Iskola a lapáton

A Bocskai István Általános Iskola igazgatója február negyedikén tudta meg, hogy a halálra ítélt XI. kerületi iskolák sorába az általa vezetett intézmény is beletartozik. A szocialista önkormányzati vezetés gyorsan be kívánja bizonyítani, hogy az épület veszélyes, holott független szakértői vélemények ennek ellenkezőjét tanúsítják. A tanintézet híres a magyar kulturális hagyomány ápolásáról, ráadásul jó fekvésű telken található.

Útlezárás? Nem tudom… ha igen, csak törvényes eszközökkel – mondja a tantestületi értekezleten Székely László, a Bocskai István Általános Iskola igazgatója.
– Szerintem úgy kellene, hogy oda-vissza sétálunk a zebrán – emeli föl kezét bizonytalanul egy pedagógus. Látszik, itt senkinek sincs rendzavarási rutinja.
– Jó, ezt még megbeszéljük – int Székely László, és hozzám fordul.
– Évente két osztály leépítésével, úgynevezett kimenő rendszerben akarják megszüntetni az iskolát. Szeptemberben már nem lehet az első osztályosokat beiskolázni. De ez csak látszólag kíméletes megoldás, valójában gyors halált jelent; a gyermeklétszám csökkenése a pedagógusi létszám csökkenését eredményezheti, s a szülők is elviszik abból az intézményből a gyermekeiket, amely fölött már megkongatták a vészharangot. Két kilométeres sugarú körben nincs másik iskola, amelyik fogadni tudná a bocskais osztályokat pedagógusaikkal együtt, s ez a Lágymányos szívében lakó szülőket különösen érzékenyen érinti.
Veresné Krajczár Izabella, az oktatási ügyeket koordináló alpolgármester az épület „felszabadításának” nevezi az önkormányzat tervét. Először nem akart interjút adni, mondván, már adott a Vasárnapi újságnak. Végül a telefonba elmondta: kitart álláspontja mellett, miszerint akár hét évig is eltarthat ez a folyamat, és senkinek sem lesz belőle kellemetlensége.
A direktor meggyőződése viszont az, ha a kerület végrehajtja szándékát, az komoly sérüléseket okoz szülőknek, pedagógusoknak és gyerekeknek egyaránt. Az iskola egyedülálló pedagógiai kínálatot nyújt, az elsők közt, több mint tíz éve kezdték az informatika oktatását. A hagyományőrzésre, a magyar kultúra ápolására nagy súlyt fektetnek, ezt mutatják a folyosón kiállított transzparensek, kis képzőművészeti alkotások is. A külföldön is elismert Bartók néptáncegyüttes utánpótlását a Bocskai adja; egy erdélyi település, Torockó általános iskolájával élő testvériskolai kapcsolatot tartanak fenn. Az intézmény közművelődési feladatot is ellát, az alagsorban működő Bocskai Galéria a főváros egyik neves kiállítóterme. A hátrányosabb helyzetű gyerekek felzárkóztatása terén is eredményes az iskola: beszéd-, mozgás- és magatartási problémákkal küszködők, valamint diszlexiás, diszgráfiás gyerekek integrációját végzi egy erre szakosodott munkacsoport.
Az iskolába háromszázharmincöt nebuló jár; az igazgató szerint csak harminc fő körüli osztálylétszámmal, tehát korszerűtlen pedagógai modell szerint volna lehetőség a bővítésre. Pillanatnyilag huszonegy–huszonhárom fős az átlagos osztálylétszám. (Összehasonlításként: az Európai Unióban az általános iskolai osztályok létszáma tizenkilenc–huszonöt fő, alkalmanként kisebb csoportokra osztva.)
A döntés fő okaként az önkormányzat az épület rossz műszaki állapotát jelölte meg. Molnár Gyula szocialista polgármester az ATV hírműsorában kijelentette: az épület olyan rossz állapotban van, hogy százötvenmillió forint kellene a felújításához. Ezt állítja az alpolgármester asszony is. Tény azonban, hogy az önkormányzat mindeddig nem mérette fel az épület állagát. Az mindenesetre igaz, hogy a Bocskai út felőli homlokzatot fel kellene újítani, jelenleg ugyanis potyog a vakolat.
– Több mint tíz éve szeretnénk közösségi termekkel, nagy könyvtárral, színházteremmel bővíteni az épületet, s ez valóban százhúsz–százötven millióba került volna – mondja Székely.
Az igazgató két szakértői véleménnyel is rendelkezik; az egyik 1999-ben, a másik a múlt hónapban készült. Az épület állapota mindkettő szerint tökéletesen megfelelő, arra egyetlen fillért sem kell költeni.
A homlokzatvakolás költségét azonban – huszonkétmillió forintot – a Bocskai már megszerezte. Azután el is vesztette. Az előző, fideszes polgármester, Juhos Katalin regnálása idején az iskola vezetősége kezdeményezte: adják el az iskolaudvar egy másik utcafront felőli, kihasználatlan részét, s az így befolyt összegből újíttassák fel a homlokzatot. Tavaly el is adták a telket az említett huszonkétmillió forintért. Az állványozókat azonban hiába várták, mert a kurzusváltás után a felújítás fedezetének nyoma veszett.
Az iskola alatti telek – a Bocskai út és a Dávid Ferenc utca sarkán – valószínűleg az egyik legértékesebb a kerületben. A szomszédos óvodaépületre is bezárás vár, a két egybenyitott telek hatalmas, jól hasznosítható területet alkothat. Veresné Krajczár Izabella közölte: a Bocskaiba járó diákság a nagy forgalom miatt fokozott szmog- és zaj-, az épület pedig rezgésveszélynek van kitéve. Arra a kérdésre: született-e erről felmérés, az alpolgármester asszony nemmel válaszolt, majd hozzátette: rövidesen felmérik a gyanított ártalmakat. Hogy mihez kezd az önkormányzat a „felszabadított” ingatlannal, arról csak azt mondta: oktatási célra kívánják hasznosítani, magánintézmény számára. Az alpolgármester elárulta: már megvan a jelentkező.
Az erdélyi fejedelem nevét viselő intézményben negyvenkét pedagógus dolgozik.
– Fiatalon kezdtünk tanítani húsz-egynéhány évvel ezelőtt – mondja a tantestületről Székely László. – Összeszoktunk, kitűnő kollektíva alakult ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen korú pedagógusok már nem kellenek sehol…
Székely László egyelőre gyűjti az aláírásokat, szeretne az önkormányzat illetékeseivel találkozni. Majdnem egy hónapot várt az időpontra. Végül a döntéshozók beleegyeztek a közös értekezlet megtartásába. Sőt Veresné Krajczár Izabella, az önkormányzat oktatási ügyekért felelős alpolgármestere szülői fórum összehívására is vállalkozott.
– Nem kövekkel és kiabálással, hanem a kultúra eszközeivel fogunk tiltakozni a Fővárosi Művelődési Házban március 16-án, vasárnap. Komolyzenei hangverseny lesz, fellép a Bartók néptáncegyüttes, a Magyar Rádió és az Operaház zenészeiből álló fúvósötös és a Bocskaiban végzett művészek. Másnap pedig tüntetni fogunk a városháza előtt. Az iskolabezárás az ország jövőjével való hazardírozás, erre semmilyen nyomós indok nem létezik – mondja Székely László.