Balkáni uránbotrány a NATO-ban

Az olasz külügyminisztérium kérésére a NATO politikai bizottsága és az észak-atlanti tanács január 9-én Brüsszelben megvitatja a boszniai hadművelet során használt, urántartalmú lövedékekkel kapcsolatos problémákat. A széles körű nemzetközi érdeklődést kiváltó üggyel kapcsolatban megerősítő és cáfoló nyilatkozatok egyaránt elhangzottak.Csütörtökön Alain Richard francia védelmi miniszter „nyíltságot” kért az Egyesült Államoktól a Balkánon alkalmazott gyengített urániumtöltetek kérdésében. Párizs ezzel a megkereséssel felsorakozott Olaszország, Belgium és Portugália mögé, amelyek a NATO brüsszeli központjához fordultak felvilágosítást kérve, miután balkáni szolgálattal a háta mögött a közelmúltban hat volt olasz katona halt meg tisztázatlan okból. Lengyelország és Bulgária, illetve Nagy-Britannia és Görögország szintén reagált a problémára, hozzátéve, hogy balkáni szolgálatot teljesített katonáik között nem észleltek olyan betegséget, amely összefüggésbe hozható az uránlövedékekkel. Csehországban egy, a hadszíntérről nemrég hazatért helikopterpilóta rejtélyes halálát most vizsgálják.Az amerikaiak szerint gyakorlatilag kizárható, hogy a gyengített urániumrészecskék belélegzése egészségi kockázatokkal járna.Svéd László, a Magyar Honvédség egészségügyi főcsoportfőnöke lapunknak elmondta: nem észleltek az olaszokéhoz hasonló megbetegedéseket a magyar békefenntartók körében. Ismereteik szerint a lemerített uránlövedékek nem sugárzás révén, hanem az emberi szervezetbe kerülve méregként fejthetik ki hatásukat, de leukémia így is csak speciális esetben alakulhat ki.Kérdésünkre válaszolva a főorvos kijelentette, hogy bár a magyar békefenntartóknak nincsenek az észleléshez szükséges mérőeszközeik, azon katonai szervezeteknek (SFOR, KFOR) viszont vannak, amelyekbe a hadműveleti területen integrálódtak.