Rogán Antal javaslatát 277 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 30 tartózkodással fogadta el a parlament. Igennel voksoltak a kormánypárti és a jobbikos képviselők, nemmel szavazott az LMP, a szocialisták tartózkodtak. A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében.
A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha a kölcsön folyósításakor az árfolyam nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.
Ha a hiteladós teljesíti a feltételeket, a finanszírozó nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását. Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak.
A gazdasági bizottság módosító indítványának elfogadásával a Ház azt is rögzítette, hogy az adósoknak az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést. (A fideszes Koszorús László módosító javaslatában 90 napot adott volna erre, előterjesztését azonban a szavazás előtt visszavonta.)
A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban részt vevőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után.
A törvény korlátozza a fogyasztóval kötött devizaalapú hitel- és kölcsönszerződések esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat. Így kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegű kezelési költséget.
Nem számolható fel devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitelmonitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződésmódosítással, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.
Díjmentessé válik az állam lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáshitelből származó követelés rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, akárcsak a vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás és a nemzeti eszközkezelő javára történő vagyonkezelői jog bejegyzése. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba és 2012. április 1-jén hatályát veszti.
A végtörlesztési lehetőségről a Fidesz–KDNP képviselőcsoportjának hajdúszoboszlói ülése után beszélt először Lázár János frakcióvezető. Orbán Viktor miniszterelnök a parlament múlt hétfői ülésén az országvédelmi akciótervet ismertetve jelentette be, hogy a kormány megvalósíthatónak tartja az elképzelést. Hozzátette, várható, hogy perek indulnak a döntés miatt Magyarország ellen. „Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni” – jelentette ki a kormányfő. Rogán Antal múlt pénteken nyújtotta be törvényjavaslatát, amelyet az Országgyűlés hétfőn a házszabálytól eltérve tárgyalt meg és fogadott el.
Jön a pozitív adóslista
A jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista. Az Országgyűlés hétfő este fogadta el a fideszes Rogán Antal erre vonatkozó javaslatát 286 igen szavazattal 29 nem ellenében.
A jogszabály megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd. A tlh bevezetése a törvényjavaslat indoklása szerint a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését szolgálja; a bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, ami jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, elősegíti a pénzpiac biztonságosabb működését.
A teljes listás rendszer a hitelt kérelmező ügyfél minden érvényben lévő hitelszerződését, valamint a hozzájuk kapcsolódó „negatív eseményeket” is tartalmazza, így megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában, és továbbra is kiderülnek az eddigi törlesztési problémák, értékelhető a korábbi fizetési képesség és hajlandóság.
A KHR-be a magánszemélyek azonosító adatain kívül bekerül az összes pénzügyi szolgáltatással, befektetési hitel nyújtásával, értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos szerződésre, továbbá kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint hallgatói hitelre vonatkozó adat, így a szerződés típusa és azonosítója, a kontraktus megkötésének, lejártának, megszűnésének időpontja, az ügyfél „minősége” (adós, adóstárs, kezes), a szerződés és a törlesztőrészlet összege, devizaneme, valamint a törlesztés módja.
Továbbra is nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik pénzintézetnek történő átruházására, valamint perre utaló megjegyzéseket. A nyilvántartottak bármikor, korlátozások nélkül, költségmentesen megismerhetik a KHR által kezelt, róluk nyilvántartott adatokat.
A referenciaadat-szolgáltatóknak a törvény hatályba lépésétől – ami a kihirdetést követő 15. nap – számított 30 napon belül írásban tájékoztatniuk kell a magánszemély ügyfeleiket az általuk vezetett szerződések tartalmáról, az adatátadási kötelezettségről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni. Az ügyfelek a tájékoztató kézhezvételétől számított 15 napon belül kérhetik adataik pontosítását. A fennálló szerződések ügyfelekre vonatkozó referenciaadatait a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül, az elmúlt 5 évben lezárt szerződések adatait pedig legkésőbb a törvény hatályba lépésétől számított 180 napon belül kell átadni.
A fideszes Koszorús László jegyezte, elfogadott módosító indítvány – indoklása szerint – egyértelművé tette, hogy egy olyan központi teljes hitelinformációs rendszer felállítása a jogalkotó célja, amelyhez az összes referenciaadat-szolgáltató köteles csatlakozni.
Külön kérelemmel igényelhetik vissza
A vállalkozások október 20-ig külön kérelemmel igényelhetik vissza a nekik az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján járó általános forgalmi adót, illetve később áfabevallásukban is megtehetik ezt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erre vonatkozó javaslatát hétfőn egyhangúlag, 301 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Az Európai Unió bíróságának július végén hozott ítélete szerint nincs összhangban az uniós joggal a magyar áfaszabályozás azon része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést. A döntés miatt az államnak mintegy 250 milliárd forint áfát kell visszafizetnie a vállalkozásoknak.
A hétfőn elfogadott jogszabály hatályon kívül helyezi az áfatörvény kifogásolt passzusát, és rendelkezik az eddig visszatartott forgalmi adó kifizetéséről. A vállalkozások október 20-ig kérelmet nyújthatnak be ennek érdekében, illetve későbbi áfabevallásukban visszaigényelhetik a nekik járó összeget. A visszaigénylésről az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha nem fogadja el. Máskülönben a visszaigényelt áfát 30 napon – ha az egymillió forintnál több, akkor 45 napon – belül utalja vissza.
A Nemzetgazdasági Minisztérium angol nyelvű, a Széll Kálmán-terv frissítéseként megjelent tájékoztatója szerint a visszatérítést nem a költségvetés részeként, hanem egyéb állami eszközökből finanszírozzák, a tárca azonban eddig nem közölte, hogy miből. A javaslatot hétfőn a házszabálytól eltérve tárgyalta meg és fogadta el a parlament. A jogszabály a kihirdetést követő napon hatályba lép.
(MTI)
origo.hu
Péter vitéz – Bayer Zsolt verse
