A tervezett intézkedések révén elkerülhetetlennek tűnik a gazdasági lassulása, de a különféle lépések más mértékben és más időtávon hathatnak a gazdaságra – mondta el az MNO azon kérdésére Árokszállási Zoltán, miszerint milyen hátasa lehet a gazdasági bővülésre a hiány tartásának. Az Erste Bank elemzője úgy látja, hogy az adóemelések némileg népszerűbbek lehetnek, de azzal a veszéllyel járnak, hogy tovább csökkentik a bővülés lehetőségét. Természetesen a kiadáscsökkentő lépések sokkal népszerűtlenebbek, de hosszabb távon akár kedvezőbb hatást is gyakorolhatnak a gazdaságra – tette hozzá. Árokszállási szerint a kormány a népszerűséget figyelve lavírozik a tervezett lépések között. Vannak olyan intézkedések, amelyek bevezetése érdemi egyenlegjavító hatással járhat, mint például a vagyonadó, de például az áfa alsó kulcsának az emelése a rosszabb jövedelemmel rendelkezőket sújtaná, a magasabb, 25 százalékos kulcs pedig így is az egyik legmagasabb Európában – mutatott rá az elemző.
Árokszállási szerint varázsmegoldás nincsen, de a kiadáscsökkentésnek mindenképpen nagyobbnak kell lennie, mint ami a Széll Kálmán-tervben vagy a konvergenciaprogramban szerepel. Nem jó út a különadók növelése, mert az tovább apasztja a bizalmat és a növekedést is visszaveti – tette hozzá. Az elemző szerint a kabinet valamilyen középutat fog választani, de vélhetően népszerűségromboló intézkedések jöhetnek. Árokszállási annak kapcsán, hogy mekkora növekedési lehetősséggel rendelkezik a hazai gazdaság, elmondta, jelenleg ez olyan 1,5-2 százalék lehet, ami később javulhat, de a külső környezet romlása miatt ez nem teljesen biztos. Több évre kitekintve sincsen azonban 3-3,5 százaléknál több a magyar gazdaságban – tette hozzá az Erste Bank elemzője.
Lengyel: Nem Matolcsy irányítja a gazdaságpolitkát
„A kormányfő az elmúlt évben folyamatosan olyan stratégiai döntéseket hozott, amelyek alapvetően meghatározták a gazdaságpolitikát” – jelentette ki az MNO-nak Lengyel László. A Pénzügykutató Zrt. elnöke szerint „a mozgásteret nem Matolcsy határozza meg, hanem Orbán Viktor”. „Túlzás azt állítani, hogy Matolcsy György gazdaságpolitikája valósul meg, ez sokkal inkább Orbán Viktor miniszterelnök politikája” – állítja lapunknak Lengyel. „A miniszternek nincsen önálló politikája, nem Matolcsy irányítja a gazdaságpolitikát” – tette hozzá. A közgazdász szerint erre utal, hogy „a miniszterelnök utazott ki Barrosóhoz és gondolta azt, hogy egy magasabb hiányt lehet elérni”.
Szerinte a Nemzetközi Valutalappal történő szakítást, a különadókat is a kormányfő döntötte el, ahogy a nyugdíjpénztári pénz elvételét, az adósságcsökkentő politikát és a háromszázalékos hiányhoz való igazodást is. Korábban soha nem merült föl a Matolcsy-féle gazdaságpolitikában az egykulcsos szja, ez is kormányfői döntés – állítja a közgazdász, aki szavai szerint már akkor ellenezte az egykulcsos adózást, amikor azt a liberálisok szorgalmazták 2002-ben. Lengyel László szerint ez egy elhibázott döntés, amivel „nem tudták élénkíteni sem a fogyasztást, sem a beruházásokat”. Elmaradt a gazdasági növekedés, a kint maradt jövedelmet pedig egy olyan társadalmi csoport kapta meg, amelyik ezt részben külföldre viszi, részben pedig svájci frankba menekíti – tette hozzá a közgazdász, aki szerint a bevételkiesés százmilliárdokban mérhető.
