Valamivel többen járultak a szavazóurnákhoz az elnökválasztás második fordulójában, de a részvételi arány így is alig haladta meg az ötven százalékot. Vélhetően az alacsony szavazói részvétel volt az egyik oka annak, hogy az előzetesen esélytelennek tartott baloldali jelölt győzni tudott Bulgáriában, több mint harminc százalékkal szárnyalva túl pártja júniusi választási eredményét. Sztojanov maga mögött tudhatta az új miniszterelnök, Szimeon Szakszkoburgotszki támogatását, de ez is kevésnek bizonyult a sikerhez. A szavazók a jelek szerint egyenlőségjelet tettek az elnök és a népszerűtlen Kosztov-kabinet közé, s nem igazán hittek a politikai függetlenségét hirdető Sztojanovnak.
Miután a megméretést megelőző felmérések 44-46 százalékot jósoltak a jelenlegi elnöknek és alig több mint húszat a szocialista jelöltnek, már az első forduló szoros eredménye is alaposan meglepte az elemzőket. Annál is inkább, mivel a parlamenti választásokat megelőző közvélemény-kutatások nagyjából megegyeztek a későbbi végeredménnyel, így aligha lehetett számítani ilyen mértékű elétésre.
Georgi Parvanov a rendszerváltást megelőző tíz évben a Bolgár Kommunista Párt Történeti Intézetében dolgozott, ezt követően pedig csatlakozott az utódpárthoz. A szocialista politkusok között reformernek számít. Kampánya során a szociális kérdéseket helyezte előtérbe, s minden lehető eszközt bevetett annak érdekében, hogy egy modern szociáldemokrata politikus benyomását keltse a választókban.
Till Tamás szülei: Az biztos, hogy hitelt nem veszünk fel
