Sikeres magyar gazdasági modell

A magyar gazdaság eredményei részben annak köszönhetők, hogy a kormány nem megszorításokban gondolkodik, hanem párbeszédet folytat a gazdasági élet szereplőivel, s azok reális javaslatait meg is valósítja – ekképpen foglalható össze Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitó rendezvényén tegnap mondott beszéde.

Létezik és működik a magyar modell. A hazai gazdaság növekedése tavaly kétszerese volt az uniós bővülésnek. Ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség és az infláció, nőtt a foglalkoztatás, a fogyasztás és a kis- és középvállalkozások súlya. Ennek magyarázata, hogy a magyar gazdaságpolitika az együttműködésre épül – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: egy olyan gazdaságnak, mint a magyar, követni kellett volna a negatív világgazdasági folyamatokat, ám ennek ellenkezője történt. A kormány ugyanis nem alkalmazott megszorító intézkedést, hanem összehívta a vállalkozói világ szereplőit, s közösen kerestek megoldást a kihívásokra. A kormány gazdaságpolitikájának sikerét másfelől abban látja a miniszterelnök, hogy a stratégiai döntések átkerültek a Gazdasági Minisztériumba. Orbán szerint ha a döntéshozatal ismét a Pénzügyminisztériumba kerülne, annak beláthatatlan következményei lennének.
A miniszterelnök a jövőben a gazdaság szereplőinek kompenzációja helyett az adó- és társadalombiztosítási járulékcsökkentést látja megvalósíthatónak, s a nyereségadó 18 százalékos szintjét is tovább lehetne csökkenteni. Ugyanakkor nem tartotta elégségesnek a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulékok négy év alatti, 10 százalékpontos, 39-ről 29 százalékra történt mérséklését, továbbá közölte: nincs lehetőség az egészségügyi hozzájárulás 2006 előtti csökkentésére. Orbán Viktor beszéde végén azt mondta: a vállalkozók nyugodtan elkészíthetik a jelenlegi gazdaságpolitikára épülő hosszú távú üzleti terveiket.
Matolcsy György gazdasági miniszter aláhúzta: tavaly a 8 százalékos reáljövedelem-növekedés mintegy 150-160 milliárd forinttal növelte a vásárlóerőt, 130 milliárd forinttal nőtt a lakáshitel-állomány, a minimálbér emelése pedig 40-50 milliárd pluszt jelent a belső piacon. Hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalatok megerősítése mellett szükséges a nagyvállalatok támogatása is, ugyanakkor aláhúzta, hogy a vissza nem térítendő támogatások egynegyedét a nagyvállati kör kapta. Ismertette, hogy a Széchenyi-terv keretében mintegy 100 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással 400 milliárd forint értékű új beruházás indult.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében kiemelte a stabil államháztartási egyensúlyt, a tavalyi 4 százalék körüli éves gazdasági növekedést és az infláció év végi, 6,8 százalékos mértékét. Ő is utalt arra, hogy hajlanak a párbeszédre, s példaként – többek között – a reprezentációs költségek elszámolásának változását hozta fel.
Parragh László, az MKIK elnöke rámutatott: a célok elérése, a sikeres uniós csatlakozás érdekében továbbra is szükség van a kormány és a gazdaság szereplői közötti párbeszédre, amelyben a jövőben is aktív szerepet vállal a politikailag független kamara.