Elfogadták a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt. A jogszabály a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kívánja kiszámíthatóbbá tenni azzal, hogy átmeneti időre rögzíti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamát. Emellett bevezeti a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra, így mérsékelhető legyen a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó piaci áresés, és csökkenjen a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher. Hatályon kívül helyezi továbbá azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést.
A törvény rendelkezik arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint.
A programban mindenki részt vehet
Az árfolyamrögzítést a pénzügyi vállalkozásoknál is igényelni lehet. A programban mindenki részt vehet, akinek jelzáloghitele van, és megfelel a feltételeknek (például nincs 90 napi késedelemben), függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt (gyűjtőszámlahitel) nyújt, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében.
A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné. A gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, a három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a rögzített árfolyam alkalmazása alatt nem haladhatja meg a 3 havi Bubort, utána pedig a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitel piaci kamatát. A hitelbírálat során, valamint szerződésszerű teljesítés esetén a hitelező az ügyleti kamaton kívül egyéb járulékot és díjat nem érvényesíthet. A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie, amit semmilyen módon nem háríthat át a hiteladósokra.
Sürgös kihirdetést kértek
Október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe: a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül. Eredetileg az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot.
A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa azonban lehetővé tette, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni. A törvényjavaslat rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Az árverési és kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok, valamint a devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó – hatályon kívül helyező – rendelkezések június 30-án és július 1-jén, a törlesztőrészletek rögzítésére és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó rendelkezések a javaslat kihirdetését követő 45. napon, a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok pedig 2011. október 1-jén. Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.
Január 1-jéig leállították a kinevezéseket
Az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az Országgyűlés az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. Egyúttal 2012. január 1-jéig leállították a bírósági vezetők kinevezését. Az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot a parlament a kormánypárti képviselők szavazatával fogadta el.
A fideszes Lázár János és Varga István jegyezte előterjesztés alapján a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság – 2012-től új nevén Kúria – elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. (A hatályos törvények értelmében az ügyészeket és a bírákat illetően a felső korhatár a 70. életév.) A nyugdíjkorhatárt 2013. január 1-je előtt betöltött érintetteknek egy egyéves átmeneti periódust biztosítanak.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács korábban jelezte, hogy 2012. január 1-jéig 228 bíró, 2012. december 31-ig pedig további 46 tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt – emlékeztetett a javaslat indoklásában Lázár és Varga. A hatályos ügyészségi szolgálati törvény a jogviszony megszüntethetősége körében védettséget biztosít az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez közel álló ügyészek számára azzal, hogy kimondja: az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel az ügyész öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző öt évben.
70 év fölött megszűnik a jogviszony
A törvénymódosítás ezt a védettséget megőrzi, de annak idejét a felső korhatárhoz köti. Az ügyészségi titkárokkal, fogalmazókkal és nyomozókkal kapcsolatban kimondják, hogy ügyészségi szolgálati viszonyuk a 70. életévük betöltésével is megszűnik, ugyanakkor a legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyt esetükben felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha nyugdíjasnak minősülnek. Szolgálati viszonyuk szintén csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a nyugdíjra való jogosultságuk megszerzését megelőző öt éven belül. Ugyanígy a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya is megszüntethető felmentéssel, ha nyugdíjasnak minősül.
A fideszes törvényjavaslat – mint indoklása kifejti – átmeneti rendelkezéseket rögzít annak érdekében, hogy a hatályba lépés időpontjáig a felső korhatárt már betöltött, illetve azt 2012-ben betöltő ügyészek felmentése „zökkenőmentesen, lépcsőzetesen, a jelenleg alkalmazott, hat hónapos felmentési idő biztosításával” történhessen meg. Ennek alapján ha az ügyész a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati viszonyát felmentéssel – végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül – kell megszüntetni.
Július elseje a kormánytisztviselők napja
A felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja pedig 2012. június 30., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. június 30-ával szűnik meg. Ha az ügyész a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban tölti be, szolgálati viszonyát felmentéssel – végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül – kell megszüntetni. A felmentési idő kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. december 31-ével szűnik meg. Ezekben az esetekben az ügyésznek háromhavi átlagilletményének megfelelő összeg jár. A bírák esetében ha a felmentés a felső korhatár elérése miatt történik, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a felső korhatár betöltését megelőzően járjon le.
A bíráknál ugyancsak – az ügyészek esetében már ismertetett – átmeneti rendelkezéseket rögzítik azokra, akik a törvényjavaslat hatályba lépésének időpontjáig a felső korhatárt már betöltötték, illetve azt 2012-ben töltik be. A törvényjavaslatban – egy elfogadott, zárószavazás előtti módosító indítvánnyal – azt is rögzítették: a köztisztviselőkéhez hasonlóan július 1-jét a kormánytisztviselők napjává is nyilvánítják.
