Cohn-Bendit és a többiek elmondták, ki számít normálisnak + Képriport + Videó

Európa és benne Magyarország összeomlását, valamint egy szabadságfosztó alkotmány megvalósulását vizionálták egykori SZDSZ-es és MDF-es felszólalók, valamint Daniel Cohn-Bendit az európai zöldek budapesti ülésén. A mára már megszűnt pártok egykori „nagyágyúi” szeretnék, ha a demokratikus erők összefognának a következő választásokra. A négynapos rendezvény első napján az érdeklődők között láthattuk Mécs Imrét is, és azt is megtudtuk, milyen ma egy normális ember.

Tekintse meg a Hír TV felvételét!

Más pártrendezvényektől eltérően viszonylag szigorú biztonsági intézkedések közepette kezdődött az Európai Zöld Párt tanácsának 14. találkozója a fővárosi Marriott Hotelben csütörtökön. A résztvevőknek egy detektoros kapun kellett áthaladniuk ahhoz, hogy bejussanak az esti kerekasztal-beszélgetésre. A többnapos rendezvényre érkezők között felfedezhettük Mécs Imrét is, aki a 2006–2010-es parlamenti ciklusban még az MSZP frakciójában ült, majd pár héttel ezelőtt bejelentette, hogy visszalép az SZDSZ-be.

A demokrácia helyzete Magyarországon című beszélgetés előtt a sok külföldi meghívott között természetesen az LMP frakciójának több tagja is megjelent, valamint Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató intézet vezetője is látható volt.

Visszatér 1949?

Haraszti Miklós, az SZDSZ egykori befolyásos politikusa úgy kezdte rövid felszólalását, hogy aki ma normális, az egy picit zöld. „Ez Európa első Ipadon íródó szabadságfosztó alkotmánya” – adta meg az alaphangot a volt médiapolitikus. Szerinte „a Hungary elnevezés mostantól egyenlő a hazugság szóval”. Az egykori liberális politikus úgy látja, az alkotmányozásra az a felhatalmazás, hogy a kormány hazudott és az ellenzék igazat mondott a választási kampány során.

Haraszti előadásában szintén rosszul idézte azt a jogi szabályt, miszerint nem lehet alkotmányozni akkor, ha nincsen négyötödös többség. (A Horn-kormány négyötödös többséggel szabályozta azt, hogy az alkotmányos eljárás elején az egyeztetési folyamatot csak ekkora szavazataránnyal lehet elindítani, amely szabály 1998-ban megszűnt– a szerk.) Szerinte most állítjuk vissza az 1949-es alkotmányos helyzetet. A preambulum a faji törvényekhez és a két bécsi döntéshez nyúlik vissza, és nem 1946-hoz – hangsúlyozta a volt liberális médiapolitikus. Úgy látja, nem lehet lefordítani az alkotmányt idegen nyelvre, mert ha ezt megteszik, nem lehet 1944-et 1946-nak fordítani.

Küszöbön az LMP–MSZP összeborulás?

„Természetesen nincs 1949, demokratúra van Magyarországon.” Orbánnak igaza van, Brüsszel nem Moszkva, de most nem vagyunk megszállva, és a neobolsevista alkotmányos puccs ezért nem sikerülhet – hangsúlyozta Haraszti. Brüsszelben résztulajdonunk van, és ennek a felelősségnek a belga fővárosnak is meg kell felelnie – tette hozzá. Az SZDSZ volt prominense annak a véleményének is hangot adott, miszerint hazánk történetében először elveszítheti a szabadságát tisztán demokratikus eszközökkel, de ha ezt legyőzzük, akkor megdönthetetlen demokrácia leszünk.

Haraszti nagyszerűnek nevezte az LMP parlamenti létezését, és fontosnak nevezte, hogy kiszállt az alkotmányozásból. A volt liberális politikus szerint Orbán bukása után „az országra fog rogyni a készülő alkotmányos tákolmány”. Fontosnak nevezte, hogy célzott pragmatikus összefogás legyen az ellenzéki erők között, mert különben nem lesz kiút.

