónapban elfogadják a hárompilléres nyugdíjrendszer kétpilléressé alakítását, és januárban végre is hajtják a változtatásokat.

Eddig Magyarország is a hárompilléres nyugdíjrendszerű országok közé tartozott, és – több más EU-tagállammal együtt – igyekezett elfogadtatni Brüsszellel azt, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is vegyék figyelembe a költségvetési mérleg számításánál. Időközben azonban a magyar kormány úgy döntött, hogy visszatér a kétpilléres modellre. Az Európai Bizottság ezután kilátásba helyezte, hogy a visszalépést büntetni fogja a költségvetési mérleg számításakor.

Matolcsy György az uniós pénzügyminiszterek megbeszélése után magyar újságíróknak elmondta: a magyar kormány végül sikeresen érvelt azzal, hogy nem lehet egy országot megbüntetni azért, mert visszatér egy olyan nyugdíjrendszerre – a kétpilléresre –, amelyről 18 EU-tag korábban sem mozdult el, és jelenleg is azt alkalmazza. Jelenleg Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely a hárompilléresről visszatér a kétpilléresre. Olyan megállapodás született, hogy a visszalépéshez fűződő hátrányokat csak a jövőre nézve fogják érvényesíteni, a hamarosan végrehajtandó magyar visszalépés esetére nem.

Magyarország, azzal együtt, hogy most már nem lesz érintett a magán-nyugdíjpénztári befizetések költségvetés-számítási figyelembevételének kérdésében, továbbra is szolidáris azokkal a tagállamokkal, amelyek ebben ma is érdekeltek, mert fenntartják a három pillért – jelentette ki a magyar nemzetgazdasági miniszter. Elmondta: körvonalazódik, de még nincs teljes egyetértés abban, miként érvényesítsék a magán-nyugdíjpénztári pillér pénzügyi következményeit, miként részesüljenek az ezen pillért alkalmazó országok az őket megillető kedvező elbírálásban. A lett és a szlovák gondokat már sikerült orvosolni, a lengyelek problémája azonban még nem oldódott meg véglegesen, és Magyarország támogatja Lengyelországot ebben a kérdésben – közölte Matolcsy György.

Sajtótájékoztatóján a miniszter kitért arra is, hogy miután január 1-jétől nem kevesebb mint tíz EU-tagország vezet be a pénzügyi szektort érintő valamilyenfajta adót, a pénzügyminiszterek mostani tanácskozásán mutatkozott először egyetértés abban, hogy európai szintű, közös megoldást kell találni a bankadóra. Az a cél – tette hozzá –, hogy legkésőbb 2012-re szülessen meg ez az európai megoldás.

Matolcsy György megerősítette, hogy Magyarország – amelynek a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos beszámítási kérdésektől függetlenül ki kell kerülnie a túlzott deficit miatti uniós eljárás hatálya alól – jövőre olyan gazdasági szerkezetátalakítást hajt végre, amelynek tervezetéről már februárban tájékoztatni fogja az EU-t.

A nemzetgazdasági miniszter a januárban kezdődő, féléves magyar EU-elnökség pénzügyi feladatai közül kiemelte az úgynevezett „európai szemeszter” gyakorlati bevezetését. Ez azt jelenti, hogy a tagországok előzetesen – a tavasz, illetve a nyár folyamán – véleményeztetik az Európai Unióval következő évi költségvetési tervezetüket. További nagy feladat lesz az úgynevezett „gazdasági kormányzást” – a nemzeti gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását – célzó hat uniós jogszabálytervezet ügyének előmozdítása, elfogadtatása. Szintén foglalkoznia kell majd a magyar elnökségnek az úgynevezett „állandó válságkezelő mechanizmus” megteremtésével. Ez utóbbi folyamatot – jelezte Matolcsy György – „az élet gyorsítja”, és nem kizárt, hogy egyfajta „európai monetáris alap” kialakítása felé halad.

Két időszerű kérdéssel kapcsolatban a leendő magyar elnökség azt reméli, hogy megoldódnak még ebben a hónapban – ha nem, akkor ezekkel is a magyar elnökségnek lesznek majd teendői. Az egyik az EU jövő évi költségvetése, amelyet mindeddig nem sikerült elfogadni. A másik a pénzügyi válságkezeléssel és gazdaságpolitikai koordinációval kapcsolatban az uniós alapszerződés módosításának ügye. Matolcsy szerint egyetértés van abban, hogy a szerződésmódosítás a lehető legszűkebb kérdéskörre terjedjen ki, legyen minél egyszerűbb és rövidebb. Az EU-országok állam-, illetve kormányfői még karácsony előtt csúcstalálkozót tartanak, és ott dől el, egyetértésre jutnak-e az idén a tagállamok a szerződésmódosítás ügyében.

Sajtótájékoztatóján Matolcsy György a devizahitelesek nehézségeivel kapcsolatos kérdésre adott válaszában elmondta: a kormány támogatandó törekvésnek tartja a svájcifrank-alapú hitelek átalakítását euróalapú hitellé. A forintalapúvá átalakításról azt mondta, hogy azt „képtelenség lenne megfizetni”.

(MTI)