„Halálos konzervek”

Romániában akadnak, akik a kergemarhakórért is a magyarokatteszik felelőssé, amikor arról esik szó, hogyan utazikHollandiából Hollandiába Románián keresztül a marhahús.Vezető román újságok napok óta címoldalas történetekben röppentenek fel híreket és álhíreket arról, hogy keleti szomszédunkba kamionszámra csempészik nyugatról a kétes eredetű marhahúst, a román árvaházakban pedig humanitárius segélyként érkező, fertőzésveszélyes konzerveket adnak a gyerekeknek, akik között már halálos áldozata is van a kórnak. A kérdéses árvaházak segélyezésében érintett egy erdélyi magyar szervezet is.Bár keleti szomszédunknál 1997-től tilos az élő marha és a marhahúst tartalmazó termékek importja olyan országokból, ahol előfordultak kergemarhakóros megbetegedések, számolatlanul érkeznek a marhahússal megrakott kamionok. A mérvadó országos napilap, a Ziua tavaly januárban nagy vihart kavaró tényfeltáró riportban bizonyította be, hogy a nyugati határállomásokon tranzitként beléptetett áru egész egyszerűen eltűnik az országban, nem jut el a keleti határállomásokig. A Merénylet az állam biztonsága ellen című riport szerzője megállapítja: Románia a szeméttelepe lett azoknak az országoknak, amelyek nem tudnak mit kezdeni a gyanús hússal.Az élelmiszer tranzitáruként vagy humanitárius segélyként való Romániába küldése ugyanis a legolcsóbb módja a problémától való megszabadulásnak: ha a húst a helyszínen kellene elégetni több mint hétszáz Celsius-fokon (ennyit bír ki a kórokozó), sokkal többe kerülne a művelet. A lap dokumentumokkal igazolja, hogy például tavalyelőtt február és október között csak Franciaországból harmincnégy kamion marhahús indult útnak bulgáriai úti céllal, de a nyugati határátkelőhelyen tranzitként beléptetett áru soha nem hagyta el az országot az iratokban előzetesen megjelölt calafati vámnál. Hasonló esetek történtek Hollandiából és az Egyesült Királyságból indított szállítmányokkal is, sőt arra is volt példa, hogy Hollandiából Hollandiába küldött marhahúst „sétáltattak meg” – és veszítettek el – Romániában. A vámosok egyetlen alkalommal fogtak gyanút, ennek eredményeként száznál is több tonna hús vár sorsára Nagyváradnál egy lepecsételt hűtőházban. A halál humanitárius segély formájában is érkezhet című írásában a lap arra világít rá, hogy több esetben érkezett marhahúskonzerv és tejpor a fertőzött országokból. A szállítmányok címzettei többnyire fogyatékos vagy árva gyerekeket nevelő intézmények.A botrány már rég elcsendesedett, amikor pontosan egy évvel a cikk megjelenése után újabb fordulatot vett az ügy. Három fogyatékos gyerek meghalt a Negru Voda-i otthonban, miután ettek az Észak-Írországból segélyként kapott marhahúskonzervből – kürtölték a napilapok. Az esetet két, rutinvizsgálatot végző megyei tanácsos fedezte fel, s hiába cáfolta a dolgot egy nappal később az egészségügyi minisztérium, a lavina elindult. Kiderült, hogy két éve négyezer konzerv érkezett, azóta rendszeresen azt eszik a gyerekek, sőt nagy valószínűséggel a környékbeliek is, mert a leltározás során több mint kétszáz dobozzal nem tudott elszámolni az intézet raktárosa. A kétszázötven fogyatékos gyereket gondozó intézet papírjainak átvizsgálása után kiderült az is, hogy korábban lecsós marhahúst is kaptak valahonnan, de az már elfogyott.A lefoglalt konzervekről nem tudni, hogy fertőzöttek-e, ugyanis a jelenlegi vizsgálati módszerekkel állítólag csak a nyers húsból lehet kimutatni a kórt, a