„Ez az orbáni politika már a bevezetésekor megbukott, aminek a legfőbb oka, hogy a kormány a magasabb adósság és a hiány kialkudásával számolt, majd az abból való visszatéréssel tarthatatlan helyzetet idézett elő” – állítja Lengyel. „Most is az a probléma, hogy a kormányzatnak ragaszkodnia kell a háromszázalékos hiányhoz, viszont ehhez nem tudja hozzárendelni a fenntartható növekedés gazdaságpolitikáját”. Lengyel László e gazdaságpolitikából nem lát pozitív kiutat, szerinte a gazdasági pálya 2013-ig pedig minimálisan növekedő, stagnáló pályán marad. Ez a stagnáló gazdaság teljesen más gazdasági és politikai ciklus, mint amit a kormány és a társadalom elképzelt. Szerinte ez a 2010-es év döntéseinek a következménye. A különadók eredményeképpen nincsenek beruházások, lényegében nem emelkedik a fogyasztás, akkor pedig nincs növekedés, ennek okán pedig bevétel sem – teszi hozzá Lengyel László, aki szerint ha nincsen adóbevétel, az kiadási megszorításokat generál, ami megint csak negatívan hat a növekedésre.
Ragaszkodni kell a hiánycélokhoz
A Széll Kálmán-terv felülvizsgálatára nincsen szükség, míg a konvergenciaprogram esetében látszik, hogy a makrogazdasági pálya és annak költségvetési vonzatai nem fognak teljesülni – mondta el az MNO-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A hiánycélokat semmiképpen sem szabad felülvizsgálni, ragaszkodni kell hozzájuk – tette hozzá. Török úgy látja, annak ellenére, hogy dinamikus hiánycsökkentés szerepel a tervekben, mégis nagy eredménynek számítana, ha sikerülne tartósan 3 százalék alatt tartani a deficitet. Az Európai Unióba lépés óta nem sikerült tartanunk ezt az értéket, és ha hosszú távon ez megvalósulna, azzal nőne a bizalom hazánk iránt, és a későbbi tervek iránt is hihetőbb lenne az elkötelezettség – hangsúlyozta az elemző. Összességében Török szerint mindezek a vállalások nagy kihívást jelentenek.
Megvalósítható a jövő évi hiánycél, a kormánynak saját hitelessége fenntartásáért meg is kell valósítania, csak ennek érdekében több száz milliárd forintot ki kell vennie a gazdaságból – felelte kérdésünkre Lengyel. Szerinte – ahogy az elmúlt évek bizonyították is – mindig vannak területek, amikhez „hozzá lehet nyúlni”. A gond az – mondta a közgazdász –, hogy a szóba jöhetők már most rossz állapotban vannak. A kormány talán elhalasztja a MÁV és a BKV konszolidációját, ezeket a forrásokat pedig a folyó kiadásokba csoportosítják át – tette hozza a szakember. De ez nem kiút, a további megszorításokból nem lesz növekedés.
Megvan a bizalom
Török az MNO azon kérdésére, hogy milyen helyzetben kerülhet hazánk a piacok célkeresztjébe, az elemző úgy reagált, hogy a jelentős méretű állam- és devizaadósság mindenképpen növeli a kockázatokat, ráadásul ezeket a tényezőket nem lehet egy-két év alatt eltüntetni. Török szerint a veszélyt mindenképpen csökkenti, hogy a folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg terén jó eredményeket produkálunk, valamint hogy a devizahitelezés is leállt. Jelentősen ronthatja a helyzetünket, ha a külső tényezők rosszabbra fordulnak, például a svájci frank jelentősen elkezd erősödni az euróval szemben – tette hozzá. A kormány adósság- és hiánycsökkentő politikájával kapcsolatban van egyfajta piaci bizalom, és óriási hiba lenne, ha ezek elhalasztása szóba kerülne – vélte az elemző. „Ha ez a bizalom elszállna, az bizonyosan negatív hullámokat okozna, ezért vélhetően a kormány sem fog változtatni az irányon” – zárta szavait Török.
A munkanélküliséget a közmunkaprogram érdemben nem tudja befolyásolni, a bevezetni kívánt forma nem célszerű – fogalmazott lapunknak a közgazdász. Decentralizált, helyi eszközöket lát szükségesnek, mert helyben tudják, hogy kit és mire lehet hatékonyan alkalmazni. Egy központilag irányított közmunkaprogram egyenlő a drága, rossz minőségű és nem hatékony munkával. Ha valaki árkot ás, „akkor tudjuk, hogy az tökéletesen felesleges, mert gépekkel két nap alatt meg lehet csinálni azt, amit a közmunkás húsz nap alatt ás ki”. Lengyel állítja: jelenleg éppen abból az oktatási rendszerből „vesznek ki pénzt”, ami a jövendő foglalkoztatottjait felkészíthetné és a munkanélküliségi mutatók javulását szolgálná.
origo.hu
Orbán Viktor: Jól állunk, de a meccset még nem fújták le!
