Újabb ultimátum Iraknak?

Lényegében kedvezően nyilatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsában Hans Blix az iraki ellenőrzés munkájának eredményeiről, mondván, Irak az utóbbi időben haladást ért el a leszerelésben. Az ENSZ-szakértők vezetője ugyanakkor úgy vélte: senki sem akarja a fegyverzetellenőrzés vég nélküli folytatását.

Hogy mennyi idő kell még az ellenőrzés befejezéséhez? Saját kérdésére úgy válaszolt, hogy nem évek, de nem is hetek, hanem hónapok. Szerinte Irak nagy lépéseket tett a leszerelés terén, de maradtak még kérdőjelek.
Az asz-Szamud–2 rakéták megsemmisítését viszont Hans Blix lényeges mértékű leszerelésnek nevezte. Kételkedik viszont azokban az iraki állításokban, amelyek szerint az arab állam 1991-ben nagy mennyiségű biológiai fegyvert semmisített meg. Blix közölte azt is, hogy speciális észlelőradarokat alkalmazva több helyen is vizsgálódtak, de nem találtak titkos föld alatti vegyi vagy bakteriológiai laboratóriumokat. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója ezt megerősítendő kijelentette: nem találták semmi jelét, hogy Irak tiltott atomprogrammal rendelkezne.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tegnap módosította az Irak ellen erő alkalmazására is felhatalmazást adó korábbi határozattervezetét, amely így március 17-ig adna haladékot Iraknak, hogy véglegesen felszámolja fegyvereit.

