Belső vizsgálatot rendelt el a MÁV Rt. vezetése annak kiderítésére, kik szolgáltattak ki olyan információkat a leállított Bz motorkocsikról, amit a társaság nem kommunikált. Információink szerint ez a kérdés jobban foglalkoztatja a MÁV felső vezetését, mint a tengelytörésgyanús motorvonatok kivizsgálása. Érdeklődésünkre Kanyó László, a MÁV Rt. közkapcsolati igazgatója elmondta: minden vállalatnak van egy belső rendszere, amiben meghatározzák ki és miről nyilatkozhat a sajtónak. Ha valaki ezt a rendet nem tartja be, felelősségre vonható. Kanyó László a MÁV belső ügyének nevezte a felelősségre vonás mértékét abban az esetben, ha valamelyik kollégáról kiderül, hogy adatokat szolgáltatott.
Mint ismert, a MÁV vezetésének döntésére 219 Bz típusú mellékvonali motorkocsit küldtek azonnali hatállyal a javítóműhelyekbe, ezért január 23-án hajnaltól harminchárom vonalon teljesen leállt a közlekedés, mindez 520 települést és tizenegyezer utazni szándékozót érintett. Az utasok döntő része csak a vasútállomáson értesült a történtekről, mivel a MÁV előző este jelentette be a Bz-k kivonását. A MÁV ezt azzal indokolta, hogy azonnal dönteni kellett, mivel az átvizsgált motorvonatok harminc százalékának hibás volt a hajtott tengelye.
Ugyanakkor tavaly novemberben két, utasokat szállító szerelvény szenvedett tengelytöréses balesetet; a motorkocsikra mind a járműjavítók, mind a mozdonyvezetők panaszkodtak – több mozdonyvezetőt, aki tavaly nyáron az új fékrendszerre panaszkodott, lefokoztak vagy műhelybe küldtek –, az átfogó vizsgálat azonban csak 2003. január 6-án kezdődött. Kanyó László kérdésünkre elmondta: voltak egyedi esetek, ezért a MÁV vizsgálatot rendelt el, de ekkor még nem lehetett dönteni a motorkocsik azonnali leállításáról. Ki kellett dolgozni egy technológiát, és megbízni e feladattal a járműjavítókat, ezért az átfogó vizsgálat januárban kezdődhetett. A közkapcsolati igazgató szerint korai még arról beszélni, mennyibe került a 219 Bz átvizsgálása a MÁV-nak. Értesüléseink szerint a MÁV a szolnoki és a szombathelyi járműjavítókat és egy külső céget, az Alvera Kft.-t bízott meg a motorkocsik vizsgálatával, ami több tízmillió forintjába kerül a társaságnak. Kilencven motorkocsin végeznek el tengelycserét, 180 millió forint értékben.
A MÁV járműparkja elavult, évről évre kevesebb pénz jut a karbantartásra és felújításra, normális esetben évente mindössze 35 Bz átvizsgálására van lehetőség. Kanyó László szerint más járműtípusoknál nem regisztráltak olyan eseteket, melyek szerint soron kívüli vizsgálatra vagy a forgalomból történő tömeges és azonnali kivonásra lenne szükség. Csillag István miniszter január 23-án egy rendelettel felfüggesztette a MÁV közszolgálati kötelezettségét azokon a vonalakon, ahol leállt a közlekedés, ezzel a MÁV-ot a kártérítéstől is mentesítette. A MÁV megtéríti azoknak az utasoknak a jegyét, akik havi- és félhavi bérlettel rendelkeznek, és 23-án, 24-én a Volán-társaságok autóbuszait voltak kénytelenek igénybe venni. Kanyó László elmondta: erre nem lennének kötelesek, a MÁV részéről ez egy gesztus. A költségek még nem ismeretesek.
A vonatok pótlására lett volna lehetőség, ugyanis a motorvonatok mellékkocsijait nem vonták ki, és mivel télen kevesebb tehervonat közlekedik, az alacsony tengelyterhelésű dízelmozdonyokat is forgalomba lehetett volna állítani. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a MÁV vezetése „nem állt a helyzet magaslatán” a forgalom leállásakor. Értesüléseink szerint ez arra is visszavezethető, hogy Udvari László, a MÁV Rt. elnöke és Mándoki Zoltán vezérigazgató között igen élesek az érdekellentétek.
Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke lapunknak elmondta: hoszszabb folyamat eredménye, hogy a Bz-motorkocsipark harminc százaléka üzemképtelenné vált. Az érdekvédő szerint az évente elvégzendő vizsgálatok során nem ügyeltek kellő alapossággal a tengelyek állapotára, ezért a MÁV vezetésének meg kell találnia a felelősöket. Gaskó úgy vélte: a társaság jól döntött, amikor az utasok biztonsága érdekében leállította a hibás szerelvényeket.
Az eddigi vizsgálatok alapján kiderült, hogy mind a mozdonyvezetők, mind az utasok komoly veszélynek voltak kitéve – mondta lapunknak Borsik János. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke megjegyezte, hogy a MÁV Rt. vezetése előtt két korábbi tengelytörés már ismert volt. Az érdekvédő bírálta a társaságnak az utasok tájékoztatását illető intézkedéseit, szavai szerint ebben a tekintetben a sztrájkok is jobban voltak megszervezve. Borsik szerint elengedhetetlen a 30-35 éves mozdonypark lecserélése. A Vasutasok Szakszervezete sürgeti azon a kormányzati döntések meghozatalát, amelyek biztosítják a megfelelő színvonalú közszolgáltatást.
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
