Úthálózat-fejlesztés: változó elképzelések

A gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésekor kiemelt feladat az M3-as, M5-ös és M7-es autópályák meghosszabbítása az országhatárig, az M0-s fővárosi útgyűrű további szakaszainak megépítése, a 4-es, 6-os és 8-as főutak gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Megépül továbbá az M4–M8 autópálya Veszprém–Dunaújváros–Szolnok között. Ruppert László, a GKM közlekedési államtitkára tegnap elmondta: az előző kormány által elfogadott tizenöt éves program célkitűzései helyesek, ám néhány ponton változtatni kíván a tárca, így például megvizsgálják az M65-ös sztráda nyomvonalát. A Polgár utáni M3-as, tervezés alatt álló szakaszai közül a B nyomvonalat támogatja a tárca – ami rövidebb úton éri el Nyíregyházát –, a hajdúsági és nyírségi főváros felé vezető gyorsforgalmi utakat egy időben kezdik el építeni. Kiemelten kezeli a minisztérium a Budapest körüli M0-s autóút már meglévő szakaszainak bővítését, illetve a hiányzók megépítését, ebben a programban szerepel az M0-s északi Duna-hídja is.
A kivitelezőket minden esetben közbeszerzési pályázaton választják ki – hangsúlyozta Ruppert László. Nem állítják le a Széchenyi Plusz program alapján megkezdett 38 elkerülő és kapacitásbővítő út építését, ám azoknál a projekteknél, ahol még nincs kivitelező, a közbeszerzési normákat érvényesítik. Az M7-es egyes dél-balatoni és a határ menti szakaszaira a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. rendelkezik a szükséges építési és környezetvédelmi engedélyekkel, így a beruházást – az előző kormány tervei szerint ez júniusban történt volna – el lehetne kezdeni. Ruppert László lapunknak a továbbépítésről annyit mondott, hogy a kivitelezőt közbeszerzési pályázaton választják ki ebben az esetben is, így az NA-val újra kell tárgyalni a kivitelezőket érintő műszaki előírásokat.
Az autópálya-építéseket bonyolító, illetve a végrehajtásért felelős szervezetek a jövőben nem a Magyar Fejelsztési Bank Rt., hanem a GKM irányítása alá tartoznak. A beruházásokhoz szükséges forrásokat nem elsősorban hazai pénzintézetek segítségével teremtik elő, hanem az EIB-től és az EBRD-től, a költségvetési pénzek mellett elsősorban az Európai Unió támogatására számít a GKM. Az ISPA-források mellett a csatlakozást követően a kohéziós alapokat is igénybe lehet venni, ennek mértéke – a helyettes államtitkár szerint – évi harmincmilliárd forint.
Az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a közbeszerzés, hanem az EU-pénzekre való várakozás is késlelteti a hazai gyorsforgalmiút-építést. Mint ismeretes, az Orbán-kormány idején is igényelt az ország támogatást gyorsforgalmiút-építésre, amit az EU különböző indokokra hivatkozva visszautasított. Abban az esetben, ha mégis lesz EU-pénz, az átfutási idő legkevesebb két év.
A MÁV Rt. személyi változásairól kapcsolatban Réthy Imre, a GKM közigazgatási államtitkára elmondta: ebben a kérdésben nem határozott még a tárca. A napokban várhatóan nem leváltásokról döntenek.