Arad üzenete

Tegnap országszerte és határainkon túl megemlékezéseket és koszorúzásokat tartottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére. Pokorni Zoltán Budapesten hangsúlyozta: a múlt ismerete nélkül nincsen társadalmi tisztánlátás. Dávid Ibolya Aradon helyezte el az emlékezés virágait.Nem lehet elégszer ismételni a vértanúk nevét, de emlékezni kell a névtelen áldozatokra is, a börtönbe vetettekre, az emigrációba kényszerítettekre, akiknek távol hazájuktól kellett meghalniuk – mondta tegnap Pokorni Zoltán oktatási miniszter az 1849–49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezve. A Batthyány-örökmécsesnél, katonai tiszteletadás mellett tartott rendezvényen a miniszter hangsúlyozta: október 6-án egy, a magyar függetlenség kivívására tett nagyszerű kísérlet végére emlékezünk, melynek üzenete máig hat.– A múlt része a mának, ami nélkül nincsen társadalmi tisztánlátás, amelynek üzenetét tovább kell adni a fiataloknak úgy, hogy az ne unott tananyag, hanem személyesen átélhető legenda, hagyomány legyen – jelentette ki Pokorni, aki hangsúlyozta az iskolák, az oktatás szerepét ebben.A miniszter beszédében külön méltatta Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnökének érdemeit.Mint mondta: Batthyány minden törvényes eszközzel azon fáradozott, hogy Magyarország valóban demokratikus, polgári állammá váljon.A mécsesnél a kormány, a pártok, az Országgyűlés és a főváros képviseletében is koszorút helyeztek el.Kisbéren, a könyvtár előtti parkban felavatták gróf Batthyány Kázmérnak, a Szemere-kormány külügyminiszterének mellszobrát. Krisztiáni Sándor bronzból készült alkotását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hathatós támogatásával tudták felállítani. Nyíregyházán gyászistentiszteleten emlékeztek az Aradon kivégzett tizenhárom tábornokra. A szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely evangélikus nagytemplomában mintegy kétezer résztvevő előtt a város evangélikus, református, római és görög katolikus, baptista, illetve metodista egyházközségeinek főpapjai tartották a szertartást. A megemlékezések Damjanich János egykori honvéd tábornok nyíregyházi szobránál koszorúzással fejeződtek be. Az Aradon kivégzett Nagysándor József honvéd tábornok debreceni kőhalmánál szintén megemlékezés volt. A Nagysándor József vezette honvédek 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett csaptak össze a tízszeres túlerőben lévő orosz cári sereggel, s vereséget szenvedtek.– Október hatodika nemcsak nemzeti gyásznap, hanem március 15-vel együtt az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emléknapja is – hangsúlyozta Szabó János honvédelmi miniszter Sarkadon. – Szeretném azt hinni, hogy nemcsak gyászolunk, hanem emelt fővel emlékezünk is, hisz az Európa számára kimagasló értékeket jelképező fennkölt eszmék, amelyekért a tábornokok életükkel fizettek, ma is követendő példaként fénylenek előttünk – mondta Szabó, aki megkoszorúzta az aradi vértanúk emlékművét, végezetül pedig a város világháborús emlékművénél is elhelyezte a kegyelet virágait.Eleget téve a helyi képviselő-testület száz éve hozott, s akkor politikai okokból meghiúsult határozatának, szobrot állított gróf Batthyány Lajosnak Polgárdi városa: Nagy Benedek egész alakos bronz alkotását Gógl Árpád egészségügyi miniszter avatta fel az aradi vértanúk napján.– Október hatodika célja az volt, hogy nemzetünket végső, megsemmisítő módon megalázzák. Nemzeti létünk akkora érték, hogy azt legjobbjaink éppen a vesztés pillanataiban saját életük elé helyezték – mondta.Gróf Vécsey Károly tiszteletére emelt szobrot avattak Solton az aradi vértanúk napja alkalmából. A világosi fegyverletétel után kötél általi halálra ítélt honvéd tábornok mellszobrát a vértanú édesapja által 1816-ban építtetett, ma kulturális intézményként működő Vécsey-kastély parkjában állították fel. Gróf Batthyány Lajosra, az első felelős magyar kormány miniszterelnökére emlékeztek a Batthyány-család hajdani birtokainak központjában, a Vas megyei Ikerváron. A katonai tiszteletadással tartott megemlékezésen részt vett Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter is. Koszorúzási ünnepséggel emlékeztek a nemzeti gyásznapra Pécsett, az 1849-ben mártírhalált halt tizenhárom honvéd tábornok első hazai szoborparkjában. Az aradi vértanúkról elnevezett sétányon a helyi polgárok által a rendszerváltozás után létrehozott alapítvány szervezte meg a szoborpanteon több évig tartó kialakítását.Több ezer ember vett részt Aradon a vértanú tábornokok emléke előtt tisztelgő ünnepségen. A vesztőhelyen emelt emlékműnél a Magyar Köztársaság nevében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter mondott beszédet.– Sokáig rab volt ezen a tájon a szabadság: a politika és az előítéletek rabja. Az aradi Szabadságszobor kiszabadult. Sok még a teendő, de haladunk lépésről lépésre. Hála istennek, újra itt lehetünk a magyar Golgotán – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Dávid Ibolya. Örömmel szólt arról, hogy míg a csíksomlyói búcsú a magyarság összetartozásának jelképévé vált, az október 6-i aradi megemlékezésre is az a jellemző, hogy a magyarság évről évre előbbre jut a tizenhárom tábornok által vállalt célok elérésében.Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnökjelöltje beszédében arra mutatott rá, hogy a magyarság politikai szervezete a kormánykoalícióban próbálta orvosolni a gondokat, s ma kevésbé jellemző a diszkrimináció Romániában.Több vajdasági településen is megemlékeztek tegnap az aradi vértanúkról. A nagybecskereki római katolikus nagytemplomban délután szentmisét mutattak be, amelyen képviseltette magát a görögkeleti egyház is. Ott volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki a magyar kormány nevében mondott beszédet, valamint a vajdasági magyar politikai pártok képviselői. Sokan érkeztek Kanizsáról és a magyarok által lakott többi környékbeli településről. A szentmise után a jelenlévők Eleméren koszorút és virágcsokrot helyeztek el Kiss Ernő honvéd tábornok emlékhelyénél.