Belső vizsgálatot rendelt el a MÁV vezetése

Teljes a hírzárlat a MÁV Rt.-nél arról a belső vizsgálatról, amit annak kiderítésére rendeltek el: kik szivárogtattak ki információkat a január 23-án leállított Bz-motorkocsikkal kapcsolatban. A szakszervezetek szerint a MÁV jól döntött, amikor kivonták a forgalomból a hibás szerelvényeket, bár hozzátették: a MÁV vezetése előtt két korábbi tengelytörés ismert volt, a kormányzatnak biztosítani kellene a megfelelő közszolgáltatást.

Munkatársainktól
2003. 01. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Belső vizsgálatot rendelt el a MÁV Rt. vezetése annak kiderítésére, kik szolgáltattak ki olyan információkat a leállított Bz motorkocsikról, amit a társaság nem kommunikált. Információink szerint ez a kérdés jobban foglalkoztatja a MÁV felső vezetését, mint a tengelytörésgyanús motorvonatok kivizsgálása. Érdeklődésünkre Kanyó László, a MÁV Rt. közkapcsolati igazgatója elmondta: minden vállalatnak van egy belső rendszere, amiben meghatározzák ki és miről nyilatkozhat a sajtónak. Ha valaki ezt a rendet nem tartja be, felelősségre vonható. Kanyó László a MÁV belső ügyének nevezte a felelősségre vonás mértékét abban az esetben, ha valamelyik kollégáról kiderül, hogy adatokat szolgáltatott.
Mint ismert, a MÁV vezetésének döntésére 219 Bz típusú mellékvonali motorkocsit küldtek azonnali hatállyal a javítóműhelyekbe, ezért január 23-án hajnaltól harminchárom vonalon teljesen leállt a közlekedés, mindez 520 települést és tizenegyezer utazni szándékozót érintett. Az utasok döntő része csak a vasútállomáson értesült a történtekről, mivel a MÁV előző este jelentette be a Bz-k kivonását. A MÁV ezt azzal indokolta, hogy azonnal dönteni kellett, mivel az átvizsgált motorvonatok harminc százalékának hibás volt a hajtott tengelye.
Ugyanakkor tavaly novemberben két, utasokat szállító szerelvény szenvedett tengelytöréses balesetet; a motorkocsikra mind a járműjavítók, mind a mozdonyvezetők panaszkodtak – több mozdonyvezetőt, aki tavaly nyáron az új fékrendszerre panaszkodott, lefokoztak vagy műhelybe küldtek –, az átfogó vizsgálat azonban csak 2003. január 6-án kezdődött. Kanyó László kérdésünkre elmondta: voltak egyedi esetek, ezért a MÁV vizsgálatot rendelt el, de ekkor még nem lehetett dönteni a motorkocsik azonnali leállításáról. Ki kellett dolgozni egy technológiát, és megbízni e feladattal a járműjavítókat, ezért az átfogó vizsgálat januárban kezdődhetett. A közkapcsolati igazgató szerint korai még arról beszélni, mennyibe került a 219 Bz átvizsgálása a MÁV-nak. Értesüléseink szerint a MÁV a szolnoki és a szombathelyi járműjavítókat és egy külső céget, az Alvera Kft.-t bízott meg a motorkocsik vizsgálatával, ami több tízmillió forintjába kerül a társaságnak. Kilencven motorkocsin végeznek el tengelycserét, 180 millió forint értékben.
A MÁV járműparkja elavult, évről évre kevesebb pénz jut a karbantartásra és felújításra, normális esetben évente mindössze 35 Bz átvizsgálására van lehetőség. Kanyó László szerint más járműtípusoknál nem regisztráltak olyan eseteket, melyek szerint soron kívüli vizsgálatra vagy a forgalomból történő tömeges és azonnali kivonásra lenne szükség. Csillag István miniszter január 23-án egy rendelettel felfüggesztette a MÁV közszolgálati kötelezettségét azokon a vonalakon, ahol leállt a közlekedés, ezzel a MÁV-ot a kártérítéstől is mentesítette. A MÁV megtéríti azoknak az utasoknak a jegyét, akik havi- és félhavi bérlettel rendelkeznek, és 23-án, 24-én a Volán-társaságok autóbuszait voltak kénytelenek igénybe venni. Kanyó László elmondta: erre nem lennének kötelesek, a MÁV részéről ez egy gesztus. A költségek még nem ismeretesek.
A vonatok pótlására lett volna lehetőség, ugyanis a motorvonatok mellékkocsijait nem vonták ki, és mivel télen kevesebb tehervonat közlekedik, az alacsony tengelyterhelésű dízelmozdonyokat is forgalomba lehetett volna állítani. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a MÁV vezetése „nem állt a helyzet magaslatán” a forgalom leállásakor. Értesüléseink szerint ez arra is visszavezethető, hogy Udvari László, a MÁV Rt. elnöke és Mándoki Zoltán vezérigazgató között igen élesek az érdekellentétek.
Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke lapunknak elmondta: hoszszabb folyamat eredménye, hogy a Bz-motorkocsipark harminc százaléka üzemképtelenné vált. Az érdekvédő szerint az évente elvégzendő vizsgálatok során nem ügyeltek kellő alapossággal a tengelyek állapotára, ezért a MÁV vezetésének meg kell találnia a felelősöket. Gaskó úgy vélte: a társaság jól döntött, amikor az utasok biztonsága érdekében leállította a hibás szerelvényeket.
Az eddigi vizsgálatok alapján kiderült, hogy mind a mozdonyvezetők, mind az utasok komoly veszélynek voltak kitéve – mondta lapunknak Borsik János. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke megjegyezte, hogy a MÁV Rt. vezetése előtt két korábbi tengelytörés már ismert volt. Az érdekvédő bírálta a társaságnak az utasok tájékoztatását illető intézkedéseit, szavai szerint ebben a tekintetben a sztrájkok is jobban voltak megszervezve. Borsik szerint elengedhetetlen a 30-35 éves mozdonypark lecserélése. A Vasutasok Szakszervezete sürgeti azon a kormányzati döntések meghozatalát, amelyek biztosítják a megfelelő színvonalú közszolgáltatást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.