Az időhatár – Nagy-Britannia által javasolt – meghosszabbításának éppen az a célja, hogy megnyerje a Biztonsági Tanács (BT) még bizonytalankodó tagjait, azokat, akiknek súlyos fenntartásaik vannak a katonai akció azonnali megkezdésével kapcsolatban. A módosított javaslat kimondaná: Irak „elmulasztja” a fegyverek felszámolására kapott lehetőséget abban az esetben, ha nem tanúsít teljes, feltétel nélküli, azonnali és aktív együttműködést leszerelési kötelezettségeinek teljesítésében.
A BT tegnapi vitájában az amerikai külügyminiszter egyébként úgy vélte: mindaz, amit Irak eddig a leszerelés terén tett, valójában az „együtt nem működés katalógusa”. Colin Powell szerint eljött az ideje, hogy a Biztonsági Tanács cselekvésre szánja el magát, „Irakot felelősségre kell vonni”.
Hans Blix felemás, dicsérő és elmarasztaló jelentése után a BT ugyanolyan megosztott maradt az Irak elleni háború kérdésében, mint volt, a frontok a főbb hatalmak között megmerevedtek. Míg az Egyesült Államok változatlanul cselekvést sürgetett, addig Franciaország, Oroszország, Kína és Németország továbbra sem engedett álláspontjából, és az ellenőrzés folytatása mellett emelte fel a szavát. Joschka Fischer német külügyminiszter közölte, hogy van valós alternatívája a háborúnak, és lehetséges Irak békés leszerelése. Francia kollégája, Dominique de Villepin elfogadhatatlannak nevezte az amerikai–brit ultimátumot, mint mondotta: az háborút jelentene. – Franciaország nem engedi meg olyan határozat elfogadását, amely katonai erő automatikus alkalmazására ad felhatalmazást – szögezte le a francia diplomácia vezetője. Igor Ivanov orosz külügyminiszter a fegyverzet-ellenőrzés folytatásáért és a válság politikai megoldásáért emelte fel a szavát. Akárcsak Tang Csia-hszüan kínai külügyminiszter, aki kijelentette: Kína nem támogatja egy újabb BT-határozat elfogadását, s különösképpen nem egy olyan határozatét, amely megengedné az erő alkalmazását. Ugyanakkor brit kollégája, Jack Straw azt hangsúlyozta, hogy nincs más lehetőség, mint a katonai fellépés, mivel Bagdad semmit sem változott.
Az irakiak egyébként a jelek szerint kedvezően fogadták Hans Blix jelentését – Mohamed el-Adhami iraki parlamenti képviselő úgy vélte: a dokumentum azt mutatja, hogy az ellenőrzéseket folytatni kell.
A kulcsfontosságúnak tekintett BT-ülés előtt egy nappal az amerikai elnök fehér házi sajtóértekezletén jelentette be, hogy az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban napokon belül szavazásra bocsátja az új határozattervezetet, bármilyen legyen is az esély az elfogadására, hadd lássa a világ, ki hol áll Irak ügyében. George W. Bush úgy vélte: ideje, hogy a BT tagjai kiterítsék kártyáikat. Az elnök a tervezetről szólva letagadhatatlan ténynek nevezte, hogy Szaddám Huszein nem szerel le, és – mint fogalmazott – vásári mutatványt csinált néhány rakéta felszámolásából. Kérdésre válaszolva közölte, hogy továbbra is támogatni fogja Ankarát abban a törekvésében, hogy az EU tagja legyen. Törökország baráti ország, NATO-szövetséges, és továbbra is együttműködünk vele – mondta Bush. (Tegnap egyébként több száz török katonai jármű vonult az iraki határtérségbe, miközben az ankarai vezérkar biztonsági óvintézkedésnek nevezte a katonai tevékenységek utóbbi napokban érzékelhető megélénkülését.)
Az ENSZ Iraki–Kuvaiti Megfigyelő Missziójának (UNIKOM) szóvivője mindeközben arról adott hírt, hogy „valakik” a megelőző két napban hét szakaszon bontották el azt a kerítést, amely a két ország közt 1991 áprilisában kiépített demilitarizált övezet kuvaiti oldalán húzódik. Más források szerint amerikaiak vágtak réseket a kerítésen – az övezeten keresztül indítandó támadás előkészületeként. Az ENSZ-megfigyelők ezenkívül olyan személyeket láttak behatolni a demilitarizált övezetbe, akikről azt gyanítják, hogy civil ruhába öltözött amerikai katonák voltak. Az utóbbi két napban többször is látták, amint rövid hajú civil ruhás személyek, legtöbbször kuvaiti rendszámú autókon és gyakran kuvaiti határőrök kíséretében, behatoltak a demilitarizált zónába. A világszervezet azt gyanítja, hogy ezek a személyek valójában amerikai katonák.
Közben Irak bukaresti nagykövete azzal fenyegetőzött, hogy Románia „bármilyen hozzájárulása vagy részvétele az Irak elleni háborúban az iraki nép és az arab világ elleni agressziónak bizonyul, aminek következményei lesznek” – írta tegnapi számában az Adevarul című lap. A diplomata nyilatkozatát ismertető újság szerint Szaad H. Mazsid nagykövet arra kérte „a román barátokat, hogy álljanak a béke oldalán, és ne válasszák a háború útját”. Ezalatt Bagdad polgármestere Minszkben arról biztosította Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnököt, hogy Szaddám Huszein iraki elnök nagy fontosságot tulajdonít a Fehéroroszországgal való kapcsolatoknak, mert szerinte „a belorusz nép az egyetlen Európában, amely támogatja az irakiakat”.
Az Egyesült Államok egy sor országot, köztük Németországot és Svédországot iraki diplomaták kiutasítására kért vagy szólított fel. Az érintett országok száma állítólag hatvan.
***
Amerikai figyelmeztetés. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma azt tanácsolja Magyarországra utazó állampolgárainak, hogy kerüljék el azokat a helyeket, ahol utcai tüntetések zajlanak. A figyelmeztetés a külügyminisztérium internetes honlapjának konzuli tájékoztató oldalán olvasható. A biztonságról szóló rövid, hárommondatos bekezdés szerint a magyarországi tüntetésekhez előzetes rendőri jóváhagyás szükséges, és a rendőrség minden esetben biztosítja a résztvevők és a járókelők biztonságát. A helyzet azonban esetleg úgy alakulhat, hogy veszélybe kerülhet a közbiztonság. Az amerikai állampolgárok ezért kerüljék el az ilyen megmozdulások helyszíneit. Az amerikai figyelmeztetésre reagálva Tóth Tamás külügyi szóvivő közölte, hogy a Külügyminisztérium is rendszeresen tesz közzé olyan felhívást, amelyben rögzíti: jobb, ha egy magyar turista nem keveredik bele egy tüntetés révén egy másik ország belpolitikai eseményeibe. (MTI)