Fél lábbal az Európai Unióban

Értékesítési sajátosságaiból adódóan a magyar hűtőipar tulajdonképpen már az EU-ban van, hiszen termékei hatvan százalékát uniós piacokon értékesíti. Hogy ott továbbra is helytállhasson, legfontosabb feladata a versenyhátrányok kiküszöbölése. Az ágazat eredményein a hazai fogyasztás növelése is lendíthet, amelynek feltornázására jó esély van.

Negyvenmilliárd forintos éves árbevételével kicsi, de fontos ága a magyar élelmiszer-gazdaságnak a hűtőipar. Az ágazat nagy előnye, hogy termelésének hatvan százalékát már az exportpiacokon, döntően Nyugat-Európában értékesíti. Legfontosabb exportpiacaink sorrendben Németország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság, de egyre több a görög, az osztrák, a spanyol vevő, illetve a finn és a norvég is, sőt szállítunk gyorsfagyasztott termékeket Japánba, az arab országokba és Dél-Afrikába is – tudtuk meg Cseh Lászlótól, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnökétől.
A hazai hűtőipar kilencven százalékát reprezentáló szövetség negyven termelő tagot számlál, amelyek több mint fele zöldséggel és gyümölccsel, maradék részük tésztafélékkel és más gyorsfagyasztott, félkész és késztermékekkel foglalkozik. Fő exporttermékünk a zöldborsó és a csemegekukorica, de jelentős a termelés a hagymából, a zöldbabból, a paradicsomból, a gyökérfélékből és a pritaminpaprikából előállított termékekből, valamint a belőlük készített zöldségkeverékekből is. A gyümölcsök közül a málna, a ribizli, a meggy és a különböző mixek viszik a prímet, de rajtuk túl még 20-25 zöldség- és gyümölcsfajtát fagyasztanak – tette hozzá az elnök.
Cseh László elmondta azt is, hogy a tavaly elért negyvenmilliárdos árbevételi eredményt az exportárbevétel-csökkenés ellenére érték el (az ágazat bevétele 2001-ben is ekkora összegű volt), de csak azért sikerült ismételniük, mert tavaly 4 százalékkal nőtt a belföldi fogyasztás. Az ágazat tavaly 350 ezer tonna alapanyagból 200-220 ezer tonna árut állított elő, amelyből 80-100 ezer tonna magyar piacon talált vevőre, a belföldi fogyasztás így fejenként 8-10 kilogrammra tehető. Az elnök úgy látja, hogy – bár már fél lábbal az unióban vagyunk – az iparág versenyképességét javítani kell az uniós csatlakozást megelőzően. Erre az uniós szabályozás harmonizációja következtében csak a költségek felét kitevő alapanyagok árainak mérséklésével van lehetőség. A tervezett tízszázalékos árcsökkenés megfelelő versenypozíció-javulást jelenthet az iparág számára.
Az eredményjavulás lehetőségeit természetesen a hazai fogyasztás növelése is segítheti, amire szerinte jó esély van, ha tudjuk, hogy az unióban az egy főre eső fagyasztott-termék-fogyasztás 25-30 kilogramm, az Egyesült Államokban pedig még ennél is magasabb, 35-40 kilogramm. Mivel a WTO-val (Kereskedelmi Világszervezettel) megkötött szerződés értelmében a fagyasztott árukra nem adható exporttámogatás, külpiaci esélyeinket javítaná a csemegekukoricára és még néhány más zöldségre az exportkvótán felül kivetett, 8-10 százalékos védővám eltörlése is.
Tavaly az ágazat exportbevételei az erős forint miatt nem a várt eredményt hozták, de a január–februári korrekció ezt az állapotot 2003. évre már némiképp enyhíti – mondta az elnök, hozzáfűzve: ugyanakkor, mivel hazai és nem import alapanyagot dolgoznak fel, az ágazat az elmúlt két évben az erős forintnak csak a hátrányát érezte. Jelenleg stabil a piac, a termékek minősége teljesen EU-konform, és a gyártók is rendelkeznek a legmagasabb minőségi termeléshez szükséges ISO- és HACCP-rendszerekkel.
Cseh László a hűtőipari szövetség elnöki tiszte mellett a nagyrédei Szőlőskert Borászati és Hűtőipari Rt. igazgatói feladatait is ellátja. Utóbbi minőségében elmondta, hogy vállalata a hűtőipari cégek között a közepes kategóriába sorolható, évi 4500 tonnás kapacitásával. Feldolgozott termékeik hatvan százaléka gyümölcs, amelynek 80-90 százaléka exportra kerül. Kapacitásuk maradék részét a zöldségfélék fedik le, melyeket döntően itthon értékesítenek.