Maffiamódszernek nevezte a kormány Postabank-ügy kapcsán tanúsított eljárását Áder János napirend előtti felszólalásában. A politikus emlékeztetett: az előző kormány menesztette posztjáról Princz Gábort, a Postabank egykori, 153 milliárd forintos veszteséget felhalmozó vezetőjét. Utalva a bank konszolidációjával kapcsolatos, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentéstervezete nyomán indult nyomozásra, kijelentette: kormányzati, rendőrségi segédlettel figyelemelterelő hadművelet indult Princz Gábor tisztára mosdatására. – Keller László Princz Gábor segítségére sietett, feljelentést tett az ügyben. Ezzel a közpénzügyi államtitkár a rendőrség közreműködésével segített a büntetőügyben gyanúsítás alatt lévő volt bankvezetőnek a politikai ellentámadás megindításában, így terelve el a média figyelmét Princz Gábor disznóságairól – fogalmazott Áder János. Úgy vélte: ezek maffiamódszerek. Azt tudakolta a kormányfőtől, meddig tűri Keller László politikai ámokfutását, és miért nem tudja már tíz hónapja garantálni a rendőrség törvényes működését.
A miniszterelnök helyett Lamperth Mónika belügyminiszter válaszolt, aki visszautasította a rendőrségre vonatkozó kijelentéseket. Mint mondta, a rendőrség az Orbán-kormány idején kérte a KEHI szóban forgó jelentését, ám nem kapta meg. – A dokumentum akkor bukkant fel, amikor a rendőrség újból kérte azt – szögezte le a tárcavezető. Szerinte a rendőrség szakmai alapon járt el, amikor elrendelte a nyomozást. Kitért arra is, a jelentéstervezetet annak idején észrevételezte a Postabank, a pénzügyi tárca, és megkapta a kancellária akkori közigazgatási államtitkára, valamint Demeter Ervin volt polgári titkosszolgálati miniszter. Lamperth azt kérdezte: miért nem készült egységes jelentés, ami alapján intézkedési tervet kellett volna összeállítania az előző kormánynak? Felvetette: van-e összefüggés ezen ügy s a között, hogy a konszolidációval összefüggésben, korábban javasolt parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását az előző kormány visszautasította?
Áder János egy sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, Lamperth Mónika vélhetően nem mondott igazat. A frakcióvezető emlékeztetett arra, a belügyminiszter azt állította: március 13-án értesült a KEHI jelentéstervezetéről. Ugyanakkor Demeter Ervin fideszes képviselő azonnali kérdésére Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese elmondta: a Postabank-ügyben nyomozó rendőrtiszt felettese utasítására március 12-én vitte el a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól azt a két lezárt borítékot, amelyben az ominózus dokumentum volt. Belovics hozzátette: az ügyészség a jelentéstervezet tartalmát nem ismeri, holott a büntetőeljárási törvény előírja, hogy a nyomozó hatóság tagja az eljárás során beszerzett újabb bizonyítékokról, korábban nem ismert körülményekről a fokozott felügyeletet gyakorló ügyészt haladéktalanul köteles tájékoztatni. Elmondta: emiatt vizsgálat indult a Fővárosi Főügyészségen. Áder szerint furcsa, hogy felbontatlanul, anélkül, hogy a rendőrség áttanulmányozta volna a dokumentumot, átadták a borítékokat a gyanúsított Princz Gábor volt Postabank-elnöknek és ügyvédjének. A belügyminiszternek és Medgyessy Péternek válaszolnia kell az ellentmondásokra – tette hozzá.
Demeter fontos kérdésnek nevezte, hogy ki utasította a nyomozó tisztet a KEHI-jelentéstervezet átadására. Az sem mellékes, hogy az Állami Számvevőszék jelentését, amely teljesen törvényesnek találta a Postabank konszolidációját, nem vizsgálták. Áder szerint három következtetés vonható le a történtekből: egyrészt az a szándék, hogy eltereljék a figyelmet a Princz ellen zajló büntetőeljárásról, illetve hogy a Horn-kormánnyal jó viszonyban lévő Postabank-vezér kimosdatása mellett befeketítsék az Orbán-kormány egyes tagjait. A politikus azt is a lehetséges okok közé sorolta, hogy a Postabank körüli zűrzavaros helyzet előidézésével leértékeljék a privatizáció előtt álló pénzintézetet.
A Belügyminisztérium szerint Lamperth Mónika igazat mondott a KEHI-jelentéstervezetével összefüggésben. A tárca szerint a Princz-ügy és a KEHI-jelentéstervezet alapján indított nyomozás között nincs szoros kapcsolat. Keller László közpénzügyi államtitkár közleménye szerint a KEHI-vizsgálat és Princz Gábor ügyeinek tudatos összemosásával a Fidesz el akarja terelni a figyelmet arról, hogy Orbán Viktor kormánya több 10 milliárd forinttal többet juttatott a banknak, mint az indokolt lett volna. Az MSZP kezdeményezi, hogy a KEHI jelentéstervezetét véglegesítsék, s tegyék mindenki számára megismerhetővé azt..
***
Újabb gyanú Princz Gábor ellen
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúját közölték tegnap Princz Gáborral, a Postabank volt elnök-vezérigazgatójával, a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalban – tájékoztatta lapunkat Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő. Hozzátette: a Budai Hengermalom Rt. üzletrészének megvásárlása miatt folytatnak vizsgálatot. Ha bebizonyosodik a gyanúsított bűnössége, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Nehéz-Posony István, Princz ügyvédje elmondta: a gyanúsítás szerint az üzletrészt 300 millió forintért vásárolta meg a Postabank, holott az a szakértő szerint mindössze 179 millió forintot ért. Princz panasszal élt a gyanúsítás ellen – mondta el az ügyvéd. Lapunk úgy tudja: a szóban forgó, harmincmillió forint névértékű, ötvenszázalékos üzletrészt 1997 decemberében Máté Lászlótól, az MSZP korábbi pénztárnokától és országgyűlési képviselőjétől vásárolta meg a Postabank. A tranzakció idejében a Budai Hengermalom Rt. – részben a szocialista párthoz közel álló vállalkozások pénzelése miatt – közel hárommilliárd forintnyi adósságot halmozott fel, a hiteltartozások pedig többszörösét tették ki a cég által biztosított fedezetnek. Ráadásul az rt. Máté tulajdonlása alatt a Postabanktól vette fel a több milliárd forintnyi hitelt, amelyet azután nem fizetett vissza.
Ausztria
Bécsben sem engedik színpadra a Kneecap együttest
