Környezetvédelmi szerződést kötnek a jelöltekkel

Szerződést kíván kötni a Levegő Munkacsoport a fővárosi képviselő- és polgármesterjelöltekkel Budapest környezeti állapotának javításáért. A környezetvédők így kívánják elérni, hogy az önkormányzatok komolyan vegyék és megvalósítsák a munkacsoport ajánlását, amelyet – a szerződéstervezettel együtt – várhatóan ma juttatnak el az érintettekhez.

A Levegő Munkacsoport a fővárosi önkormányzatoktól várja Budapest környezeti állapotának javítását. A környezetvédő szervezet szakértői állítják: a környezet jelen állapota miatt felgyorsult migrációs folyamatok nemcsak az aktív népességre, hanem a gazdaságra is hatnak, ugyanakkor rontják a meglevő infrastruktúra kihasználtságát; a környezeti helyzet romlása miatt ugyanakkor csökken Budapest tőke- és idegenforgalmi vonzereje is.
A munkacsoport a napokban nyilvánosságra hozta ajánlásait, amelyek a környezeti állapot javítását szolgálják. Az elkövetkezendő négy évben végrehajtandó feladatok megoldását a javaslatcsomag a kormány és a helyhatóságok illetékességébe sorolja, ugyanakkor kiemeli a civil kontroll szerepét. A társadalom érdekeit szolgálná, ha nagyobb betekintést nyerne az önkormányzatok munkájába, ha a rendeleteket a helyi sajátosságokhoz igazítanák, a közvagyont érintő terveket nyilvánosan kezelnék.
A környezet védelmét szem előtt tartva a munkacsoport szigorítaná a favédelmi rendeletet s a társadalmi károkkal arányosan szankcionálná a szabálysértéseket, mint például a növényzet károsítása, szemetelés, ingatlanok karbantartásának elmulasztása. Javasolják továbbá, hogy a zöldmezős beruházásokat olyan díjakkal és adókkal terheljék, amelyek fedezetet nyújtanak a kapcsolódó társadalmi költségekre. Az új beruházásokra pedig szigorúan hárítsák át az általuk okozott környezeti károk helyrehozatalának megfizetését – vagyis ültessék át a gyakorlatba „a szennyező fizet” elvét. Az ember egészséges környezethez való joga nem csorbulhat az új beruházások javára – állítják a környezetvédők, akik szeretnék elérni a zöldfelületek beépítésére vonatkozó rendeletek szigorítását, sőt egyes kerületrészekben szükségesnek tartják a beépítési moratórium elrendelését is.
A szervezet szót emel a mélygarázsok építése, a városi zöldterületek átminősítése, illetve az ezek rovására létrehozott parkolóhelyek ellen is. A szakértők szerint csakis rendszeres ellenőrzéssel és szankcionálással lehetne kikövetelni a telkekkel, földterületekkel kapcsolatos tulajdonosi kötelezettségek betartását – ideértve az állam, az önkormányzatok, a MÁV és a honvédség területeit is. A jelenlegi közlekedési politikán is változtatni kell, elsősorban a tömegközlekedés terén: a fővárosi autóforgalmat nagy részben az agglomerációs terülek és Budapest közt ingázók generálják. A gépkocsiforgalom csökkentése érdekében a munkacsoport a kötöttpályás tömegközlekedési hálózat fejlesztését, illetve a BKV, MÁV, Volánbusz közös bérletének bevezetését javasolja – utóbbit már jövő januártól.
A felmérések szerint a lakosság üzemanyag-fogyasztása egyre inkább megközelíti a fejlett országokét, míg az energiahatékonyság területén igen nagy elmaradásaink vannak az Európai Unió tagországaihoz képest. A rosszul megválasztott építésmódok és a zöldterületek csökkenésének egyenes következménye, hogy a főváros nem hűl le az éjszakai órákban. A klímaberendezések használata azonban nagymértékben növeli a villamos energia fogyasztását.
Ökologius építésmóddal, a távfűtési rendszer korszerűsítésével enerigagazdálkodásunkban is jó eredményeket érhetünk el – állítják a szakemberek, akik ajánlásukat várhatóan ma juttatják el Budapest főpolgármester-jelöltjeinek, a kerületi polgármesterjelölteknek és a Fővárosi Közgyűlés képviselőjelöltjeinek. Ha a szerződést a jelöltek nem írják alá, az jelzésértékű lesz a választópolgárok számára – vélik a csoport munkatársai.