Megegyeztek Nizzában?

Az Európai Unió nizzai csúcsértekezletén a francia elnökség közzétette harmadik javaslatát, amelyben a leginkább vitatott kérdések: az országonkénti szavazatok újraszabályozása és a minősített többség. Uniós körökből származó információink szerint a tagországok vezetői ma hajnalban valószínűleg a legtöbb kérdésben megegyeztek. 2004-ben újabb kormányközi konferencia várható.A megerősített együttműködés, az alapjogok és a bizottság összetételének kérdésében nagyjából egyetértés van a tagok között. Az Európai Bizottságba 2005-től minden ország egy biztost delegálhat addig, amíg a bizottság el nem éri a 27-es taglétszámot. Nem várható megegyezés viszont a minősített többség kérdésköreiben, és nagy vita támadhat a Nizzát követő menetrend kialakításáról és a szavazatok elosztásáról is. A francia elnökség harmadik javaslata szerint a négy nagy ország egyformán harminc szavazattal rendelkezne a szótöbbséggel eldöntendő kérdések szavazásánál. Belgium és Portugália elvetette ezt a javaslatot, mert Belgium elfogadhatatlannak tartja, hogy a nagy tagállamok között a jelentős német népességi fölény ellenére is fennmaradna a szavazategyenlőség, míg Hollandia és a nála mintegy öt-hat millióval kevesebb lakosú Belgium és Portugália között nem. A tagjelölteknél a legutolsó javaslatban inkább a nagyok pozícióját javították: Lengyelország kettővel, Magyarország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária egy-egy szavazattal kapna többet, Litvánia eggyel kevesebbet, a többiek változatlanul maradnának. Magyarország így 11 szavazati lehetőséget kaphat az Európa Tanácsban.Az Európai Parlament elégedetlen volt a harmadik kompromisszumos javaslatcsomaggal. A szavazatok újrasúlyozására tett indítvánnyal kapcsolatban Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke azt kifogásolta, hogy a képlet egyre bonyolultabbá válik, ami a tanácsban megnehezíti, a polgárok számára pedig hovatovább áttekinthetetlenné teszi a döntéshozatalt. Sajtóértekezletén Brok azt is bírálta, hogy az Európai Parlament módosítandó összetételére tett legutóbbi javaslatával az elnökség megszegte azt – az amszterdami szerződésben rögzített – elvet, amely szerint a képviselők száma nem haladhatja meg a hétszázat.A külügyi bizottság elnöke „katasztrofálisnak” nevezte, hogy a britek merev ellenállása miatt adózási ügyekben nem lehet megvalósítani az egyhangúról a minősített többségi szavazásra való áttérést. Súlyos kifogásokat hangoztatott az Európai Parlament a minősített többségre való áttérésnek a közös külkereskedelmi és a kohéziós politikában, valamint a bel- és igazságügyek területén javasolt módjával szemben is, amely még mindig számos, egyhangúlag meghozandó döntést feltételez.Pozitívnak nevezte ugyanakkor Brok az Európa jövőjéről szóló nyilatkozat elfogadását, amely szerint a tagországok 2004-ben újabb kormányközi konferenciát hívnak össze a közösségi és tagállami hatáskörök megosztásának, a szerződések átszerkesztésének és leegyszerűsítésének, valamint az alapjogok európai chartája végleges státusának a megvitatására.A francia elnökség első kompromiszumos javaslata szerint az Európai Bizottság tagjainak számát 2010-től húsz főben maximálják, a tagországokra jutó szavazati súlyok újraosztásában pedig az egyszerű újrasúlyozás módszerét alkalmazzák. Az első javaslat nagy felháborodást váltott ki, főként Lengyelország részéről, hiszen a hasonló méretű Spanyolországnak két szavazattal többet javasoltak. A második javaslatban az állt, hogy akkor lesz végleges döntés az EU-bizottság tagjainak létszámáról, amikor az Európai Uniónak 27 tagállama lesz és a bizottsági tagok száma ennél kevesebb lesz. A harmadik változatban már azonos számú szavazattal rendelkezett Spanyolország és Lengyelország.Brit elemzések szerint Franciaország és az Európa irányítását célzó francia törekvés a legnagyobb vesztese az intézményi reformokról folyó vitának az unió nizzai csúcstalálkozóján. A The Observer megállapítja: „komoly csapást mért Franciaország tekintélyére az intézményi reformokról folyó tárgyalások kezelése az elmúlt hat hónapban, amely Nizzában egy rosszul vezetett, időnként kaotikus és gyakran zsörtölődő találkozóban csúcsosodott ki”. A franciák megdöbbentették EU-partnereiket azzal, hogy az EU elnökségének tisztségét szűk nemzeti érdekeik érvényre juttatására használták fel. „Ha ez az a mód, ahogyan Európát az úgynevezett nagy tagállamok irányítják és nem az Európai Bizottság és az EU intézményei, akkor mi ennek nem akarunk részesei lenni” – idézte a liberális brit lap egy finn diplomata véleményét.