Bírálatok és tárgyszerű ismertetések

Tegnap szinte valamennyi európai ország vezető lapja beszámolt a magyar státustörvény elfogadásáról. Az érzelmektől leginkább fűtött reakciók természetesen Romániából és Szlovákiából érkeztek, ahol a politikusok is megszólaltak. A nyugati és a lengyel sajtó viszont igyekezett tárgyszerűen bemutatni a határon túli magyarok helyzetét.Általánosan és hevesen elutasító álláspontra helyezkedtek a legmagasabb beosztású román hivatalosságok a státustörvény elfogadása után. Ion Iliescu elnök túl sok kommentár nélkül azt jelentette ki, hogy „a magyar igazolványnak nincs semmi keresnivalója Románia területén”. Adrian Nastase miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a romániai kisebbségekkel szembeni bánásmódot az alkotmány és a nemzetközi szabályozók határozzák meg, magyarországi törvényeknek pedig nem lehet romániai alkalmazása, hacsak nem létezik derogáció az említett szabályozókban, illetve az 1996-ban megkötött román–magyar alapszerzôdésben foglaltakra nézve. Mircea Geoana külügyminiszter megismételte a román kormány egy nappal korábbi közleményét, amely szerint a jogszabály véglegesítésénél nem vették figyelembe a bukaresti észrevételeket, és anakronisztikusnak, illetve európaiatlannak nevezte a státustörvényt. Az ellenzéki Demokrata Párt (PD) bejelentette: fel fogja szólítani a kabinetet és a parlamentet, hogy minden eszközzel akadályozza meg a törvény alkalmazását Románia területén, a szélsôséges nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) pedig törvényjavaslatot készít arról, hogy akinek magyar igazolványa lesz, az ne indulhasson semmilyen választáson Romániában, illetve ne vásárolhasson földet.A szlovák külügyminisztérium „határozottan tiltakozik” a magyar Országgyűlés keddi döntése ellen, amellyel elfogadta a határon túl élő magyarok kedvezményezettségéről szóló törvényt. A külügyi tárca kilátásba helyezte, hogy „nem engedélyezi a törvény életbe léptetését Szlovákia polgárai esetében”, ha Budapest nem ad megfelelő válaszokat a szlovák fél által felvetett kérdésekre. Szlovákia kifogásairól nemcsak a magyar felet, hanem az illetékes nemzetközi intézményeket is tájékoztatni kívánja. A külügyminisztérium állásfoglalása azonban semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, támogatása okán csökkenne a magyarországi kisebbségek támogatásának a mértéke”.A két legjelentősebb lengyel napilap, a Rzeczpospolita és a Gazeta Wyborcza szerdai számában hírügynökségi jelentések alapján, a magyar vonatkozású hírek szokásos, korlátozott terjedelménél bővebben számolt be a magyar státustörvény elfogadásáról. A kedvezmények, juttatások és az azokra jogosult magyar kisebbségek lélekszámának, megoszlásának tárgyszerű ismertetése mellett mindkét lap azt emelte ki, hogy a magyar kormány a szomszédos országokban élő magyarok tömeges áttelepülésének akarta elejét venni a törvénnyel az EU-csatlakozás előtt, emellett a Gazeta Wyborcza utalt arra, hogy a három hónapos munkavállalási lehetőség az anyaország munkaerőgondjainak megoldásában is segít. A Gazeta Wyborcza azt is megemlítette, hogy a törvény évente harmincmillió dollárral terheli meg a magyar költségvetést.Az egyik legjelentősebb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung is beszámolt a státustörvény elfogadásáról. A konzervatív újság budapesti tudósítója, Matthias Rüb ismertette a törvénnyel kapcsolatos kormányzati szándékokat, kitérve a történelmi háttérre, az első világháborút követő trianoni szerződésre, Magyarország területi és népességi veszteségeire. „Nyílt titok, hogy évek óta erdélyi és vajdasági magyarok tízezrei dolgoznak illegálisan és alacsony bérekért Magyarországon. A státustörvénytől a kormány a feketemunka visszaszorítását és egyidejűleg munkaerő beáramlását reméli; utóbbira szüksége van a magyar gazdaságnak” – írja a napilap.Budapest mindenekelőtt az európai uniós csatlakozás előtt várható tömeges magyar bevándorlásnak kívánja elejét venni a határon túli kisebbségnek különleges jogokat biztosító státustörvénnyel, a magyar kisebbséget érintő kérdés azonban egy évvel a törvényhozási választások előtt jóval inkább belpolitikai, mint uniós vonatkozású téma – állapítja meg a francia Libération. A határon túli kisebbségeknek felkínált személyazonossági igazolvány adta lehetőségekkel élve a magyar kormány a feketemunkaerő alkalmazásának visszaszorítására is törekszik – fűzi hozzá a lap.„Magyarország kiterjeszti birodalmát” – hirdette a spanyol szocialista El País szerdai száma, az AFP budapesti tudósítására hivatkozva, a határon kívül élő magyarokra vonatkozó törvényt ismertetve, amelyet alcímében „vitásnak” nevezett. „Magyarországnak, amely az Európai Unióba 2004 előtt belépő országok élcsapatába tartozik, az a célja a törvénnyel, hogy legalizálja az ott tartózkodók helyzetét, és hogy elkerülje azoknak a bevándorlóknak a tömeges érkezését, akik attól tartanak, hogy kimaradnak az EU-ból” –írja továbbá a vezető madridi napilap.Orbán Viktor miniszterelnök tegnap reggeli rádióinterjújában kitért a státustörvény külföldi fogadtatására is. A kormányfő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy azt ugyan nem várta, hogy Bukarestben és Pozsonyban „tapsikolnak majd”, de nem érti igazából, „Európa felé tendáló országoknak mi a gondjuk ezzel a státustörvénnyel”. „Nem arról van szó, hogy Magyarország vagy a magyar kormány állna szemben Szlovákiával és Romániával, hanem egy Szlovákiában és Romániában megfigyelhető gondolkodásmód tér el a térség jó néhány más országának gondolkodásmódjától, közte a mi gondolkodásmódunktól és talán értékrendünktől is” – tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök arra is kitért, hogy Romániának és Szlovákiának is van saját státustörvénye. „Tudom, hogy például a Szlovákia által elfogadott státustörvény vérségi alapon határozza meg, hogy ki lehet szlovák és ki nem, ezzel szemben a magyar törvény, a magyar státustörvény a kulturális azonosság alapján áll. Tehát mindenki maga döntheti el, hogy vállalja-e a magyar nemzettel való kulturális azonosságát. Tehát azt sem mondhatnám, hogy úttörők lettünk volna ebben az ügyben, sőt engedje meg, hogy beismerjem, hogy bizonyos elemeket még át is vettünk a szlovák, illetve a román státustörvényből, és fél szemmel figyeltük Lengyelország most készülő hasonló törvényét, amelyet nyilván a Lengyelország szomszédságában élő országok lengyeleire, az ő érdekükben fognak majd mostanában megalkotni” – zárta a gondolatot a kormányfő.