Mennyibe kerül a bővítés?

Mennyibe kerül az Európai Unió számára a bővítés? Erre a fiktív kérdésre adott választ a múlt héten Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési biztosa. Az adatok nagyon biztatóak, hiszen Schreyer állítása szerint a 2006-ig szóló EU-költségvetés elegendő akár tíz tag felvételéhez is, derült ki a Europe Weekly tudósításából. Számszerűsítve, tíz új tag felvétele 2006-ig 16–25 milliárd euró közötti tartományba esne. Schreyer számításait arra alapozta, hogy 2004-ben hat ország fog csatlakozni: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Észtország, Szlovénia és Ciprus, majd 2006-ban csatlakozna Szlovákia, Lettország, Litvánia és Málta. A költségvetési biztos londoni előadásán megnyugtatta az aggályoskodókat: „Az unió kelet-európai bővítése, mind politikailag, mind gazdaságilag jó üzlet.” Schreyer továbbá kijelentette, hogyha növekednének a bővítéssel kapcsolatos kiadások, még az sem okozna különösebb problémát, hiszen az EU rendelkezik a csatlakozásra szánt összegen felül úgynevezett „biztonsági tartalékkal”, amelyeket váratlan eseményekre fel lehet használni, akár Bulgária és Románia későbbi csatlakozásához is.Egyrészt öröm és biztató számunkra, hogy szóba került és pozitív értékelést kapott az EU-csatlakozás anyagi vonzatainak témája, másrészt viszont igazolódni látszik, hogy az újonnan csatlakozó országok kevesebb támogatáshoz fognak jutni, mint az előző csatlakozók. Egyértelmű az is, hogy minél előbb válik taggá egy ország, annál több pénzhez tud jutni.Magyarországnak ebben a tekintetben nincs oka aggodalomra, hiszen hazánk megítélése mindig nagyon pozitív, volt és szinte kizárt annak az esélye, hogy nem az elsők között lépünk be az unióba. A kis országok felvételének költsége azonban sohasem okozott komoly „fejfájást” az uniónak, a kérdés inkább az volt, hogy Lengyelország integrációjának milyen anyagi vonzatai lesznek. Schreyer előadásában azonban megnyugtatta az uniót azzal is, hogy megerősítette a korábbi döntést, miszerint új tagok nem kapnak közvetlen agrártámogatást. A lényeg mindenesetre az a pozitív üzenet, hogy nem kell erőn felül áldozatot hoznia az uniónak Európa újraegyesítése érdekében. A nizzai csúcs lezárása óta egyre gyakoribbak az EU részéről a részletekkel foglalkozó megnyilvánulások, amelyek egyértelmű jelei annak, hogy közeledik a csatlakozás időpontja.