tartósítottból kevésbé. A lapok azt is megírták, hogy a segélyt a Kovászna megyei (magyar) katolikus karitász szervezet kapta és osztotta szét több intézménynek, aztán a constantai kikötőben újabb szállítmányt fedeztek fel az ír konzervből. Ezek után már hiába derült ki, hogy a három gyerek nem emiatt halt meg (az intézetben uralkodó állapotokat jellemzi, hogy egyikük krónikus alultápláltságban, a másikuk a HIV-pozitívokra jellemző különleges tüdőgyulladásban, míg a harmadik szívizom- és tüdőgyulladásban hunyt el), már mindenki fejeket követelt – az intézet vezetőjét húszezer forintnyi pénzbüntetéssel sújtották, a raktárost pedig elbocsátották.A kergemarhakór miatt kirobbant hisztériára jellemző, hogy pár napja a vámosok elkobozták egy turistabusz utasaitól a Magyarországon vásárolt, állítólag ír eredetű csirkecombot is. Sosem lehet tudni!A közhangulat másik áldozata a gyulafehérvári székhelyű karitász. A soha nem tapasztalt hevességű sajtótámadás után az erdélyi magyar humanitárius szervezet közleményt adott ki, amelyben leszögezi: a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány, amely nem marhahúskonzervet, hanem – okmányokkal igazoltan – zöldségkonzervet tartalmazott, „átutazott” ugyan Sepsiszentgyörgyön, de a karitász ottani kirendeltségének csupán annyi köze van az egészhez, hogy maga is az ír alapítvány megajándékozottai között volt. A karitászra egyébként is rájár a rúd Romániában: pár esztendeje az évtized kelet-európai átverésének számító kolozsvári pilótajáték „kölcsönvette” a szervezet nevét, talán épp azért, hogy a régóta szerte a világon jól ismert katolikus egyház segélyszervezetének nevével nyerje el a gyors megfialás reményében pénzüket odahordó emberek bizalmát.Ma Romániában ezen a néven hat római és öt görög katolikus egyházmegyei szervezet létezik, közös fórumuk a Romániai Karitász Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll a segítő tevékenység kategóriában. Elgondolkodtató, hogy bár több mint tíz éve segít a rászorulókon – vallástól, nemzetiségtől függetlenül –, mégis csupán egy ilyen botrány ürügyén került a román sajtó figyelmének középpontjába. Csak néhány adat: a gyulafehérvári központ összforgalma 58 milliárd 500 millió lej volt, ebből 38 milliárd értékű a külföldről érkezett százhúsz szállítmány. A kedvezményezettek pedig gyermek- és idősotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint rászoruló magánszemélyek, családok.– Nem néhány konzerv ügyéről van itt szó – állítja a magyar karitász pap-igazgatója, Szász János. – Nálunk rendszeres és tervszerű, az igények felmérésén, a valódi szükség enyhítésének szándékán, a felebaráti szereteten alapuló karitatív munka zajlik. Tevékenységével a karitász azt is célozza, hogy a román állam szociális hálójának hatalmas réseit betömje, ahol lehet. Talán épp ezzel vonja magára azok figyelmét, akiknek e téren mulasztásaik vannak, s akik a valóság elferdítésével próbálják elterelni a közvélemény figyelmét mulasztásaikról s az igazi gondokról.Tény, hogy keleti szomszédunknál még nem találtak a marhahústól kapható betegségben szenvedő embert. A bukaresti egyetemi kórház neurológiai osztályán fekvő Daniela Lazarról sokáig azt hitték, hogy ő az első áldozat, ám az intézet igazgatója határozottan cáfolta ezt.– A lány betegségének nincs köze a marhahúshoz – nyilatkozta –, a Creutzfeldt–Jakob-kór egy másik változatát kapta el.A fél éve kórházban fekvő beteg diagnózisát kedden angol szakértők is megerősítették.