Kérdés az, hogy miként lehet ezt megvalósítani. Faludi Sándor szerint a gazdavilág politikai képviseletét kell elsősorban megteremteni. Ugyanis a többszázezres, a kisgazda szellemiséggel szimpatizáló tábornak ma nincs igazán képviselete. Ezzel büntette a választó a széthúzó, marakodó FKGP-t, amikor a tavalyi országgyűlési választásokon súlyos vereséget szenvedett, s egy százalék alatti eredményt ért el a kisgazdapárt. Faludi Sándor ha rágondol, még most is hátborzongatónak tartja az előző évtized botránysorozatát, amely mindvégig mélységesen sértette az önbecsülésében mindig büszke, karakteres gazdatudatot.
– Ezért is értenek velem egyre többen egyet a gazdavilágot országosan is megjelenítő gazdakörökben. A Független Kisgazdapárt eddig csupán formailag létezett, mert a tradicionális szellemiség pártja tartalmát tekintve a mai napig meg sem alakult! Ebből következően kapitális tévedés arról beszélni, hogy az FKGP összeomlott, meg hogy „szétverte a Fidesz”, hiszen hogyan omolhatna össze az, ami valójában nem is létezik! Természetesen nem a szavazóbázisra, a tagságra gondolok, hanem azokra, akik ide juttatták a pártot. Nem történt más, mint hogy az ördög ügyvédje megélhetési segédeivel eltérített bennünket már 1989-ben.
– Ha jól tudom, Orbán Viktor azt kérte, hogy a bizottság gerincét a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) képezze, és kapjanak benne képviseletet a polgári pártok, egyesületek, polgári körök, civil szervezetek és a tudományos közélet agrárpolitikai személyiségei és szakértői.
– Erről van szó. Érdeklődéssel figyeljük azt a vergődést, amellyel egyesek most szeretnék talpra állítani a kisgazdapártot, de erőlködésük sikertelen, mert a Torgyán nélküli, torgyánista csoportosulások harcolnak egymással a vezetés megszerzéséért. Vissza kell térni a gyökerekhez, ugyanis hasonló helyzetben vagyunk, mint amikor Nagyatádi Szabó István, majd később, az 1930-as évek elején Nagy Ferenc bissei és Kovács Béla mecsekaljai kisbirtokos gazdák az egykori falusi ’48-as körökből, olvasó- és legényegyletekből, legeltetési társulásokból, vagyis a hiteles gazdatudatból és keresztény magyar szellemiségből növesztették ki Magyarország legerősebb gyökérzetű történelmi pártját, a Független Kisgazdapártot.
– Tehát egy széles társadalmi bázison nyugvó politikai érdekképviseletet akarnak létrehozni?
– Igen. Pontosan ezért kerül a szerveződés középpontjába a Magosz, mert ez a nyolcszázhúsz gazdakör már alulról szerveződött. S a magyar termőföld több mint ötven százaléka már most a magángazdák tulajdonában van. Ez azt is jelenti, hogy van újra mit féltenie a magyar gazdatársadalomnak. Ezeknek az érdekképviseleteknek – és itt nemcsak a gazdakörökre, hanem más szerveződésekre, földvédő mozgalmakra, avagy polgári pártokra is gondolok, mint például az MDF, ahol is Lezsák Sándor, Font Sándor létrehozták a Nemzetpolitikai Társaságot – ugyanazok a céljai, mint nekünk, azaz hogy védjük meg a magyar termőföldet.
– Meg kell védeni? Nem túl drámai a fogalmazás?
– Védeni kell, mert veszélyben van. Nem az értékalapú, nemzeti birtokpolitika irányába haladnak a dolgok a kormányváltás óta, hanem a liberális, haszonelvű birtokpolitizálás felé. Még mindig sok az osztatlan, közös tulajdonú, volt szocialista nagyüzem – ezeket a gazdasági társaságok és szövetkezetek bérlik. Voltaképpen ezeknek a vezetői a mostani kormány klientúráját képezik, és e közös tulajdonú gazdaságokat az uniós csatlakozás után tőkés nagyüzemmé akarják átalakítani.
– A családi gazdaságoknak ez miért nem jó?
– Azért, mert megszűnhet a magyar parasztság. De a külföldi rablótőke nemcsak a kisgazdaságokat veszélyezteti, hanem a volt szocialista nagyüzemeket is, mert a birtokokat fokozatosan ki fogja venni vezetőik kezéből, először a bérleti jogot, majd a hétéves moratórium megszűnése után a tulajdonjogot is. Magyarul kicsúszik a magyar termőföld a lábunk alól. Márpedig azé a hatalom, akié a föld! – ezt Bethlen István mondta. Föld nélkül nincs igazi társadalmi és politikai demokrácia.
– Van elég idő a csatlakozásig? Utána mit lehet még tenni?
– Ez a munka nemcsak időszerű, hanem sürgős is. A Fidesz vezetői a közelmúltban jelentették be a párt teljes szerkezeti és személyi átalakítását. Egy keresztény, nemzeti értékrendet képviselő néppártot kívánnak létrehozni. Ennek több tagozata lesz. S amikor ezen újjászerveződött bizottságnak az első, alakuló ülését 2003. január 30-án megtartottuk, akkor Orbán Viktor is úgy minősítette, hogy a tagozatok közül ez fundamentális jelentőségű. Hiszen a földre, a parasztságra, a vidékre épül a magyar élet sajátos tradíciója, a magyar kultúra, mivel a falvak világa őrzi ezeket az értékeket. A mozgalom alapelveit lefektettük már, nem pártot építünk, ezt szeretném hangsúlyozni, nem is kívánunk semmiféle párttal konkurálni. Különösen nem szeretnénk a kisgazdapártban dúló belviszályba beavatkozni. Mi a paraszti, a magyar gazdatársadalom érdekei alapján mozgalomként akarjuk felépíteni ezt az egész szervezetet, az érdekvédő harcot szeretnénk elősegíteni. Ezért kellenek ebbe a szervezetbe elsősorban gyakorló gazdálkodók, hogy szűnjön meg az ügyvédek, a jogászok és más földhöz nem értő emberek egyeduralma – ami a kisgazdapártra jellemző volt az utóbbi időben. Azt akarjuk, hogy a tagság kétharmad része legalább gyakorló gazda legyen.
– Persze a tudós, szellemileg felkészült agrárszakemberek jelenléte nélkülözhetetlen, velük együtt kell kidolgoznunk a programunkat, az új agrárpolitikát. A magyar agrárium alapjait nem a tőkés nagyüzemnek kell képeznie, hanem a családi gazdaságoknak. Ez nemcsak hazai sajátosságainkkal indokolható, hanem azzal, hogy az Európai Unióban is a családi gazdaságok a fundamentumai a mezőgazdaságnak.
***
Nemzeti Föld- és Gazdavédelmi Bizottság
Elnöke: Faludi Sándor
Társelnökei: Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke
Tagjai: Glattfelder Béla, dr. Kékkői Zoltán, Járvás István (Fidesz), Font Sándor (MDF), Fábián Gyula, a Szabad Föld főszerkesztője, dr. Fazekas Sándor, Karcag polgármestere, Szinnyei András agrármérnök (MKDSZ), dr. Tanka Endre, az MTA doktora, dr. Zöld Sándor kandidátus, mérnök-közgazdász
Belső árulás
