A szavazópolgár a nagyvárosban ül a képernyő előtt és nézi a képernyőn Demszky Gábort.
Demszky Gábor szereti a kamerát. Mint kacsa a nokedlit. A politikusokat nehéz telefonvégre kapni. Ha kamera van a láthatáron, Demszky felveszi a telefont. És pattan. Ellenőrzi az építkezést. Átvágja a szalagot. Hölgyeket ajnároz karácsony előtt a menhelyen. Egy polgármesternek ezt így kell csinálni.
Demszky Gábor virtuóz a médiában. Fizikai alkata megfelelő. Magas. Jól látszik. Nagy arca van, melyen tükröződnek az érzelmek. A közönség imádja. Nem besomfordál valahova, hanem bejön. Leül, feláll, dolgozik. Mintha ott sem lenne a kamera. Pedig pontosan tudja, hol van. Még a hátterekre is ügyel. Szignifikáns motívumok elé helyezkedik. Demszky Gábor azért jó a médiában, mert úgy viselkedik, mint egyébkor. Ő – ő. Ez nagy érték a politikában.
Demszky Gábornál médiahasználat tekintetében csak Orbán Viktor tehetségesebb. Demszkyvel egy szinten hárman vannak. Dávid Ibolya. Mert hívő. Ám táncol is a kamera előtt, ha kell. Pokorni Zoltán. Mert mindig szelíd. Kovács László. Amíg szelíd volt és rövid. Árfolyama mostanság zuhan. Ezek nagy emberek. De ki vannak szolgáltatva. A vox populi dönt. Nem igazán a választásokon. Az idő dönt. Olyan ez, mint a hullámvasút. Fel, s alá. Fel, s alá. Hordom őket fel, s alá. (Shakespeare)
Demszky Gábor a médiában időnként alakot vált. Küzd. Valakinek valamit jól megmond. Arca ilyenkor szigorú, hangját megemeli, harcias. Elemében van. Ez a Demszky az igazi Demszky. A Vadsuhanc. A szavazópolgár kimegy március 15-én a Petőfi-szoborhoz. Ilyenkor egy városatyának illik előadnia, hogy 1848. március 15-én esett az eső. És a többi. Demszky nem emlékezik. A Vadsuhanc a Petőfi-szobornál jobbára csak kiabál. El a kezekkel a sajtótól. Nem tűrjük tovább. Irgum-burgum. Munkásököl, vasököl. Ilyeneket szaval a Vadsuhanc. A polgári körök ezt a ragadványnevet túl bájosnak találják. Az új ragadványnév születendőfélben van.
Demszky Gábor profi tüntetésszervező. Most ellene demonstráltak. Először. A sajtóban a tüntetésről egyetlen híradás jelent meg. A Magyar Nemzetben június 11-én, kedden. A labdás demonstráció június 13-án, csütörtökön történt. Több ezren tiltakoztak. Az Erzsébet tér keleti felén a nemzeti gödör fölött van egy csodálatos park. Orbán Viktor kormánya építtette a fővárosiaknak. Sajnálatos jogvita folytán a Gyönyörök Kertje be van kerítve. A kerítést a környékbeliek úgy hívjak: vasfüggöny. A demonstráció jelképesen birtokba vette az Erzsébet tér elkerített részét.
Demszky Gáborral kapcsolatban most egy esettanulmány következik. Bonclelet. A tények tükrében mutatja be a Vadsuhanc és rockzenekarának politikai karakterét. A tisztelt olvasó nyugodtan átugorhatja e szöveget. Vagy félreteheti estére. De rögzíteni kell ezt a napot. Unokáink kutatni fogják. Az anyag a Rendszerváltozás című fejezetben jelenik majd meg.
2002. június 13-án, csütörtökön Budapesten ragyogóan sütött a nap.
6 óra 15 perckor az m1 jelű televízió reggeli műsorában a demonstráció szervezői beharangozták az esti eseményt. 6 óra 45 perckor a szervezők bejárták az Erzsébet teret.
7 órakor a vasfüggöny egyetlen egyenruhás őrének kitűzőjén megpillantották az NKÖM (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) feliratot.
7 óra 15 perckor felhívták a kultuszminisztert. Kérték, hogy az esti demonstráció végén a Szézám, tárulj jelszó skandálásakor az egyenruhás őr tárja fel a vasfüggönyt. Ezen a ponton a tüntetők Görgey Gábor megéljenzését tervezték. A kultuszminiszter készségesnek mutatkozott.
8 órakor a demonstráció szervezői látták, hogy másfajta egyenruhás kertészek nyírják a csodálatos pázsitot. Ezek a Várgondnokság emberei voltak.
9 órakor a szervezők felhívták a Várgondnokságot. Kérték, hogy a Várgondnokság egyenruhásai ne akadályozzák meg, hogy az NKÖM egyenruhása az esti órákban megnyissa a vasfüggönyt. Az illetékes Szemkő Katalin nevében Viszkidenszky András derűsen vette az üzenetet.
