A tanulmány szerint a skála egyik végén a GDP 8 százalékával Svájc és Ausztria áll, míg a másikon Közép- és Kelet-Európa egyes országai, ahol a GDP több mint 30 százalékát kitevő rejtett gazdaság a jellemző. A rejtett gazdaság kétharmadát a be nem jelentett munka adja a Visa által bemutatott tanulmány szerint, a másik az adóelkerülés, mely rendszerint a készpénzes alapon működő, jövedelmüknek csak egy részét bevalló vállalkozásokhoz köthető.
A kutatás adatbázisából kiderül, hogy a legtöbb ország a be nem jelentett munka visszaszorítására és az ehhez kapcsolódó jogszabályok és bírságok megalkotására, bevezetésére koncentrál. Számos intézkedés foglalkozik az adócsalással és a rejtett gazdasággal nyilvánvalóan összefüggésben álló bűncselekményekkel.
Kevésbé élnek azonban a felmérés szerint a készpénzhasználat korlátozásával, noha az elektronikus fizetés arányának 10 százalékkal történő növelése akár 5 százalékkal is csökkenthetné a rejtett gazdaság mértékét.
A magyar rejtett gazdaság Európa többi részével azonos sémát követ. A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a kiskereskedelem, a feldolgozóipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság tartozik, ebben a szektorokban dolgoznak ugyanis jelentős számban bejelentés nélkül. A tanulmány szerint a magyar rejtett gazdaság legfontosabb mozgatórugói „a kormányba vetett bizalom hiánya és a bonyolult adózási rendszer”.
A rejtett gazdaság „készpénzalapú gazdaság”, és Magyarországon, ahol hagyományosan magas a készpénzhasználat, az ennek visszaszorítására irányuló akcióterv érzékelhető eredményeket hozna. „Az elektronikus pénzforgalmi rendszerek egyértelműen segítenek visszaszorítani a rejtett gazdaságot, különösen Magyarországon, ahol a kártyahasználat még viszonylag alacsony szinten áll. Az egy főre jutó évi mintegy nyolcvan tranzakció alapján Magyarország elmarad az EU átlagától” – jelentette ki Mark Antipof, a Visa Europe regionális ügyvezető igazgatója.
(MTI)
origo.hu
Ennyit keres egy mérnök Magyarországon
