A MÁV az idén 44 millió euró ISPA-forrásra pályázhat

A MÁV Rt. mintegy 60 millió eurós EIB-hitelt használ fel 2002-ig a vasúti pályák felújítására. Az Európai Fejlesztési Banktól a tervek szerint további 40 millió euró hitelt vesz fel a vasúttársaság, amelyet a 2002–2005 között megvalósuló beruházásaihoz kíván felhasználni. Idén 44 millió eurós ISPA-forrás megpályázására nyílik lehetősége a vasúttársaságnak, ezt azonban konkrét projekttervezetekkel kell alátámaszatni.Az EIB-forrásokból tízmillió eurót fordít a vasút a Felsőzsolca–Hidasnémeti, ötvenmilliót pedig a Budapest– Újszász–Szolnok vonal újjáépítésére. Kovács-Sebestény Béla, a MÁV Rt. fejlesztési és beruházási főosztályának helyettes vezetője kérdésünkre válaszolva elmondta: a Felsőzsolca–Hidasnémeti vonalat felújított állapotában ez év végén adják át a forgalomnak, így a nemzetközi fővonalon az eddigi 40–80 helyett száz kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak a szerelvények.A mintegy 2,6 milliárd forintból a hatvan kiométeres vonal egyes szakaszain felépítmény-, sín- és váltócseréket hajtanak végre, több állomáson pedig már átépítették az utasperonokat.A Budapest–Újszász–Szolnok vonal újjáépítéséhez tavaly kezdtek hozzá, a száz kilométeres pályán a tervek szerint 2002 végén fejezik be a munkálatokat. Az ország egyik legforgalmasabb fővonalán a nemzetközi és a belföldi gyorsvonatok helyenként 40–60 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, a munkálatok célja, hogy az eredeti 120 kilométeres óránkénti, folyamatos haladási sebességet biztosítani tudja a MÁV – mondja Kovács-Sebestény Béla.A kivitelezők már átépítették az Újszász–Szolnok közötti vasúti pályát, jelenleg a Rákos–Maglód közötti szakasz tervezetéről döntenek a MÁV Rt.-nél. A pályaépítési munkák ezen a szakaszon még az idén megkezdődnek, a Maglód–Újszász közötti vonalat felújított állapotban pedig 2002 végén nyitják meg a forgalom előtt. Az ötvenmillió eurós EIB-hitelhez mintegy kétmilliárd forintos költségvetési forrás társul.A MÁV Rt. 40 millió euró hitelt kíván felvenni az EIB-től 2002–2005 között, a Cegléd– Kiskunfélegyháza vonal átépítésére. A hatvan kilométer hosszú vasúti pályát – amelyen ma jelentős ROLA, azaz kombinált fuvarozás zajlik – a hetvenes évek elején hozták rendbe, akkor a vonalra engedélyezett sebesség 120 kilométer volt óránként, azóta viszont csak kisebb felújítási munkákat végeztek.A MÁV-nak idén 44 millió eurós ISPA-forrás megpályázására nyílik lehetősége. A Magyarországnak nyújtandó ISPA-keretből 2001-ben 34, az ezt követő négy évben 22-22 millió eurót lehet vasúti beruházásokra elkölteni.Ehhez azonban konkrét projekttervezeteket kell elkészítenie már az idén is a vasúttársaságnak. Kovács-Sebestény Béla ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2000-ben három vonal felújítására tesznek javaslatot, amit a 44 millió euró felhasználásával kívánnak megvalósítani 2001-től. Ebből a pénzből kezdenének hozzá az V. európai korridor részét képező Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba közötti vonal átépítéséhez, majd villamosításához, illetve a Budapest–Cegléd–Szolnok–Lökös-háza vasúti fővonal rekonstrukciójához.Az idei évre meghatározott ISPA-forrásból kíván a MÁV hozzálátni a Budapest–Hegyeshalom fővonal átépítésének második üteméhez, amely során a Kelenföld–Tatabánya közötti szakaszon végeznék el a sebességemeléshez szükséges beruházásokat. Mint ismert, a Budapest–Hegyehalom vonalon elsőként teremtették meg a 160 kilométeres sebességű vasúti közlekedés feltételeit, a Kelenföld–Tatabánya szakaszt teljes hosszában 140 kilométeres sebesség elérésére teszik alkalmassá.A vágányfelújítások mellett egy teljesen új vasútvonal-biztosítási rendszert szeretne a MÁV kiépíteni a pályarehabilitáció keretében. Az ETCS biztosítóberendezés fejlesztési jogát a magyar vasúttársaság kapta meg, amennyiben a kísérletek sikeresek lesznek, nemcsak a MÁV-nál, hanem az európai vasutak vonalhálózatán is ez a rendszer terjed majd el.Az ETCS lényege, hogy a légiforgalomhoz hasonlóan rádióadókon keresztül kísérik figyelemmel a szerelvények közlekedését. Európában először a Hegyeshalom–Kimle közötti szakaszon építették ki az ETCS-t, a kísérletek végeztével teljes hosszban Budapest és Hegyeshalom között kívánják első ízben üzembe helyezni az új vonalbiztosítási rendszert.