12 órakor Demszky Gábor és Görgey Gábor nagy hirtelen megkötötték a semmi-paktumot. Ugyanazt, amit korábban az Orbán kormánnyal is megkötöttek. Nyüzsögtek a kamerák. Mi változott? Kérdezték a kamerák. Demszky Gábor ekkor Vadsuhanc alakját öltötte föl. Beleszigorkodott a kamerába. Semmi sem változott! Mondott még valami szillogizmust a készültségi fok elismeréséről. És szidta Orbán Viktort. Demszky Gábor arca ilyenkor nem felemelő látvány. A kamerák ekkor nyilván megkérdezték, hogy ha most már minden rendben van, akkor miért nem nyitják ki a kerítést. E kérdés nem szerepelt a tudósításban. A rá adható válasz sem. De a kérdés tarka lepkéje ott libegett a levegőben. A tévécsatornák ontották a tudósítást. Ezért folytatni kellett a színjátékot.
14 órakor Demszky Gábor sajtótájékoztatót tartott az Erzsébet tér keleti felén. A bekerített Kelet-Berlinben. Megint nyüzsögtek a kamerák. A főpolgármester kezében malterosvödör volt, benne szerszámok. Az aktus és a tudósítás azt kívánta szimbolizálni, hogy a létesítmény még nincs készen. Az egyik kamera szerint a főpolgármester vakolni is akart egy kicsit, de nem volt mivel. A malterosvödör vadonatúj volt. A fángli és a simító is. Ezeket az eszközöket a környéken lakók az ötven lépés távolságra található 1000 apró cikk boltban vásárolják. A kutyakomédia ezen pontján a kamerák már mind a demonstrálók pártján állottak. Az egyik kamera megmutatta a föld alatti szinteket is. Hogy azok is mennyire nincsenek készen. Végre láthatta a szavazópolgár a tévéképeken, hogy azok is készen vannak. Tökéletesen készen.
17 órakor Kelet-Berlinben kétféle egyenruhában nyüzsögtek az őrök. Többtucatnyian. Egy szigorú fax is érkezett. Természetesen a Várgondnokságról. Utoljára ilyen egy rendszerváltozás előtti húsvétkor történt. Az úgynevezett bárányos tüntetésen. A szentkirályszabadjai szovjet katonai repülőtér parancsnoka összevonatta az őrséget. Kicsivel később a Medgyessy–Horn–Kovács–Grósz-féle MSZMP-rendőrséget vonatták össze. Orbán Viktor és Kis János ellen. Tettlegesség is történt. Most Demszky Gábor nevében a Várgondnokság vonatta össze az őrséget. Tettlegesség nem történt.
17 óra 15 perckor a demonstráció szervezői újra hívták a kultuszminisztert. Elérhetetlen volt. Másnap sajnálattal közölte, hogy szerette volna kinyittatni a kerítést, de sajnos a Várgondnokság nem engedte.
18 órakor az Erzsébet tér bekerítetlen nyugati felén (Nyugat-Berlin) derűsen zajlott a demonstráció. Volt szónoklat, éneklés meg nevetés. És próba a Szézám, tárulj játékból.
19 órakor a demonstrálók körbesétálták Kelet-Berlint.
19 óra 15 perckor több ezer torok skandálta a Szézám, tárulj jelszót. Halkan és ritmikusan. Háromszor egymás után. Szézám nem nyílt ki. Az áprilisi ifjak nem vették elő a 19-es villáskulcsot, pedig ott lapult a zsebükben. Ezzel lehet húsz perc alatt szétszedni a kerítést. Nagy csend támadt. A demonstrálók megérintették egymást, és egymást érintve énekelték el halkan a Himnuszt. Aztán kitörő örömmel dobálták a labdákat. Előbb csak fölfelé. Aztán egymásnak. Aztán valaki bekosárlabdázta az elsőt a kerítés mögé. Megtapsolták. Csodás figurákat láttunk. Helyből, nekifutásból, pördüléssel, beütéssel. Röpültek befelé a labdák. Szépen festettek a frissen nyírt gyepen. Aztán volt még egy kis éneklés. A legnagyobb sikere a Lovamat kötöttem piros almafához című népdalnak volt. Aztán mindenki hazament.
21 órakor az őrök buzgón adogatták kifelé a labdákat az arra sétálóknak. A labdákat a tüntetők hozták. Háromszáz darabot a szervezők saját pénzükön vásároltak, hogy mindenkinek jusson legalább egy labda. Nagyon sok demonstrálónak nem jutott labda. A szervezők arra kérték a főpolgármestert, hogy a labdákat továbbítsa a fóti gyermekvárosba. Ez estére köztudott volt a környéken.
22 órakor a környékbeli asszonyok észlelték a labdakiadogatási akciót. Összesereglettek és betiltották a labdaüzletet.