Elek: Beteg a magyar társadalom

Elek István közíró szerint a magyar demokrácia beteg, de már tavaly is az volt. A kétharmados politikai erő ahelyett, hogy élt volna a felhatalmazásával, és választ adott volna a válságra, még súlyosbítja is azt – tette hozzá. A magyar társadalom a tekintélyuralmi tendenciákat nagy többséggel támogatja, és ez is a válság tünete – hangsúlyozta az MDF-ből 1993-ban kizárt politikus. „Ez valamennyiünk kudarca és felelőssége, s hihetetlen komoly töprengésre késztet.”

A magyarok kétharmada vesztesnek érezte magát az elmúlt húsz évben, és úgy érezte, nem hozta meg az eredményeket az új rendszer – tette hozzá a közíró. Elek szerint a társadalom nagy többsége csalódott, és egy szolidaritáshiányos demokráciát teremtettünk. Legitim módon nyúlhat hozzá a mostani kétharmados többség az alkotmányhoz – tette hozzá. Elek szerint a magyar társadalom többsége nem érzi a szolidaritást azokkal a demokratákkal, akik most tiltakoznak.

A balliberálisok okozták ezt a helyzetet?

„Nincs a mai politikában olyan tiltakozás, felhajtóerő, amely rábírhatná a mostani kormányt, hogy nem lehet az ellenzék nélkül demokráciát reparálni.” Elek szerint ma azt gondolják tömegek, hogy nem a liberális demokrácia tisztelete, hanem egy személy képes megoldani a problémákat. Ennek a helyzetnek az előidézője a balliberális oldal volt, amely címkeként használta a szociáldemokrata jelzőt, és kiszolgálója volt multinacionális csoportoknak – mutatott rá Elek.

A közíró a mostani állapotot bizonyos szempontból a két világháború közöttihez hasonlította, amikor nem volt lehetősége az ellenzéknek a kormány leváltására. „A magyar társadalom megöregedett, és kevés benne az invenció.”

Mubarak, Ben-Ali és egy zsidó vicc

Cohn-Bendit azzal kezdte felszólalását, hogy volt egy álma, miszerint eljön ma este Orbán Viktor, de azért mindenképpen küldött neki egy SMS-t. Nem a magyar népet, hanem egy kormánypolitikát kritizáltam – tette hozzá. Ha elvesszük a sajtószabadságot, akkor rossz irányba haladunk – hangsúlyozta a Vörös Danny. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-képviselőcsoport társelnöke egy zsidó vicc kapcsán kijelentette, hogy a Fidesz és a posztkommunizmus között van egy harmadik választás, ez pedig az LMP. Szerinte az újságírók az ellenőrző hatóság miatt nem azt fogják írni, amit gondolnak. A politikus Ben-Ali és Mubarak törvényeihez hasonlította a hazai médiaszabályozást.

Mi is történt Gyöngyöspatán?

Cohn-Bendit szerint Gyöngyöspatán a romákat megtámadták, és Orbánnak ott kellett volna lennie, amikor ez történt. Az új alkotmány preambulumáról elmondta, hogy ő nem hisz Istenben, és ezért azt a kérdést tette föl, hogy mostantól nem lesz magyar az, aki nem hisz Istenben? A zöldpolitikus beszélt arról is, hogy Magyarország nem 1944-ben, hanem 1941-ben vesztette el a függetlenségét, amikor csatlakozott a német–olasz–japán szövetséghez. Szerinte Európa-szerte sokan kezet nyújtanak a szélsőjobboldalnak, mivel egy modern populista szerint le lehet paktálni a szélsőjobbal – hangsúlyozta Cohn-Bendit. „Ez ellen küzdeni kell, mert ha nem, akkor Európából egy romhalmaz lesz.”