Tavaly a választások idején az MSZP országos listáján harmincharmadik volt, nem tagja a pártelnökségnek, s olyan híreket sem hallani, hogy Medgyessy Péter szűkebb köréhez tartozik. Most mégis ön lett a kancelláriaminiszter, a kormányfő helyettese. Miért?
– A miniszterelnök elhatározásáról van szó. A kancelláriával szemben komoly szakmai követelményt kíván támasztani. Erre a feladatra kaptam megbízást.
– Engem az érdekelne, hogy miért pont önre esett a választás?
– A korábbi miniszter, Kiss Elemér lemondása után természetesen értékeltük az eseményt. Azzal, hogy engem is érinthet az ügy, akkor szembesültem, amikor szombaton délben felhívott a miniszterelnök úr, hogy beszélni szeretne velem. Utólag egyébként hallottam, hogy már délelőtt, egy budapesti pártrendezvényen keresett, de akkor éppen Szatmárcsekén voltam, ahol díszpolgári címet vettem át. Délután jelentkeztem nála, ő elmondta az elgondolásait, én kérdezgettem a feltételekről, a kiindulópontokról, majd abban maradtunk, hogy vasárnap estig adok választ. A beszélgetésünk folyományának tartom azt a bejelentést, amit a miniszterelnök úr már korábban tervezett és végiggondolt: az európai ügyek tárca nélküli miniszterének kinevezését. A kancelláriát érintő változásról egyébként beszélgettem Kovács Lászlóval, Lendvai Ildikóval és másokkal a kormány tagjai közül, beleértve a koalíciós partner képviselőit is. A pártelnök biztosított támogatásáról, és jelezte, hogy ő is kezdeményezi a kinevezésemet, ami jelentősen befolyásolta a döntésemet.
– Tehát egyeztetett az SZDSZ vezetőivel is? Ez azért érdekes, mert az SZDSZ úgy tett, mintha hétfőn tudta volna meg, milyen változások lesznek a kancellárián.
– Beszéltem a kormány tagjai közül mind a nagyobbik, mind a kisebbik koalíciós párthoz tartozókkal. Az egy másik kérdés, hogy a kormány hierarchiájának megfelelő egyeztetések miként zajlottak. Ismeretes: hétfőn este sor került egy tanácskozásra a miniszterelnök és az SZDSZ vezetői között.
– Medgyessy Péter mivel indokolta, hogy önt kereste meg? Igazak azok a hírek, hogy az MSZP forszírozta: ne Draskovics Tibor, Medgyessy Péter kabinetfőnöke legyen Kiss Elemér utóda? Milyen lesz ezután a kapcsolata Draskovics Tiborral?
– Nem futottunk versenyt Draskovics Tiborral, kimondottan jóban vagyunk. A Medgyessy-kormány munkaügyi minisztereként éppen vele tudtam a leghatékonyabban együtt dolgozni, hiszen sokszor volt arra szükség, hogy a miniszterelnök úrtól, illetve környezetétől mandátumot szerezzünk azokhoz a kormány nevében folytatott tárgyalásokhoz, amelyek aztán végül eredményre vezettek. A kabinetfőnöki poszt alapvetően személyes és bizalmi tisztség, de azt hiszem, hogy a kormányzás szempontjából bizalmi poszt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszteré is. Ezt egyébként Medgyessy Péter is kiemelte, amikor felkért. Megjegyzem, Medgyessy Péter elég invenciózus ember, tehát sokkal több lecke, feladat és megrendelés származik tőle, mint amit reálisan meg tudott valósítani eddig a kormányzat. Nekem ez nagy kihívást jelent. Azt szeretném elérni, hogy nagyobb teljesítmény jöjjön ki belőlünk az ágazati, a szakmai működésből, mert a megrendelés jobb, mint ami pillanatnyilag megvalósul.
– Az ellenzék más indokokban látja azt, hogy ön lett a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter. Őry Csaba például azt mondta – és most idézem –, a munkaügy dűlő romjai alól az MSZP kimenekítette régi káderét, Kiss Pétert, és olyan utódot, Burány Sándort tett a helyére, aki saját bevallása szerint sohasem foglalkozott ezzel a területtel.
– Nem szívesen kommentálom ezt a véleményt. Már csak azért sem, mert Őry Csaba azok közé tartozik, akikkel ha a szakmáról kellett vitatkozni, meg lehetett találni a hangot. Azt pedig önök is észrevehették, hogy a bizottsági meghallgatásokon az ellenzéki képviselők sem szavaztak ellenem.
– A foglalkoztatási tárcát az utóbbi hónapokban sok bírálat érte. Számtalan gyárbezárás történt, a munkanélküliség folyamatosan nő, legutóbb az Európai Bizottság fogalmazott meg komoly kritikát a munkaerő-részvételi arányt illetően. Az ellenzék szerint a választási programban beígért 300-400 ezer új munkahely sem teljesül.
– Ezt a kérdéscsokrot másként látom. A munkaerőpiac, a foglalkoztatás olyan terület, ahol hosszú távon hatnak a folyamatok. Azt látom, hogy a kormányprogramban tett vállalás, amely 200-300 ezer új foglalkoztatást ígért, jó eséllyel teljesül, hiszen a 2003. januári adatot figyelembe véve 102 ezerrel többen dolgoztak tavaly januárhoz képest. Számítások szerint 2003 első fél évében 70 ezer munkahely szűnik meg, és 110 ezerrel több jön létre. Magyarán a foglalkoztatás továbbra is bővül, csak szokatlanul nagy konfliktusok árán, hiszen például ezzel párhuzamosan 25-30 ezerrel nő a munkanélküliség is. Eközben 100 ezerrel több a foglalkoztatott.
