A Ház dönt Juhász mentelmi jogáról

A parlament határoz arról, hogy felfüggeszti-e Juhász Ferenc honvédelmi miniszter mentelmi jogát. A kormánypárti politikust Orbán Viktor volt kormányfő jelentette fel, mivel szerinte Juhász az Info Rádióban őt nyíltan antiszemitának és nacionalistának bélyegző nyilatkozatot tett.

Nem kapott többséget a parlament mentelmi bizottságában a Juhász Ferenc (MSZP), valamint Horváth Balázs (MDF) mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó javaslat. A támogató és elutasító szavazatok száma megegyezett, így a testület az Országgyűlésre bízza a döntést; Gémesi György (MDF) mentelmi jogának felfüggesztését nem javasolta a bizottság.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését a Budai Központi Kerületi Bíróság kérte Szili Katalintól, az Országgyűlés elnökétől. Juhászt becsületsértés miatt jelentette fel Orbán Viktor tavaly novemberben, miután a volt kormányfő úgy értékelte, hogy a honvédelmi miniszter az Info Rádióban őt nyíltan antiszemitának és nacionalistának bélyegző nyilatkozatot tett. Az ellenzék érvelése szerint az ügy kivételes, és nem függ össze az MSZP-s politikus képviselői tevékenységével. A mentelmi jog felfüggesztése ellen érvelők viszont azt mondták: a kormányfőnek politikai eszközökkel is módjában áll érvényt szerezni álláspontjának, nem szükséges politikai vitákat a büntetőeljárás útjára terelni.
A bizottság a napirendi pontok előtt hallgatta meg Polt Péter legfőbb ügyészt, aki a rendszerváltás óta összegyűlt tapasztalatokat ismertette a képviselői mentelmi joggal kapcsolatban. Elmondta: államtitoksértés, rágalmazás, becsületsértés, illetve polgárjogi felelősséggel kapcsolatos esetekre a honatyák mentelmi joga nem vonatkozik. A képviselői szólásszabadság ügyében Polt ismertette a Legfelsőbb Bíróság azon határozatát, amely szerint az országgyűlési bizottsági tagoknak felelniük kell a bizottságban elhangzott kijelentéseikért is. A legfőbb ügyész hangsúlyozta: a képviselők mentelmi joga csak a büntetőeljárási törvényben meghatározott cselekményekre vonatkozik, viszont a rendőrségi törvényben felsorolt hatósági tevékenységeket nem érinti.
***
A Székely-ügy. A Székely Zoltán egykori kisgazda képviselő elleni büntetőeljárás során vetette fel a védelem, hogy törvényesen függesztették-e föl a honatya mentelmi jogát. Vitatták azt is, hogy a mentelmi jog felfüggesztése előtt keletkezett bizonyítékokat a rendőrség jogszerűen szerezte-e be. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében egyértelműen fogalmazott: a mentelmi jog az országgyűlési képviselőket korlátozott védelemben részesíti. A képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében kizárt a képviselővel szembeni kényszerintézkedés, kivéve a tettenérés miatti őrizetbe vételt. Kizárt a szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása vagy folytatása. Ezeken kívül minden más, a bűncselekmény megelőzését, leleplezését, bizonyítását szolgáló intézkedés jogszerű – áll az ítéletben. Mindezekből megállapítható – vélte a bíróság –, hogy Székely Zoltánnal szemben a mentelmi jogának felfüggesztése előtt törvényesen járt el a rendőrség, amikor számos, bűnmegelőzés és bűncselekmény bizonyítása érdekében tett intézkedést. Tehát a képviselő tettenéréséhez a rendőrség által nyújtott technikai és szervezeti segítség jogszerű volt. Ebből következően a bíróság megállapította, hogy alaptalan és téves volt az a védői aggály, miszerint Székely ellen a mentelmi jogának felfüggesztése előtt titkos információkat gyűjtöttek, mivel a tettenérés nem esik e körbe, más, hasonló intézkedés pedig egyáltalán nem történt. (SZ. Z:)