Nincs kihasználva a BÉT

Valamelyik európai tőzsdeszövetséghez csatlakozva biztosíthatják a túlélést a közép-európai tőzsdék – állapította meg az AFP legfrissebb elemzése. Jaksity György, a BÉT elnöke szerint kihasználatlan a pesti tőzsde kapacitása.

Máig nem heverték ki a közép-európai tőzsdék az 1998-as orosz pénzügyi válság hatásait. A varsói, a prágai és a budapesti börzék méretük miatt csak valamely tőzsdeszövetséghez csatlakozva remélhetik a túlélést – állapította meg a francia AFP tegnap közzétett elemzése. A tanulmány rámutat, hogy e három piac, kiegészítve a pozsonyi és a ljubljanai részvénypiacok forgalmával, sem érte el az athéni tőzsde üzletmenetét. Az említett tőzsdék vezetői, valamint a térséggel foglalkozó elemzők egybehangzóan megerősítették, hogy ezeken a piacokon nincs elegendő kínálat, kevés a tőzsdén jegyzett társaság, hiányos a származékos termékek listája, s a privatizációs ügyletek kampányszerű lebonyolítását követően új kibocsátásokra nem került sor.
Lapunk új kibocsátásokat firtató kérdésére Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke elmondta, hogy amíg a vállalatok nem veszik igénybe a tőzsdét friss tőke bevonására, addig ez kihasználatlan kapacitás marad. A BÉT bizonyította, hogy a jelenlegi üzleti forgalom többszörösét is képes lebonyolítani.
Kornai János közgazdászprofesszor a hét elején tett tőzsdei látogatásakor szintén a tőzsdei forgalom méreteit tartotta aggasztónak.
– Ez egy valóságos tőzsde – jelentette ki Kornai –, a magyar privatizáció során valódi tulajdonosok jöttek létre, szemben az orosz és a cseh kuponos privatizációval.