– A foglalkoztatottság tekintetében már heti néhány óra munkavállalás is javítja a statisztikát.
– Ez így van, de így volt korábban is. Az európai bizottsági ügyről el szeretném mondani, hogy ott csak félreértésről van szó. Ugyanis amit az unió most leírt, az a 2001-es közös értékelésünk volt. 2001 és 2002 novembere között két kormány közreműködésének eredményeképpen sok dologban javult a helyzet. Nekünk tudják be, hogy a párbeszédben történt pozitív változás, az előző kormány javára írják, hogy a foglalkoztatási szint emelkedett. Úgy hiszem, egyoldalú lenne az a megközelítés, amelyik a munka világában lévő jelenségeket negatívan ítélné meg. Úgy látom, hogy a kormányzat erőfeszítését a társadalom inkább elismerte, még akkor is, hogyha joggal értek bennünket kritikák is.
– Egy emberről, Pulay Gyula közigazgatási államtitkárról lehet tudni, hogy a munkaügyi tárcától magával viszi a Miniszterelnöki Hivatalba. Mások is követik őt?
– A szűk kabinetem titkárságán túl nem. Pillanatnyilag abban a szakértői gárdában gondolkodom, amely itt van a hivatalban. Szükségesnek látom ugyanakkor, hogy erősítsük a szakmaiságot, a közigazgatási hátteret és ennek a személyi feltételeit. Ezért kértem fel közigazgatási államtitkárnak Pulay Gyulát, aki több mint tíz éve minden kormányban dolgozott, és a különféle „színű” politikusok mindegyike elégedetten nyilatkozott róla.
– Személyi, illetve szerkezeti ügyekben tervez változásokat?
– Azt gondolom, három-négy hét kell ahhoz, hogy ezt áttekintsem. Ha szükséges, akkor szerkezeti, működésmódbeli és személyi döntéseket hozok. Úgy tervezem, hogy ez az áttekintés és a kormány munkáját illető, a miniszterelnök úr által bejelentett egy év utáni értékelés lehetőség szerint összecsúsztatható legyen.
– Az MSZP folyamatosan bírálta az Orbán-kormányt amiatt, mert nem olcsó államot működtet, például túl sokan dolgoznak a kancellárián. Most a korábbihoz képest másfélszeresével nőtt a létszám. Várható, hogy ezt csökkenti?
– A miniszterelnök szólt arról, hogy tervezi, májusban létrehozza az uniós tárca nélküli miniszteri posztot, és említést tett arról is, hogy oda kerülhet az eddig a MeH-ben lévő területfejlesztés és a Nemzeti fejlesztési terv ügye. Nyilvánvaló, ha a feladat változik, a létszám is.
– Még nem eldöntött tény, hogy a Baráth Etele és a Nagy Sándor vezette államtitkárságok kikerülnek a Miniszterelnöki Hivataltól?
– Akkor lesz tény, ha a miniszterelnök eljuttatja a köztársasági elnökhöz a tárca nélküli miniszterről szóló javaslatát.
– Nagy Sándornak fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy az uniós tárca nélküli miniszterhez kerüljön a területfejlesztés, mondván, hogy ez a terület más szakminisztériumokat is érint. Mit gondol erről?
– Nem tudok erről a véleményről.
– A kormányváltás óta talán a legtöbb bírálat a MeH-et érte vitatható döntései miatt. Kezdődött a kistérségi megbízottak kinevezésével, majd következett a Hattyúház bérlete, a Parlament előtti jégpálya megépíttetése, Braun Róbert cégének tanácsadói szerződése, a Werber-tanulmány s végül a Kiss Elemér lemondásához vezető állami megbízások ügye. Az esetekben közös: a kormánypártokhoz közeli cégek vagy személyek a döntések nyertesei. Tesz annak érdekében, hogy ne legyenek ilyen ügyek?
– Arra fogok törekedni, hogy elkerüljük még a félreérthető helyzeteket is. Ugyanakkor azt is hadd tegyem hozzá, hogy az itt felsoroltak mindegyikében korrekt megoldás született a végeredményt illetően.
– Az MSZP-ben van olyan törekvés, hogy egy embernek lehetőség szerint ne legyen párt- és kormányzati funkciója. Ebben a hónapban tisztújító kongresszust tartanak. Osztja az említett álláspontot, vagy vállalna valamilyen pártbeli tisztséget?
– Azzal értek egyet, hogy minden szintű vezetőségben – a helyiekben, a megyeiekben, az országosban – legyenek olyan emberek, akiknek fő feladata az MSZP tevékenységének szervezése. Emellett megfelelő arányban szerepeljenek olyanok is, akik a kormányban tisztséget vállalnak. Tehát nem vagylagos az álláspontom, a megfelelő arány megtalálása a lényeg. Ami engem illet, nincsen formális ambícióm a pozíciókra. A lényeg: az MSZP baloldali néppárttá váljon, és hogy a választások közötti működésmód professzionalizálását elvégezzük; legalább annyira hatékonyan tudjon működni a szocialista párt a hétköznapokban, mint ahogy a választási kampányokban.
– Ha elnökhelyettesi vagy alelnöki jelölést kap, vállalja a megmérettetést?
– Ahogy az imént már mondtam, nincsen formális pozíciókra ambícióm.
– Juhász Ferenc jelenleg nem vállalja az alelnöki jelölést, mondván, a kormányzati munkára akar összpontosítani, ellenben jövőre szívesen lenne pártelnök.
– Hát, most maradjunk ennél a kongresszusnál.
Európai Unió
Fellázadt Európa Brüsszel migrációs terve ellen
