A föld most is hatalom

A nemzeti föld- és gazdavédelmi mozgalom csaknem egy évvel ezelőtt bontott zászlót Karcagon, ahol Faludi Sándor karcagi származású, tiszaszentimrei gazdálkodó kopjafát állított a kommunista diktatúrák parasztáldozatainak emlékére. Orbán Viktor volt miniszterelnök a napokban megbízta Faludi Sándor családi gazdálkodót, hogy szervezze újjá és vezesse a Hajrá, Magyarország! mozgalom nemzeti föld- és gazdavédelmi bizottságát. A cél, hogy nemzeti kincsünk, a magyar termőföld maradjon, illetve kerüljön vissza a magyar gazdák tulajdonába, használatába.

Stefka István
2003. 02. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kérdés az, hogy miként lehet ezt megvalósítani. Faludi Sándor szerint a gazdavilág politikai képviseletét kell elsősorban megteremteni. Ugyanis a többszázezres, a kisgazda szellemiséggel szimpatizáló tábornak ma nincs igazán képviselete. Ezzel büntette a választó a széthúzó, marakodó FKGP-t, amikor a tavalyi országgyűlési választásokon súlyos vereséget szenvedett, s egy százalék alatti eredményt ért el a kisgazdapárt. Faludi Sándor ha rágondol, még most is hátborzongatónak tartja az előző évtized botránysorozatát, amely mindvégig mélységesen sértette az önbecsülésében mindig büszke, karakteres gazdatudatot.
– Ezért is értenek velem egyre többen egyet a gazdavilágot országosan is megjelenítő gazdakörökben. A Független Kisgazdapárt eddig csupán formailag létezett, mert a tradicionális szellemiség pártja tartalmát tekintve a mai napig meg sem alakult! Ebből következően kapitális tévedés arról beszélni, hogy az FKGP összeomlott, meg hogy „szétverte a Fidesz”, hiszen hogyan omolhatna össze az, ami valójában nem is létezik! Természetesen nem a szavazóbázisra, a tagságra gondolok, hanem azokra, akik ide juttatták a pártot. Nem történt más, mint hogy az ördög ügyvédje megélhetési segédeivel eltérített bennünket már 1989-ben.
– Ha jól tudom, Orbán Viktor azt kérte, hogy a bizottság gerincét a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) képezze, és kapjanak benne képviseletet a polgári pártok, egyesületek, polgári körök, civil szervezetek és a tudományos közélet agrárpolitikai személyiségei és szakértői.
– Erről van szó. Érdeklődéssel figyeljük azt a vergődést, amellyel egyesek most szeretnék talpra állítani a kisgazdapártot, de erőlködésük sikertelen, mert a Torgyán nélküli, torgyánista csoportosulások harcolnak egymással a vezetés megszerzéséért. Vissza kell térni a gyökerekhez, ugyanis hasonló helyzetben vagyunk, mint amikor Nagyatádi Szabó István, majd később, az 1930-as évek elején Nagy Ferenc bissei és Kovács Béla mecsekaljai kisbirtokos gazdák az egykori falusi ’48-as körökből, olvasó- és legényegyletekből, legeltetési társulásokból, vagyis a hiteles gazdatudatból és keresztény magyar szellemiségből növesztették ki Magyarország legerősebb gyökérzetű történelmi pártját, a Független Kisgazdapártot.
– Tehát egy széles társadalmi bázison nyugvó politikai érdekképviseletet akarnak létrehozni?
– Igen. Pontosan ezért kerül a szerveződés középpontjába a Magosz, mert ez a nyolcszázhúsz gazdakör már alulról szerveződött. S a magyar termőföld több mint ötven százaléka már most a magángazdák tulajdonában van. Ez azt is jelenti, hogy van újra mit féltenie a magyar gazdatársadalomnak. Ezeknek az érdekképviseleteknek – és itt nemcsak a gazdakörökre, hanem más szerveződésekre, földvédő mozgalmakra, avagy polgári pártokra is gondolok, mint például az MDF, ahol is Lezsák Sándor, Font Sándor létrehozták a Nemzetpolitikai Társaságot – ugyanazok a céljai, mint nekünk, azaz hogy védjük meg a magyar termőföldet.
