A Balkán gyenge pontja

Macedónia segélykérése nem a koszovói válság eszkalálódásának jele, éppen ellenkezőleg: annak meggátolását, valamint a macedón többség és az albán kisebbség közötti viszony további romlásának megakadályozását szolgálja – nyilatkozta lapunknak Goran Mihajlovszki, a Veszti című szkopjei lap főszerkesztője.Szakértői körökben mindig is Macedóniát tartották a balkáni béke és stabilitás leggyengébb pontjának. A jó közlekedési infrastruktúrával, de meglehetősen szerény gazdasági lehetőségekkel rendelkező ország ez idő szerint legnagyobb problémája a macedón többség és a lakosság – a legóvatosabb becslések szerint is – legalább egynegyedét kitevő albán kisebbség közötti gyenge egyetértés. Ezen valamelyest javított a mérsékelt albán pártok bevonása a kormányzásba, annak a kérésnek azonban, hogy az albánokat is nyilvánítsák államalkotó népnek, a macedón többség még mindig szívósan ellenáll. A nemzetközi közösség jóvoltából teljesülni látszik viszont az albánság másik, évek óta hangoztatott követelése: albán nyelvű egyetem létesítése Tetovóban, illetve a már létező intézmény legalizálása és tevékenységének finanszírozása, az utóbbi – mondta Mihajlovszki – európai uniós forrásból. Ilyen, alapvetően javuló tendencia mellett kinek állhatott érdekében az ellenségeskedés felszítása a macedón–koszovói határterületen?Ibrahim Rugova, a Macedóniában megjelenő Loby című albán nyelvű lapnak adott nyilatkozatában a Macedónia és Jugoszlávia határáról nemrégiben kötött megállapodást véli felfedezni a fegyveres konfliktus hátterében. A kérdéses 260 kilométeres határszakaszról ugyanis a macedón vezetésnek nem Belgráddal, hanem Koszovóval kellett volna egyezkednie, állítja a koszovói albánok mérsékeltnek tartott vezetője. Goran Mihajlovszki szerint a szóban forgó megállapodás, mondhatni, formális jellegű volt, hiszen azt az adminisztratív határt nyilvánította államhatárrá, amely egykor a szocialista Jugoszlávia két tagköztársasága között húzódott. Ennek az állításnak azonban némileg ellentmond, hogy a megegyezés mégis hosszú évekig húzódott, mert a jugoszláv fél a maga számára hadászatilag kedvezőbb megoldást akart kicsikarni. A jelenlegi megállapodást azonban sem a javarészt e határszakasz mentén élő albánok pártja, a tetovói székhelyű Demokratikus Haladás Pártja, sem pedig a Hashim Thaqi-féle Koszovói Demokratikus Párt nem fogadja el, mert arról a határ mentén élő albán közösség vezetőivel nem konzultáltak. Mihajlovszki úgy véli, a határ meghúzása ürügy volt csupán a konfliktus kirobbantására, hiszen közismert, hogy az albánok legszívesebben Koszovóhoz csatolnák ezt az albánok lakta területet, ahogyan egyébként az összes többit is.A Tanusevciben kirobbant fegyveres konfliktus mindenesetre eddig szinte példa nélkül álló nemzetközi összefogást váltott ki, s még szomszédai is határozottan kiálltak Macedónia mellett, pedig kapcsolatai távolról sem rendezettek például Görögországgal vagy Bulgáriával. Kedden Szkopjébe látogatott Georgiosz Papandreu, görög külügyminiszter, és hathatós segítséget ígért Macedóniának mind politikai és gazdasági, mind katonai téren, továbbá azt, hogy Athén minden erejét latba fogja vetni Macedónia euroatlanti integrációja érdekében. A Görögországgal ápolt kapcsolatokat Goran Mihajlovszki kitűnőnek minősítette, kiemelve, hogy Görögország a legnagyobb befektető hazájában. A Macedónia nevének megváltoztatására tett görög ajánlatról azonban egyelőre még tárgyalások folynak, ENSZ- közvetítéssel – közölte. Mint ismeretes, ez régóta vita tárgya a két ország között, hiszen Görögország északi része ugyanezt a nevet viseli. Athén most egy nagylelkű gazdasági segélycsomagot helyezett kilátásba szomszédjának, cserébe azért, hogy elfogadja a görög ajánlatot, hogy tudniillik ezentúl hívják Felső-Macedóniának. Helyi sajtóforrások szerint azonban a közvélemény nem nagyon hajlik ennek a javaslatnak az elfogadására, jobb szeretnék, ha maradna a régi elnevezés. A másik nem mindig jámbor szomszéd, Bulgária egyenesen csapatok küldését ajánlotta fel a macedón–koszovói határra. Ezt a felkínálkozást a nemzetközi közösség aggályosnak ítélte. Mihajlovszki szerint Macedónia nem fogadja el, de nincs is rá szüksége.Nem remélt kedvező üzenet érkezett a macedón vezetésnek Albániából. Ilir Meta miniszterelnök a francia Le Figarónak adott interjújában elfogadhatatlannak és károsnak minősítette a dél-szerbiai és a macedóniai albán gerillák tevékenységét. A sokat emlegetett „Nagy-Albánia” koncepcióval kapcsolatban pedig leszögezte: országa a határok megváltoztatása és az erőszak alkalmazása ellen van.