Stagnáló MSZP, javuló Fidesz

A Szonda Ipsos szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a biztos pártválasztók körében immáron a harmadik hónapja csökken az MSZP előnye a Fidesszel szemben. A Gallup Intézet, valamint a Századvég és a Tárki közös felmérése szerint nem történt jelentős elmozdulás a pártpreferenciákban. A jelenlegi közvélemény-kutatások pártszimpátiát mutatnak, ha most lennének a választások, szinte biztos, hogy más eredmény születne – nyilatkozta lapunknak Simon János politológus.A Gallup Intézet interneten közzétett legutóbbi felmérése szerint szinte változatlannak mondható szeptemberben a pártok támogatottsága. Az élen továbbra is az MSZP és a Fidesz áll, a többi párt támogatottsága nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. Az MSZP támogatottsága nem változott, szeptemberben – akárcsak az előző hónapban – az összes megkérdezett 27 százaléka voksolna rá. A Fidesz népszerűsége 23-ról 20 százalékra csökkent. Az összes megkérdezett körében az SZDSZ 4, az FKGP 3, az MDF 2, a MIÉP és a Munkáspárt 1–1 százalékos támogatottságot tudhat magáénak. A pártot választók közül az MSZP-re 47 százalék, a Fideszre 34 százalék, az SZDSZ-re 7, az FKGP-re 5, az MDF-re 3, a MIÉP-re és a Munkáspártra 2–2 százalék adná a szavazatát.A Gallup felmérése szerint változott a miniszterelnök tevékenységének a megítélése is. Az előző hónaphoz képest 2 százalékkal 38-ról 36 százalékra csökkent azok aránya, akik úgy vélik, Orbán Viktor jól végzi a munkáját. Ezzel párhuzamosan 2 százalékkal 46-ról 48-ra nőtt azok aránya, akik elégedetlenek a kormányfő tevékenységével.A Szonda Ipsos legújabb közvélemény-kutatása szerint a biztos pártválasztók körében 10 százalékra csökkent az MSZP előnye a Fideszszel szemben. Júliusban ez az arány 18, augusztusban 15 százalék volt. Jelenleg a politikailag aktív biztos pártválasztók 33 százaléka a Fideszt, 44 százaléka az MSZP-t támogatná. Az összes választókorú lakosságot tekintve az MSZP 23, a Fidesz 20 százalékra számíthatna. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évben ebben a körben folyamatosan 5-7 százalék volt az MSZP előnye. A felmérés szerint az SZDSZ-re és az FKGP-re négy-négy százalék, az MDF-re 2, a MIÉP-re pedig 3 százalék voksolna. A MIÉP-nek az év második felében mért támogatottsága érzékelhetően nagyobb lett, ami a tényleges szavazótábor növekedését, valamint az eddig ennek a pártnak a híveire jellemző rejtőzködő magatartás enyhülését is jelentheti – állapítja meg a Szonda Ipsos.A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki szeptemberi közös közvélemény-kutatása a pártok támogatottságának több hónapja tartó változatlanságát mutatja. A biztos részvételi szándékról nyilatkozó pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága két százalékkal nőtt, az MSZP-é változatlan maradt, előbbit 34, utóbbit 47 százalék támogatja. Az összes megkérdezett 19 százaléka a Fideszre, 24 százaléka az MSZP-re szavazna.A jelenlegi közvélemény-kutatások pártszimpátiát mutatnak, ha most lennének a választások, szinte biztos, hogy más eredmény születne – nyilatkozta lapunknak Simon János politológus. Választási ciklusok közben ugyanis az emberek szeretik megdorgálni, büntetni a kormánypártokat – tette hozzá. Jellemző az is, hogy ekkor a tényleges választásoknál lényegesen nagyobb azoknak száma, akik a felmérések szerint nem vennének részt a választásokon – mondta. Érdemesnek tartotta megjegyezni, hogy a bizonytalanok a választáskor általában a nagyobb pártokhoz húznak. Simon János szerint az adatokból leszűrhető, a Fidesz támogatottságának csökkenése megállt, esetleg megfordult ez a hosszú ideje tartó tendencia, az MSZP esetében viszont a növekedés állt meg. A politológus a fenti tények talán legfontosabb magyarázatának azt tartja, hogy a Fidesz szociálpolitikája nagyon intenzív lett. A kormánypártok lépéselőnybe kerültek amiatt is, mert az EU-csatlakozás miatt a nyugat is a bérek emelését várja – fogalmazott Simon János.