– Meg kell védeni? Nem túl drámai a fogalmazás?
– Védeni kell, mert veszélyben van. Nem az értékalapú, nemzeti birtokpolitika irányába haladnak a dolgok a kormányváltás óta, hanem a liberális, haszonelvű birtokpolitizálás felé. Még mindig sok az osztatlan, közös tulajdonú, volt szocialista nagyüzem – ezeket a gazdasági társaságok és szövetkezetek bérlik. Voltaképpen ezeknek a vezetői a mostani kormány klientúráját képezik, és e közös tulajdonú gazdaságokat az uniós csatlakozás után tőkés nagyüzemmé akarják átalakítani.
– A családi gazdaságoknak ez miért nem jó?
– Azért, mert megszűnhet a magyar parasztság. De a külföldi rablótőke nemcsak a kisgazdaságokat veszélyezteti, hanem a volt szocialista nagyüzemeket is, mert a birtokokat fokozatosan ki fogja venni vezetőik kezéből, először a bérleti jogot, majd a hétéves moratórium megszűnése után a tulajdonjogot is. Magyarul kicsúszik a magyar termőföld a lábunk alól. Márpedig azé a hatalom, akié a föld! – ezt Bethlen István mondta. Föld nélkül nincs igazi társadalmi és politikai demokrácia.
– Van elég idő a csatlakozásig? Utána mit lehet még tenni?
– Ez a munka nemcsak időszerű, hanem sürgős is. A Fidesz vezetői a közelmúltban jelentették be a párt teljes szerkezeti és személyi átalakítását. Egy keresztény, nemzeti értékrendet képviselő néppártot kívánnak létrehozni. Ennek több tagozata lesz. S amikor ezen újjászerveződött bizottságnak az első, alakuló ülését 2003. január 30-án megtartottuk, akkor Orbán Viktor is úgy minősítette, hogy a tagozatok közül ez fundamentális jelentőségű. Hiszen a földre, a parasztságra, a vidékre épül a magyar élet sajátos tradíciója, a magyar kultúra, mivel a falvak világa őrzi ezeket az értékeket. A mozgalom alapelveit lefektettük már, nem pártot építünk, ezt szeretném hangsúlyozni, nem is kívánunk semmiféle párttal konkurálni. Különösen nem szeretnénk a kisgazdapártban dúló belviszályba beavatkozni. Mi a paraszti, a magyar gazdatársadalom érdekei alapján mozgalomként akarjuk felépíteni ezt az egész szervezetet, az érdekvédő harcot szeretnénk elősegíteni. Ezért kellenek ebbe a szervezetbe elsősorban gyakorló gazdálkodók, hogy szűnjön meg az ügyvédek, a jogászok és más földhöz nem értő emberek egyeduralma – ami a kisgazdapártra jellemző volt az utóbbi időben. Azt akarjuk, hogy a tagság kétharmad része legalább gyakorló gazda legyen.
– Persze a tudós, szellemileg felkészült agrárszakemberek jelenléte nélkülözhetetlen, velük együtt kell kidolgoznunk a programunkat, az új agrárpolitikát. A magyar agrárium alapjait nem a tőkés nagyüzemnek kell képeznie, hanem a családi gazdaságoknak. Ez nemcsak hazai sajátosságainkkal indokolható, hanem azzal, hogy az Európai Unióban is a családi gazdaságok a fundamentumai a mezőgazdaságnak.
***
Nemzeti Föld- és Gazdavédelmi Bizottság
Elnöke: Faludi Sándor
Társelnökei: Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke
Tagjai: Glattfelder Béla, dr. Kékkői Zoltán, Járvás István (Fidesz), Font Sándor (MDF), Fábián Gyula, a Szabad Föld főszerkesztője, dr. Fazekas Sándor, Karcag polgármestere, Szinnyei András agrármérnök (MKDSZ), dr. Tanka Endre, az MTA doktora, dr. Zöld Sándor kandidátus, mérnök-közgazdász

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.