Döntések az unió jövőjéről

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlik az Európai Unió évzáró csúcsértekezlete a belga uralkodók laekeni palotájában. Az állam- és kormányfők péntek óta tartó, kétnapos tanácskozásának mostani döntései azért érdemelnek kiemelt figyelmet, mert meghatározó befolyással lehetnek a közösség jövőjének alakulására.

A jelen nagy eseménye a közös pénz, az euró bevezetése a forgalomba, a jövő nagy vállalkozása a bővítés – összegzik a csúcs jelentőségét az elemzők. A tanácskozásra árnyékot vethet, hogy Laekenben is felbukkantak a globalizációellenes tüntetők, akik üzletek, bankok kirakatait törték be és parkoló autókat borítottak fel a csúcs színhelyétől nem messze – jelentette a Reuters.
Az első napon nagy világpolitikai kérdések, így a terrorizmus elleni küzdelem, az afganisztáni rendezés és a közel-keleti válság problémái álltak a figyelem középpontjában – írta az MTI. Joschka Fischer német külügyminiszter ezzel összefüggésben sajtótájékoztatóján kijelentette: növekvő aggodalommal figyelik a közel-keleti fejleményeket, az erőszak fokozódását. Ariel Saron izraeli miniszterelnök ama kijelentésére utalva, hogy Jasszer Arafatot többé nem tekintik tárgyalópartnernek, a német diplomácia vezetője úgy vélekedett: a palesztin nép képviseletének kérdését nem lehet egyoldalú nyilatkozatokkal eldönteni. Kijelentette, hogy a tizenötök továbbra is tárgyalópartnernek tartják Arafatot, a Palesztin Hatóság elnökét.
Az első napon a legtöbb szó a terrorizmus elleni küzdelemről esett. Valamennyi tagország kinyilvánította azon készségét, hogy részt vesz egy afganisztáni békefenntartó erőben, amelyet az ENSZ felhatalmazása alapján hoznának létre. A belga külügyminiszter, Louis Michel, az Európai Unió miniszteri tanácsának soros elnöke szerint a 3000-4000 fősre tervezett kontingensben valamennyi uniós tagország kész részt venni, ami igen nagy jelentőségű fejlemény, valóságos fordulópont az EU közös védelmi és biztonságpolitikájának fejlődése szempontjából.
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte: az ENSZ Biztonsági Tanácsa néhány napon belül határozatot hoz egy többnemzetiségű békefenntartó erő Afganisztánba küldéséről, s a vezetésére egy európai országot – minden valószínűség szerint Nagy-Britanniát – fogja felkérni. A közös erőben részt vállal az EU négy semleges tagállama (Ausztria, Finnország, Írország és Svédország) is, mert „nem háborúzni fogunk, hanem a biztonság helyreállítására vállalkozunk” – állapította meg Michel.
A terrorizmus elleni harchoz szorosan kapcsolódik egy további fontos napirendi pont, a tagországok közötti bel- és igazságügyi együttműködésben való előrelépés. Ennek alapelveit már a két éve Tamperében tartott csúcson meghatározták ugyan, de azóta nem sok minden történt „a szabadság, a biztonság és az igazságosság közös térségének” a megteremtése érdekében. Az események csak a szeptemberi terrortámadások utáni válsághelyzetben gyorsultak fel. A legnagyobb eredmény e téren a közös európai letartóztatási parancsról való megállapodás lehet.
Már az első napon a figyelem középpontjában állt a csúcson elfogadásra kerülő laekeni nyilatkozat, amelynek főbb pontjaiban az elmúlt időben már kirajzolódtak a közmegegyezés körvonalai. Egyetértés van a tagországok között abban, hogy a majdani intézményi reformokat egy tanácskozó gyűlés, a konvent készítse elő. Laekenben esedékes a döntés a konvent elnökének a személyéről, valamint arról, hogy milyen formában vonják be a tagjelölteket a testület munkájába.
Az Európai Parlament elnöke támogatásáról biztosította azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy Bulgária és Románia mielőbb behozza lemaradását az EU-csatlakozási tárgyalásokon. Nicole Fontaine asszony szerint a két ország számára nyitva kell hagyni akár a 2004-es csatlakozás lehetőségét is.
Az Európai Központi Bank (EKB) addig nem folytatja a kamatcsökkentést, amíg az euróövezetben nem csökken a most vártnál jobban az infláció – közölte a frankfurti pénzintézet elnöke, Wim Duisenberg. A bankelnök abból az alkalomból, hogy az EU 12 tagországa euróra vált, magabiztosan hozzátette: ha jövőre megélénkül a gazdaság az euróövezetben, akkor nem is lesz szükség kamatcsökkentésre.
***
MAGYAR REMÉNYEK. A laekeni EU-csúcs szombati ülésére meghívták a tagjelölt országok kormányfőit és külügyminisztereit is, így Orbán Viktor miniszterelnököt és Martonyi Jánost, a magyar diplomácia vezetőjét. Magyarország a bővítési menetrend megerősítését várja Laekentől – nyilatkozta az EU-csúcsot megelőző EPP-ülés alkalmából a kormányfő. Határozott reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy hazánk 2002 végére be tudja fejezni a csatlakozási tárgyalásokat és 2004-ben teljes jogú tagként részt vehet a reformokról döntő kormányközi konferencián.