Inog Merkel széke?

A Der Spiegel azt elemzi, milyen következményei lehetnek, ha az eurómentő csomag kiterjesztéséről szóló törvényt a kancellár csak ellenzéki szavazatokkal tudja elfogadni. A Tages-Anzeiger arról tudósít, hogy nigériai rendőrökkel megerősítve járőröznek a rendfenntartók több svájci városban.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap Nigériai rendőrök St. Gallenben vadásznak a kábítószer-kereskedőkre című cikkében tudósít az újfajta közbiztonsági együttműködésről. A kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben Svájc új utakon jár. Hétfő óta egy nigériai rendőr is őrjáratozik St. Gallenben svájci kollégáikkal. A kezdeményezésben részt vesz Genf és Zug városa is. 2011 februárjában Svájc és Nigéria migrációs partnerségi megállapodást kötött. Az alpesi köztársaság azt szeretné, hogy kevesebb bevándorló érkezzen a nyugat-afrikai országból, míg Nigéria jobb kapcsolatokra és több támogatásra számít. A kábítószer elleni küzdelem is része a szándéknyilatkozatnak.

A szövetségi bevándorlási hivatal a városok rendőrkapitányságaival, a kantonokkal és a határőrséggel közösen olyan előterjesztést dolgozott ki, mely tartalmazza nigériai rendőrök svájci bevetését. A nigériai rendőrökkel megismertetik a svájci belügyi struktúrákat, bepillantást nyerhetnek a rendfenntartó erők mindennapjaiba – nyilatkozta Marc Elsaesser, a migrációs hivatal munkatársa kedden St. Gallenben.

St. Gallen és Genf a kokainkereskedelem központjának számít, míg Zugban a gazdasági bűnözés és a pénzmosás áll a középpontban. St. Gallen városát évek óta foglalkoztatja a nyugat-afrikai kábítószer-kereskedők problémája – nyilatkozta Nino Cozzio városi tanácsnok. Az elfogott és kiutasított kereskedők helyére azonnal új honfitársuk lép. A nigériai rendőrök megjelenésétől Cozzio azt reméli, hogy jobban megismerik a drogkereskedelem struktúráit, másrészt St. Gallen városa nyomást szeretne gyakorolni a dílerekre.

A nigériai rendőrök a kábítószer-kereskedők elleni bevetésekre és labdarúgó-mérkőzésekre fogják elkísérni svájci kollégáikat. Ezenfelül látogatást tesznek az államügyészségen, a bevándorlási hivatalban, s a drogosokat kezelő alapítványt is meglátogatják.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hamburgi napilapban Veit Medick, Severin Weiland, Philipp Wittrock Támadás az eurókancellár ellen című cikkében tudósít a mentőcsomaggal szembeni kormánypártokon belüli ellenállásról. Tizennégy ellenszavazatot és tizenegy tartózkodást számoltak össze a kereszténydemokrata és a liberális képviselők között, mikor a kibővített eurómentő csomagról szóló törvénytervezetről szavaztak. Így szeptember végén a parlamenti szavazáskor a szükséges, úgynevezett kancellári többséget nem érnék el. E többség megtartásához ugyanis csak 19 képviselő térhet el a szavazási sillabusztól.

Veszélyben a kormánytöbbség és ezzel Angela Merkel kancellársága? Még nyugalom honol a koalícióban, legalább is ezt sugározzák kifelé. „Minden normális” – véli Peter Altmaier frakcióigazgató. Arra számítanak, hogy a kételkedőket még meg tudják győzni. „Igen komolyan vesszük kollégáink fenntartásait ebben a fontos kérdésben” – nyilatkozta Gerda Hasselfeldt, a CSU csoport vezetője. „Biztos vagyok és optimista, hogy szeptember végére meglesz a saját többség.”

A „saját többség” az a mérce, amit a kancellár maga elé állított a mentőcsomag szavazásán. A kérdés csak az, hogy ezen mit értenek. Altmaier kedden megpróbálta tompítani a várakozásokat. Szerinte nincs szükség a kancellári többségre – az összes képviselő fele plusz egy fő –, elég az egyszerű többség, ami 291 szavazatot jelent, azaz eggyel többet, mint az ellenzék. Ez tényleg elég, hogy az előterjesztésből törvény legyen, s az egyszerű többséget sokkal egyszerűbb a koalíciónak biztosítania. Ebben az esetben – folytatta Altmaier – a kormánypártok sokkal több nem szavazatot és tartózkodást engedhetnek meg maguknak, mint amennyi hétfőn volt.

Túl magabiztosnak azonban a kormánypártoknak nem szabad lenniük. Nem csak azért, mert a koalíciónak jót tenne, ha cselekvőképességét demonstrálandó meg tudná szerezni a kancellári többséget. Néhány kételkedő a frakcióvezetés számolgatásait felhívásként értékelheti, hogy tényleg csatlakozzanak a meggyőződéses nemmel szavazókhoz.

Ezek Merkel drámai napjai. Szerdán az alkotmánybíróság dönt arról, hogy a Bundestagnak mennyiben kell részt vennie az eurómentésről meghozott döntésekben. Annyi bizonyos, ha Merkel rászorulna az ellenzék szavazataira, az komoly fiaskót jelentene a koalíciónak. S ennek a politikai következményeit nehéz előre kiszámítani. Az ellenzék biztosan előre hozott választásokat követelne, Merkel cselekvésképtelen kancellárnak tűnne, megrendülne a tekintélye, és csak egy komoly politikai húzással, például a bizalmi kérdés parlamenti felvetésével nyerhetné vissza.