Demszky Gábor pórul járt. Másnap a reggeli tévék ontották a tudósításokat. Demszky pénzügyminisztere, Atkári János magyarázott. Sápadt volt. Lógott a feje. Az egyik kereskedelmi tévé csinos riporternője majdnem összeveszett Atkári Jánossal a képernyőn. Hogy tényleg, miért is nem lehet ott labdázni. Atkári megsemmisült. Nem mondhatta ki, ami köztudott. Ez a kerítés napi nyavalyás ezer dollár kötbért jelent valakinek.
Demszky Gábor másnap délelőtt csíkos ingben jelent meg a tetthelyen. Ismét nyüzsögtek a kamerák. Újabb egyenruhás csapat érkezett. A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat emberei. És egy narancssárga teherautó. A labdákat kék nejlonzsákokba csomagolták. Demszky Gábor, a Vadsuhanc újra beleszigorkodott a kamerákba. A labdákat elküldi Orbán Viktornak. Demszky „elvárja Orbán Viktortól, hogy a labdákat a fóti gyermekvárosnak adományozza”. Demszky Gábor a más labdájából akart politikai tőkét kovácsolni magának. Nevetségessé tette magát. A labdák a kék nejlonzsákokban egy narancssárga autó tetején azóta is ide-oda kóvályognak a fővárosban. Mint Örkény egypercesében a mérgezett pogácsa. Költői gondolat.
Demszky a konfrontatív politizálás művésze. Ha ellenfél kormányoz, Demszky Savonarola szerepét játssza. De saját kormányaival, sőt saját koalíciójával is imád veszekedni. Hol kommunistázza őket, hol nem. Demszky a permanens forradalom eszméinek bűvöletében szocializálódott. És úgy maradt. Demszky körül permanensen áll a bál.
A kunbélák uralkodói csoportosulása zárvány a borostyánban. Százéves göb az 1100 éves drágakőben. Ezek terroristák. Idegen hatalmakra és fegyverekre támaszkodnak. Egymás között szaporodnak. Nemzetellenes apparátusokba tömörülnek. Szálasijuk unokájából médiasztárt, Kolozsváry Borcsájuk unokájából minisztert, pufajkásukból és titkos tisztjükből kormányfőt faragnak. Közben besúgják egymást. Múltjuk olyan, mint a jelenük. Keresik identitásukat, de nem találják. Folyamatosan átkeresztelkednek. Időnként megölnek maguk közül egyet-egyet. Aztán karon fogva koszorúznak. És mindig reformálnak. Az általuk föltalált folyamatos átszervezés ideológiája a hatalom megtartásának biztos bolsevik eszköze. Ezért mindig felül vannak. De már nem sokáig. Rezeg a léc.
Demszky Gábor korábban sok jót tett. Felismerte és meghatározta a kunbélákat. Megpróbálta őket megreformálni. De beléjük ragadt. Demszky tehetséges ember. Értékrendje azonban nekünk vézna. Az értékek terén legfölül áll Demszky Gábornál a politikai konfrontáció, mint erotikus nászi tánc. Mint permanens önkiélés. Ennek célja a hatalom megragadása, megtartása és gyakorlása. Ennek eszköze a médiahasználat. Demszky Gábornál csak ezután jön a város. Ami szerinte egy hatalmas nagy üzlet. És hol van Magyarország? Demszky fővárosa csak egy vacak világváros a sok közül. És nem Budapest – Magyarország fővárosa.
Demszky Gábor ismét főpolgármester kívánna lenni. Az Egyesült Államok elnökének két politikai ciklus jár. A római pápa haláláig az, aki. Demszky Gábor három ciklus után maga alá kaparná a kunbélákkal a negyediket is. A liberális gondolkodók sürgősen váltsák le pártjuk vezérkarát. Demszky Gábor nem római pápa. Demszky Gábor, isten veled!
Tiszteletteljes kérés a polgári körökhöz. A nyolcezer vezetőhöz. Az őszi önkormányzati választásokon váltsák le Demszky Gábort, a Vadsuhancot. A Vadsuhanc megtette kötelességét, a Vadsuhanc mehet. Keressenek helyette valakit, aki a város atyja tudna lenni. Schmitt Pál ante portas. Az új király azonban ne kergesse szét Demszky Gábor csapatát. Van ott sok kitűnő szakember. Ezek szakértelmét az új király majd illő javadalmazás fejében vegye meg. De cégeiknek ne adjon a továbbiakban megrendelést. Elboldogulnak azok a versenypiacon is.
Demszky Gábor ellen a demonstráció áttörte a szoclib médiabirodalmak falait. De nem lehet mindennap szabadságharcot csinálni. Új médiatörvény kell. Életszerű. Mely megszünteti a médiaterrort.
Magyarországon a választási eredményeknek megfelelő médiaegyensúly törvényes megteremtése elodázhatatlan politikai feladat.
(Folyt. köv. pénteken: 6. Révész Sándor és a Népszabadság)
Alaszkában dőlhet el Ukrajna sorsa – üzent a német kancellár
