Bokros 2020-ban is kiszúr a magyarokkal

A család és a gyermekvállalás kérdése kiemelten szerepelt az elmúlt héten a magyar uniós elnökség témái között. A népesedési helyzet egész Európa problémája, amelyet immár komolyan vesznek a politikusok is. Magyarország családbarát adórendszert vezetett be, szakított a legutóbbi kormányok családokat érintő kedvezőtlen politikájával. Mint minden, a jövőt érintő kérdésben, itt is a fiatalok kezében van a megoldás. A Bokros-csomag még 2020-ban is érezteti hatását.

Lippai Roland
2011. 04. 03. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A család és népesedési ügyek szempontjából (is) mozgalmas héten van túl Magyarország. Március 28. és április 2. között uniós elnökként hazánk volt a házigazdája az európai népesedési és családügyi hétnek. Mindez kísérlet volt arra, hogy a demográfiai problémák az európai közbeszéd tárgyává váljanak. E bajoknak gazdasági és nyugdíjazással kapcsolatos dimenziói is vannak, ugyanakkor nem csupán Magyarország küzd népesedési problémákkal. Köztudott: a tavalyi esztendőben a lélektaninak tartott tízmillió alá esett a magyarok lélekszáma. Egy három évtizedes folyamat eredményeképpen a legutóbbi adatok szerint 9 millió 982 ezren vagyunk.

A szombati záró rendezvényén Soltész Miklós arra hívta föl a figyelmet, hogy a fiatalok kezében van a jövő. A fiatalok merjenek családot alapítani, gyermeket vállalni, mert Magyarország és az egész Európai Unió jövője ezen múlik – fogalmazott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.

Jobb együtt, mint egyedül

Egyre több szó esik arról is, hogy a gyermekvállalás és a házasság nem csak az értékek oldaláról nézve és gazdasági szempontból kulcsfonotsságúak. Gyakorlatilag támadhatatlan az a megállapítás, hogy a házasság, a gyermekvállalás és a magas bizalmi szint jobb életminőséget jelenthet, mint a gyermektelenség vagy a tartós párkapcsolat nélküli élet. A Népesedési Kerekasztal legutóbbi ülésén éppen ezt hangsúlyozta Kopp Mária is. A neves professzor asszony egy, a teljes finn népesség körében elvégzett kutatásra hivatkozva mondta el, „az élettársi kapcsolatban élők másfélszer, az egyedülállók két és félszer nagyobb valószínűséggel halnak meg 64 éves korukig, mint a házasok”. Magyar kontextusban ez annyit jelent, hogy a házas férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel élik meg a 69. évüket, mint akik magányosan élnek.

Balog Piroska is a jó párkapcsolatok élettani hatását emelte ki. A kutató szerint „igazolható, hogy a jó házasságban élők egészségesebbek, jobb mentális állapotúak, kevesebbet járnak kórházba, és kevésbé kimerültek”. A kutatások azt mutatják, hogy a rossz házasságban élő férfiak kardiológusnál, a nők pszichológusnál, pszichiáternél kötnek ki – mondta el Balog, s kijelentette azt is: a későbbi jó házasság elérésének alapja a többi közt a fejlett társas készségek és az érzelmi intelligencia fejlesztése, amelyet akár már óvodás korban el lehet kezdeni.

Tény, hogy a nők azonos munkakörben kevesebbet keresnek, mint a férfiak, de az is ténykérdés, hogy a nők tovább is élnek a férfiaknál – fogalmazott lapunknak Kopp Mária, aki szerint nem csak a gazdasági esélyeket kell figyelembe venni. Elmondta: fontos lenne megerősíteni a férfiak családban elfoglalt helyzetét is. A Népesedési Kerekasztal ülése után az MTI szerint kifejtette: a bizalmon alapuló társas kapcsolatok során oxitocin szabadul fel az agyban, ami az egyik legkomolyabb szorongásoldó. Véleménye szerint ennek azért van jelentősége, mert megjelenik a szoptatás során, az anya-gyermek, apa-gyermek kapcsolatokban is, ezért a lelki egészség megőrzésében nagyon komoly szerepet játszik.

