Vita a minimálbérről

Tavaly ötszáz forinton is hosszasan vitáztak a szociális partnerek a minimálbér-emeléssel kapcsolatban. A kormány jövőre negyvenezer forintos minimálbérre tett javaslatot, és úgy látszik, az emelés mértékével egyenes arányban nő a vita hőfoka is. A jövő évi minimálbérről ma kezdődik az egyeztetés az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT), amelyen Orbán Viktor is részt vesz.A szakszervezetek 27 ezer, míg a munkáltatók 24 500 forintos minimálbért javasoltak 1999-ben. A kormány 25 ezer forintos ajánlatát diktátumként értékelték, végül a két oldal 25 500 forintos, kompromiszszumos javaslatát hagyta jóvá a kabinet. 2000-ben így a 22 500 forintos minimálbér háromezer forinttal növekedett. Idén áprilisban Járai Zsigmond pénzügyminiszter jelentette be a minimálbér 40 ezer forintra emelésének szándékát. Ennek célja, hogy a társadalom legszegényebb rétegeinek szerény, de tisztes megélhetést biztosítson, továbbá hogy szélesítsék az adózók körét, illetve „fehérítsék” a gazdaságot.A Gazdasági Minisztérium adatai szerint a minimálbér-emelés a versenyszférában csaknem félmillió, a közszférában mintegy kétszázezer munkavállalót érintene, összesen a dolgozók negyedét. A minimálbérnek a jelenlegihez képest 56,9 százalékos emelése az adott körben átlagosan 23,2 százalékos alapbérnövelést igényel. A versenyszférában dolgozóknál 25,9 százalékos, a közszférában 16,5 százalékos alapbérnöveléssel oldható meg. Szakértők szerint azonban a tervezett emelés főként a kis- és a középvállalkozókat béníthatja meg, mivel azt saját erőből nem képesek végrehajtani, és ezért a kormány terveivel ellentétben éppen a feketefoglalkoztatást erősítené. A Gazdasági Kutató Intézet szerint ott, ahol eddig csak „papíron” kerestek minimálbért a dolgozók, ennek felemelése nem jelent valódi többletjövedelmet, sőt adott esetben nem kizárt, hogy a nettó jövedelem valójában csökkenni fog, mivel a foglalkoztatás terheit részben vagy egészben a munkavállalókra hárítják. Ellenben azokon a munkahelyeken, ahol valóban negyvenezer forint alatt keresnek a munkavállalók, ott valódi keresetemelkedés következik be.A szakszervezetek készek a javaslat megvitatására – mivel évek óta többször kezdeményezték a magasabb emelést –, ugyanakkor hangoztatják: a javaslat durva aránytalanságokat, feszültségeket okoz a bérekben, amelyeket minden ágazatban a minimálbér-emeléssel arányosan kellene növelni. Az érdekvédők egyben az adó- és a járulékterhek csökkentését is követelik. Az MSZOSZ szerint a tb-járulék csökkentése helyett – amit önmagában elégtelennek tart – a fix összegű egészségügyi hozzájárulást kellene mérsékelni. A munkáltatói szövetségek szerint szintén torzulnának a bérarányok, a közterhek emelése rontaná a gazdaság versenypozícióját, az MGYOSZ szerint el kellene törölni a fix összegű egészségügyi hozzájárulást. Az önkormányzatok úgy vélik, hogy a minimálbér-emeléssel forrásaik tovább csappannak, ezért a kvótaemelésekben is megmutatkozó segítséget várnak.Ugyanakkor a közelmúltban az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) 46 500 forintos minimálbérre tett javaslatot a létminimummal kapcsolatos számítások alapján. Az ASZSZ úgy véli, hogy tárgyalási javaslatuk összhangban van a kabinet elképzeléseivel is, amely szerint a minimálbérnek el kell érnie a létminimumhoz szükséges szintet. A konföderáció akkor is ezt az álláspontot képviseli, ha azt nem tudja oldalállásként érvényesíteni az OMT-ben. Mint ismeretes: a Horn-kormány négy éven keresztül nem ratifikálta az európai szociális charta azon cikkelyét, amely a munka tisztességes díjazásához való jogot mondja ki. A kormány álláspontja szerint a minimálbér – amit a tervek szerint 2002-ben 50 ezer forintra emelne – növelésével azonban teljesülhet az az európai elv, hogy a tisztességes életszínvonalhoz szükséges minimális munkabér nem lehet alacsonyabb az átlagkereset hatvan százalékánál.