Ez a nap a kormánytisztviselőknek, az ügykezelőknek és a fizikai alkalmazottaknak munkaszüneti nap. „Az ügyfélszolgálati feladatok ellátása folytonosságának fenntartása azonban ezen a napon is kiemelt fontosságú, ezért e munkakört betöltők a kormánytisztviselők napján is a szokásos munkarendben végzik munkájukat” – közölte indoklásában a módosító javaslat beterjesztője, az alkotmányügyi bizottság.
Zöld út a Mol-részvényvásárlásnak
Jóváhagyta az Országgyűlés a kormány által lebonyolított állami Mol-részvényvásárlást. A képviselők 282 igen, 53 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormánypártok és a Jobbik képviselői támogattak. Az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában álló, 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt jelentő részvénycsomag megvásárlásáról május 24-én kötött szerződést a kabinet. A mintegy 500 milliárd forint értékű tranzakcióhoz szükség volt a parlament támogatására is.
A Ház ezzel egyidejűleg – 286 igen szavazattal, 51 nem ellenében – elfogadta a költségvetési törvény módosítását is. A részesedésvásárlás ugyanis – az államháztartási törvény szabályai szerint – növeli a költségvetési hiányt, ezért kellett módosítani a kiadási főösszeg és a hiány mértékét. A központi költségvetés ez évi kiadási előirányzata 489,5 milliárd forinttal 14 337,2 milliárd forintra, a hiány pedig 1184,3 milliárd forintra nő. A részesedésvásárlás tehát növeli a költségvetési hiányt, az Európai Unió statisztikai módszertana alapján azonban nem rontja a maastrichti hiánymutatót.
Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy „Magyarország visszaszerezte a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól”. Az állam a korábban a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelből finanszírozza a pakett megvásárlását, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani.
Változások a fenntartói jog átadása kapcsán
Nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá ezentúl a közoktatási intézmények fenntartói jogának átadása annak a törvénymódosításnak az eredményeként, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A kereszténydemokrata Michl József és Nagy Kálmán, valamint a fideszes Zsiga Marcell és Gajda Róbert javaslatát 250 igen szavazattal, 99 ellenében hagyta jóvá a Ház. A változtatáshoz fűződő indoklásukban a kormánypárti politikusok emlékeztettek: a közoktatási törvény tavalyi módosítása révén az önkormányzatok érdekeltebbé váltak abban, hogy közoktatási intézményeiket megállapodás keretében átadják más intézményfenntartó jogosultsággal rendelkező jogi személyeknek, így egyháznak.
Az intézményfenntartói jog átadása mindeddig a két fél egyoldalú akaratnyilvánítását tartalmazó megállapodás alapján történt, felvetődött azonban, hogy harmadik személy megtámadhatja a megállapodást és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat – írták, megjegyezve: álláspontjuk szerint az önkormányzatok intézményfenntartói jogának átadása nem tartozik a közbeszerzési törvény alkalmazási körébe, mivel az ilyen megállapodás nem tekinthető szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak.
A későbbi jogviták elkerülése érdekében azonban a fideszes és KDNP-s politikusok szükségesnek látták felvenni az intézményfenntartói jog és a közoktatási feladat átadását a közbeszerzési törvény hatálya alól kivett eljárások közé. Hangsúlyozták: a közbeszerzési törvény alkalmazása rendkívüli terhet róna az önkormányzatokra, mind adminisztrációs, mind pénzügyi szempontból.
A kereszténydemokrata Nagy Kálmán az MTI-nek egyebek között azzal indokolta a módosítást, hogy a jövőben minél több olyan iskolát működtethessenek legalább részben az egyházak, amelyek problémás, nehezen nevelhető gyermekek képzésével foglalkoznak. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
Szigorították a büntető-pontrendszert
Az Országgyűlés a közlekedésbiztonság javítására hivatkozva szigorította a közúti büntető-pontrendszert, emellett arról is döntött, hogy az ellenőrzött sofőrök együttműködésük nélkül is alkoholfogyasztási mintavételre kötelezhetők. A parlament egyhangúlag, 345 támogató szavazattal fogadta el a rendőrségről, a szabálysértésekről és a közúti pontrendszerről szóló törvények kormány által kezdeményezett változtatását.
A módosítások értelmében a korábbi hat helyett kilenc büntetőpont jár a közúti baleset okozása miatt, míg a segítségnyújtás elmulasztása, a közúti veszélyeztetés, a járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, valamint a járművezetés tiltott átengedése, továbbá a cserbenhagyás 11 büntetőpontot válthat ki 9 helyett. A most elfogadott javaslat indoklásában Pintér Sándor belügyminiszter emlékeztetett: az ittas vezetés július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértéssé alakul, ezért a törvényváltoztatás előállítási okként határozza meg a közigazgatási eljárásban történő mintavételt.
A Ház emellett kimondta, hogy a hatóság együttműködés hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezheti az ellenőrzött sofőröket. A belügyminiszter kitér arra is, hogy az új szabályozás szerint sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén nem lesz lehetőség a járművezetéstől történő eltiltásra, így a bírságok mellett a pontrendszer szigorítása lehet az, ami a megelőzéshez, illetve a járművezetési jogosultság szüneteltetéséhez vezethet.
(MTI)
origo.hu
Három gyümölcs, amely segíthet a nyugodt alvásban