Az észak európai országokban sikerült elérni azt, hogy a férfiak a nemüknél fogva bennük élő dominanciavágyát mérsékeljék. A magyar társadalom Európa legkonzervatívabb országa a nemi szerepek szempontjából, ám a fiatalok körében némi változás már megfigyelhető – teszi hozzá az MNO-nak Kopp Mária. Attól, mert egy férfi is pelenkázza a gyermekét, nem csorbul a férfiassága – fogalmaz az orvos-pszichológus. A rivalizálás a párkapcsolatokban és a házasságokban is váláshoz vezet, ennek éppen úgy szereplői a nők, ahogy a férfiak is. Kopp Mária is az érzelmi intelligencia fejlesztését emelte ki az MNO-nak. Szavai szerint már nagyon jól kidolgozott módszerek állnak rendelkezésre.

Az bizonyos, hogy a család intézményének és a népesedési folyamatoknak a problematikája kiemelt fontosságú téma lett a magyar politikai életben is. Míg az előző évek kormányai „félretették” a családot, és alig volt valamilyen szavuk a demográfiai krízissel kapcsolatosan, addig a tavalyi választások óta 180 fokot fordult e témák megítélése. Elég csak arra gondolni, hogy a Bajnai-kormány szűkített a családtámogatási rendszeren, ami mindenképpen ahhoz vezethetett, hogy a gyermekvállalás előtt álló párok későbbre halasztották ezt a fontos eseményt. Holott a családtámogatási rendszer bizonytalanságai és kiszámíthatatlansága nagyban befolyásolja a gyermekvállalási hajlandóságot.

Egyre több az olyan vélemény is, hogy a Bokros-csomag népesedési szempontból is nagyon komoly sebet ejtett Magyarországon. Kapitány Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020-ra drasztikussá válhat a népességfogyás mértéke. A KSH Népességtudományi Intézetének tudományos titkára szerint „ennek az az oka, hogy a rendszerváltás után, elsősorban a Bokros-csomag hatására, nagyon kevés gyermeket vállaltak az emberek, így az említett időpontra csak kis létszámú potenciális szülő lesz az országban”. A Bokros-csomag káros hatását említette lapunknak Pongrácz Tiborné, az intézet igazgatóhelyettese is.

Új időszámítás

Az Orbán-kormány azonban már többször is deklarálta, hogy kiáll a család intézménye mellett. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úgy fogalmazott, hogy „a társadalom alapegysége a család”. Orbán Viktor miniszterelnök pedig arról beszélt pénteken, hogy a politikusok dolga elhárítani azokat az akadályokat, amelyek a gyermekvállalás útjában állnak. A kormányfő arról is szólt, hogy a fiatalok a családot fontosnak tartják, de később sem születnek meg a gyerekek. Kopp Mária lapunknak már korábban megemlítette, hogy „nagyon súlyos állapotot jelez az, hogy hazánkban most 20 fiatalnak 13 gyermeke születik. Mi abból indultunk ki, hogy a magyar fiatalokat, ha megkérdezzük, az derül ki: 20 fiatal 23 gyereket szeretne. Óriási különbség van a vágyott és a ténylegesen megszületett gyerekszám között”.

Az év első napján számos, igen fontos változás lépett hatályba. Különösen fontos, hogy a gyes újra három évig vehető igénybe, s a családtámogatás részeként megvalósult a családi adózás is. Eszerint a családi adóalap-kedvezmény összege egy vagy két eltartott esetén 62 500 forint, három és több eltartottnál pedig 206 250 forint.

A család intézménye és a gyermekvállalás segítése mindenképpen azt jelzi: a társadalomkép megítélésében is új időszámítás kezdődött.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.