Szükségesek az átmeneti intézkedések

A közép- és kelet-európai országok csatlakozásával egy merőben új szituáció alakul majd ki az Európai Unióban – jelentette ki még annak idején a brit külügyminiszter, amikor London töltötte be az EU soros elnöki tisztét. Robin Cook kijelentésével akkor és azóta is sokan egyetértettek, és a brit miniszter szavai az utóbbi időben – főként amióta egyre inkább felmerül az átmeneti szabályozások bevezetése a tagjelöltekkel szemben – új megvilágításba kerültek. Mégis mennyiben új ez a helyzet az előzőekhez képest? Többek között erről is faggattuk a szomszédos Ausztria brüsszeli EU-nagykövetét, Gregor Woschnaggot.Egészen biztosan szükség van az átmeneti intézkedésekre. A Brüsszeli Bizottság jelenleg a szabályozásokat előkészítő dokumentumon dolgozik, ezt azonban eddig még nem hozták nyilvánosságra. Robin Cook annak idején nyilván az EU-országok és a tagjelöltek közötti nagy bérkülönbségekre gondolt, valamint arra, hogy szükség van egy olyan mechanizmusra, amely segít abban, hogy középtávon megoldást találjunk – mindkét fél érdekében. Nem hiszem ugyanis, hogy a magyarok érdekeltek lennének abban, hogy orvosaik a nagyobb fizetés kedvéért hirtelen elhagyják Magyarországot, és nyugatra menjenek dolgozni.– Ez tehát azt jelenti, hogy a bérszínvonal korrigálása az EU-csatlakozás egyik feltétele lenne?– Ezt nem mondtam, csupán azt, hogy fel kell ismernünk a problémákat és meg kell találnunk a megoldásokat rájuk. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy Magyarországon a bérek elég erősen emelkedtek az utóbbi időben. A bérprobléma azonban nem ismeretlen az önök számára sem, hiszen a nyugat-magyarországi gyáraknak is nehézségeik voltak a keletről érkező munkaerővel.– Orbán Viktor miniszterelnök a minap azt javasolta, hogy az új és a régi EU-tagok közösen határozzák meg, hányan is vállalhatnak munkát egy adott országban. Mennyiben tartja megvalósíthatónak ezt az elképzelést?– Ez majd a tárgyalások alatt kiderül. Ezek a megbeszélések még nem kezdődtek el, de bizonyára sok érdekes javaslatot hallhatunk majd, akárcsak a magyar miniszterelnökét. Erre a kérdésre azonban egyelőre nem tudok választ adni, hiszen még nem kezdődtek el a személyek szabad áramlásáról szóló tárgyalások.– Az egyik lehetséges csatlakozási dátumként 2003. január elsejét emlegetik. Gondolja, hogy erre az időre már eléggé felkészültek lesznek a mostani tagjelöltek?– Az unió keretein belül még nem állapodtunk meg csatlakozási dátumról, még Nizzában sem. Egész biztosan ebben az évben kerül sor a legnehezebb fejezetek tárgyalására: a szabad áruszállítás, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása. Amíg ezeket a nehéz fejezeteket nem tárgyaljuk meg, addig nem beszélhetünk csatlakozási dátumról.– Amikor annak idején Ausztria az EU tagja lett, a környezetvédelmi normák sokkal magasabbak voltak, mint amelyeket az unió megkövetelt. A hamarosan csatlakozni kívánó országokról ez sajnos nem mondható el...– A környezetvédelem minden bizonnyal nagyon fontos szempont. Amikor Ausztria az EU-hoz csatlakozott, az osztrák környezetvédelmi normák valóban magasabbak voltak, ám akadt néhány terület, ahol nekünk is teljesítenünk kellett az unió követeléseit (a térségban például néhány helyen túl magas volt a víz nitráttartalma). Magyarországot egyébként már évek óta segítjük – például környezetvédelmi tanácsadással. De gyakran előfordul, hogy osztrák szakértőket küldünk Magyarországra, illetve fogadjuk a magyar diplomatákat. Talán ebből is látszik, hogy Ausztriának az az érdeke, hogy Magyarország a lehető legfelkészültebben és az első fordulóban az unió tagja legyen.