Orbán: Aki becsülettel dolgozik, nem maradhat otthon nélkül + Videó + Képriport

Öt pontban jött létre megállapodás a legsúlyosabb társadalmi kérdésben – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján.<br /><br /><strong><a href="http://www.mno.hu/portal/787416" target="_blank">• Ötpontos megállapodást kötött a kormány a bankszövetséggel</a></strong> <br /><strong><a href="http://www.mno.hu/portal/787370" target="_blank">• </a><a href="http://www.mno.hu/portal/787370" target="_blank">Orbán: Magyarország meg akarja nyerni a küzdelmet + Képriport</a></strong><br />

Tekintse meg a hírTV felvételét!

– Kemény megbeszélések után találtunk olyan pontokat, amelyekben meg tudott egyezni a bankvilág és a kormány – hangsúlyozta a miniszterelnök. Öt pontban jött létre megállapodás a legsúlyosabb társadalmi kérdésben – tette hozzá. – A hitelért lakást vásárolók az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztesei lettek. Otthonvédelmi akciótervet hoztunk létre – jelentette be a miniszterelnök.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a lakáshitelt felvevőket senki sem figyelmeztette az árfolyamváltozás kockázatára, sem a gazdasági összeomlás veszélyére. Ők az előző nyolc év áldozatai, akik a „spekuláció kiszámíthatatlan világába csöppentek”. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy segélykiáltásaikra az előző kormányoktól nem kaptak választ, csak annyit, hogy „ilyen a piac”. A miniszterelnök szerint egyértelmű volt, hogy ezeket a panaszokat meg kell hallani, és intézkedéseket kell hozni. Felidézte, hogy a kormány megalakuláskor vállalták a múlt hibáinak kijavítását. Ezek egyike a lakáshitelesek megsegítése.

Egy közös cél

A tárgyalások során egy közös cél volt: egyetlen lakáshiteles sem maradhat otthon nélkül – jelentette ki a miniszterelnök.

Az első pont egy árfolyamgát. Orbán Viktor elmondta, ez önkéntes lesz, így a hitelfelvevő döntheti el, hogy igényli-e. A svájci frank esetén 180 forintban rögzítette a megállapodás az árfolyamot, amely 2014. december 31-ig fennmarad. A miniszterelnök szerint ez az idő elegendő lehet a háztartások gazdálkodásának helyreállítására. Az euróban és a jenben eladósodottak számára is megoldást találtak, így e két valuta esetén is megalkották a plafont.

A második pont a lakásárverezésről szól. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: kettős kényszer volt, hiszen a bajbajutottaknak védelmet kell biztosítani, ugyanakkor a lakásárverezési piacot is meg kell nyitni. A kilakoltatási moratórium július 1-jéig még fennmarad, de az már tovább nem tartható fenn – tette hozzá. Először a nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezése indulhat majd el egy megalkotandó kvótarendszer szabályai szerint.

– A harmadik döntésünk, hogy segítséget nyújtunk a bajbajutottaknak, és létrehozzuk a Nemzeti Eszközkezelőt – mondta el a miniszterelnök. – Először is új házépítési programot indítunk, másfelől pedig segítünk abban, hogy az adós lakását megvegye az eszközkezelő, a korábbi tulajdonosnak pedig lehetősége nyílik az ingatlan bérbevételére. Ezzel gyakorlatilag megvalósul a Család-fedél program – tette hozzá.

Visszaállítják az euróalapú hitelezést

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy negyedik döntésként a kormány visszaállítja az euróalapú lakáshitelezést. „A jelen helyzetet uniós tagországágként egyszerűen nem lehet tovább fenntartani. Új megoldás után kell nézni. Reagálnunk kell a tapasztalatokra, hiszen korábban a Nemzeti Bank semmiféle ésszerű intézkedést nem tett a helyzet orvosolására, devizában eladósodni pedig hatalmas kockázattal jár. Éppen ezért azok számára, akik devizában kapják keresetüket, illetve akiknek a fizetése eléri a minimálbér tizenötszörösét, azok számára lehetőség nyílik devizaalapú lakáshitel felvételére.”

A miniszterelnök az ötödik „pillért” is megnevezte, ez az otthonvédelmi kamattámogatás bevezetése. – Ha valaki nagyobból kisebb lakásba kíván költözni, ehhez öt éven át akár évi háromszázalékos kamattámogatást is tudunk biztosítani – fogalmazott Orbán Viktor. „Egy nagyon nehéz döntést tettünk ezzel könnyebbé. Innentől kezdve ugyanis a lakásvásárló maga döntheti el, mekkora lakást vásárol, hová költözik el.”

Íme az öt pont, melyet sikerült kidolgoznunk, ez az úgynevezett otthonvédelmi akciótervünk – zárta beszédét a miniszterelnök, majd hozzátette: – Idáig jutottunk az eddigi tárgyalások során, azonban a megbeszélések tovább folytatódnak, remélhetően a továbbiakban is ugyanilyen sikerrel.

Sikerült közös nevezőt találni

Rendkívül sok lakáshiteles számára jelenthet segítséget a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás – mondta Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, örömét fejezve ki, hogy sikerült közös nevezőt találni a kormány és a bankok között. Mint mondta, a konzultációk nem érnek véget, bíznak a további sikeres együttműködésben.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a legfontosabb kérdésekben, az árverezési moratórium feloldásában, az árfolyam-védősávban sikerült megegyezni: a frank esetében 180, az euró estében 250 forint, a jen esetében 200 forint lesz a védőárfolyam. Mint mondta, a még nem lezárt kérdésekben folytatódik az együttműködés, most az egyeztetések új szakasza nyílt meg.

Megkezdték az örökölt bombák hatástalanítását

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodással jelentős előrelépés történt az örökölt bombák hatástalanításában. Úgy vélekedett, a legfontosabb kérdésekben – árverezési moratórium, árfolyam védősáv – sikerült megegyezni, ennek köszönhetően egy átlagos svájci frank hiteladósnak havonta 15 ezer forinttal kevesebbet kell majd fizetnie. Tárgyaltak a bankadó 2013-2014 utáni mértékéről, az „elsétálási jogról” és a hitelezés ösztönzéséről is a bankokkal, de ezekben nem jött létre megegyezés.

A nemzetgazdasági miniszter a kérdésekre válaszolva elmondta: a kilakoltatási kvótát fokozatosan oldják fel: 2011. július 1-jétől októberig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezik el, október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát. Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, a városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át az eszközkezelő a lakásokat.

(MNO, MTI)